A Nemzetgazdasági Minisztérium évek óta hangoztatja, hogy mennyire fontos az alternatív üzemanyagok, azok között is az elektromos meghajtású járművek megjelenésének segítése. Az elmúlt években számtalan terv született arra, hogy miként lehetne elősegíteni ezek terjedését. Voltak sikeres kezdeményezések, mint például a zöld rendszám bevezetése, ami a nagyvárosokban az ingyenes parkolás lehetőségével kombinálva több ezer ember számára tette vonzóvá a villanyautózást Magyarországon. Persze az ötletre nyitott vevők egy jelentős része nem tudta megfizetni az új autók magas árát, így megszületett a másfél milliós állami támogatás rendszere, aminek sikere már nem ennyire egyértelmű. A tulajdonképpen vásárláshoz kapcsolódó, majdnem alanyi jogon járó támogatáshoz csak egy rendkívül bonyolult pályázati rendszeren keresztül lehet hozzájutni, ami lássuk be, csak az ilyen rendszerekben otthonosan mozgó érdeklődők számára teszi vonzóbbá a villanyautózást. A beadott és elbírált pályázatok számát a szabályok lazítása óta inkább a céges flották és az állami megrendelések dobták meg. Sajnos akadt néhány olyan projekt is az elmúlt években, ami még a támogatásnál is mérsékeltebb sikert ért el. A legemlékezetesebb talán az önkormányzatok számára töltőtelepítés segítésére kiírt pályázat volt, aminek keretében az önkormányzatok egy olyan feladathoz kaptak volna egyébkén korrekt támogatást, ami nem tartozik az alapfeladataik közé, így nulla tudással és tapasztalattal kellett volna beleugorjanak egy hosszabb távon is költséges vállalkozásba. Nem is csoda, hogy a több száz jogosult önkormányzatból alig több, mint 70 pályázott, de közülük több már a megvalósítás elkezdése előtt visszalépett. Megvalósulásig a bő másfél évvel ezelőtti kiírás ellenére alig néhány önkormányzat jutott, így az is lehet, hogy hamarosan több, pozitív elbírálást élvező pályázatról is kiderül majd, hogy sosem fog megvalósulni a bennük megfogalmazott cél. Itt érdemes még megemlíteni azt a 150 villámtöltőből álló országos hálózatot is, ami másfél-két éven keresztül minden elektromobilitással kapcsolatos rendezvényen a Jedlik Ányos terv egyik legfontosabb ígérete volt. Egy ilyen hálózat segítségével bármely villanyautóval az ország keresztbe-kasul átjárható lenne. Sajnos az erre szánt pénzből töltők helyett inkább 20 db problémás, de legalább magyar gyártmányú villanybusz vásárlása kapott támogatást, amelyek ha épp működnek is, télen olajkályhával fűtik az utasteret, füsttel okádva tele a Budai várat. E-Mobi Látogatóközpont De ez a cikk nem az elfuserált projektekről szól, hanem az elektromobilitás támogatására létrejött e-Mobi Elektromobilitás Nonprofit Kft. által a napokban megnyitott látogatóközpontról, ahol minden érdeklődő ingyen tájékoztatást kaphat a villanyautózás és a hozzá kapcsolódó technológiák jelenlegi állásáról. A Millenáris B épületének egy szegletében kialakított, külön bejárattal rendelkező bemutatótermet már megtalálni sem könnyű, de aki kitartó, az előbb utóbb eljut a csupa fehér falakkal és itt-ott napelem panelekkel díszített kiállítói térbe. Igen, az ott egy töltő a kerítésen belüli elzárt területen. De ha az embernek van ideje utánajárni, akkor be lehet jutni hozzá. Mivel elektromos autókkal érkeztünk, természetesen először azokat akartuk feltenni tölteni. Nem kekeckedésnek szántuk a töltő használatára irányuló kérdésünket, hiszen tudtuk, hogy a B épület mögött, a park Marczibányi tér felőli bejáratánál áll egy 2×22 kW-os AC töltőoszlop. Viszont ehhez nem lehet automatikusan bejutni, mert a Millenáris kocsibejárója normál esetben le van láncolva. Legnagyobb meglepetésünkre azonban azonnal pozitív választ kaptunk, és már jött is velünk a biztonsági őr, hogy beállhassunk a töltőhöz. A készülék használata ingyenes, a töltési folyamat a kábel csatlakoztatása után automatikusan indul. Mindkét oldalt leterheltük 1-1 fázison. A rendelkezésre álló 44 kW-ból nem egészen 10 kW-ot tudtunk együtt hasznosítani. A látogatóközpontban nem volt tumultus, így a töltés indítása után már a központ vezetője fogadott bennünket. Nem volt titok, hogy már van némi információnk az elektromobilitásról, de kértük, hogy meséljenek el mindent, biztos tanulunk újat. Az úriember megpróbált bennünket átadni az egyik fiatal hosztesz hölgynek, hogy ő majd körbevisz bennünket, de az egyébként unatkozó alkalmazottól csak fintorgás volt a válasz, meg sem mozdult. A helyzetet egy néhány másodperces kínos csend után a másik hölgy mentette meg, aki önként bevállalta, hogy mindent elmesél nekünk, amit a témáról tudnunk kell. Erről a zugról semmit sem tudtunk meg. A bejárattól balra egy kisebb zug végén egy nagy képernyő volt látható, előrébb pedig két panelen az elektromos autózás legfontosabb mérföldköveivel ismerkedhetett meg, aki megállt elolvasni a feliratokat. Kísérőnk ezt nyilván fakultatív, önállóan is teljesíthető feladatnak gondolta, így azt kihagyva egyenesen a kb. 50×50 cm-es mini terepasztalhoz vitt, amin egy apró játékautó rótta a köröket (sajnos nem fotóztam le). A dimbes-dombos tájon szélerőművek, a házakon talán napelemek álltak, és mint megtudtuk így képzelik el a jövőt az e-Mobinál. De hogy pontosan hogy, arról csak annyi derült ki, hogy a terepasztal szélén lévő parkolóban álló apró tüskék villanyautó töltők. Természetesen a jövőben a terepasztal is sokkal nagyobb lesz, csak még nem készült el. Félbevágott Nissan LEAF az egyik legfőbb attrakció: kár, hogy nem sok minden derül ki róla. Innen a fal túloldalán lévő elektromos kerékpárhoz léptünk, amiről kiderült, hogy akár már most is megvásárolható, tehát létező termék, és 800 ezer forintot kell érte leszurkolni. Otthon tölthető, de hogy pl. lassításnál vagy lejtőn lefelé visszatölt-e, vagy hogy nyilvános konnektoron tudom-e tölteni, arról csak tippelni tudott a segítőnk. Kipróbálni mindenesetre nem lehetett. A kerékpár mellett álló három szögletes, techno robogó viszont egyelőre csak prototípus, de legalább magyar gyártmány lesz. Jövőre ugyanis gyártásba kerülnek, hamarosan foglalózni is lehet majd. Hogy mennyiért, azt nem tudni, de max. 45 km-es sebességgel ha jól emlékszem 50-100 km-es hatótáv megtételére lesz képes. A terem legvége vetítővászonként funkcionált, amin reklámblokkok futottak végtelenítve. Egyik ezek közül egy e-mobi logókkal teleszórt Magyarország térképet ábrázolt, amin a megyéket ugyan jelölték, de a települések nevei nem lettek feltüntetve. A hölgy kérdésünkre elmondta, hogy a térkép a jelenleg működő töltők helyszíneit jelölik, ami azért volt furcsa, mert pl. Mezőhegyes (Békés megye) környékén legjobb tudomásom szerint még nincs működő töltő, pedig a térképen ott szerepelt e-mobi logo. Az ezt firtató kérdésemre már nem nagyon érkezett válasz, de mikor később csatlakozott hozzánk a központ vezetője, akkor kiderült, hogy a térképen a jövőben tervezett töltők helyszínei láthatók. Na így már azért bíztatóbb a dolog. A terem leglátványosabb kiállítási tárgya az a félbevágott 2011-2012-es Nissan LEAF, ami már korábban is több helyen felbukkant, ahol az elektromobilitást akarták figyelemfelkeltő módon bemutatni. Az autóról sokat nem tudtunk meg, de azt a hosztesz elárulta, hogy az ő kedvence az irányválót kapcsoló, ami már nem olyan, mint a hagyományos autók sebességváltói: ezt csak el kell csúsztatni a megfelelő irányba. Ja igen, még a kocsi orrához lépve megtanulhattuk, hogy az ott lévő fedél alatti két csatlakozóból az egyik a Type2-es (azt nem tudtuk meg, hogy melyik), amin keresztül az autó a egy Type2-es kábellel nyilvános töltőoszlophoz kapcsolható. Na itt a velem lévő villanyautósnak elszakadt a cérnája és egy udvarias gyorstalpalón rávilágított a legfontosabb tárgyilagos tévedésekre és hiányosságokra. Pozitív, hogy az egyik leggyakoribb kérdésre, hogy mennyi az autó hatótávja, a hölgy korrekt módon 100-150 km-t adott meg, hozzátéve, hogy a kategóriában legjobbnak számító Volkswagen e-Golf akár 300 km megtételére is képes egy töltéssel. Nissan reklámfilmet futtató tévé fal és két AC töltő mutatóban. Az autó csatlakozóinak érintésével el is jutottunk a közterületi töltőkhöz, amelyek bemutatásakor kiderült, hogy a létesítményvezető elektromos rendszerek terén van igazán a toppon, így tudtunk néhány releváns mondatot váltani amperekről és kilowattokról. A két töltőoszlopból az egyik az Evopro új AC oszlopa volt, amin két darab Type2-es aljzat biztosítja az egyenként 22 kW teljesítményt. Itt jött a látogatás első sokkoló információja: ilyen töltőből idén év végéig 600 darabot fognak telepíteni magyarországi városokban. Hogy erről egy lemerült LEAF feltöltése jó esetben is 4 órát vesz igénybe azzal az úriember is tisztában volt, így megerősítette, hogy ha Budapestről Szegedre akarok utazni egy 24 kWh-ás LEAF-fel, akkor Kecskeméten készüljek egy 3,5-4 órás pihenőre. Mentésként elmondta, hogy a villanyautózás egyelőre még csak a városokba, illetve elővárosi ingázásra való. Adalékként megtudtuk még, hogy a hibridektől hamarosan elveszik a zöld rendszámot, de hogy mikor, és pontosan mely feltételek szigorodnak, az nem derült ki. Végül is ez mindegy is, riogatásnak így is elég. Az otthonra szánt „esztétikus” e-Mobi töltőre egy Type2 aljzat került, és megtudtuk róla, hogy 3×16 vagy inkább 3×32 A áramigénye van, amit a ház fogyasztásán felül kell biztosítani. Azt ugyan mondták, hogy egy ilyen töltő felszerelése nem olcsó, mivel nem csak a készülékre és a teljesítménybővítésre, de komoly keresztmetszetű kábelekre is szükség lesz. Arról viszont nem esett szó, hogy egy 22 kW-os bővítés nagyjából fél millió forintot kóstál, de azt sem fejtették ki, hogy egy egy fázison töltő autóhoz (amilyen az idehaza futó autók 95%-a) miért van szükség három fázisra. Otthoni töltő a falon a kép jobb oldalán. A legtöbb autóhoz overkill. A látogatást egy szimulátoros autózással zártuk, aminek során egy VR szemüveggel a fejemen egy mozgást szimuláló ülésben ülve egy Tesla Model S-sel mehettem egy kört a Hungaroringen, aminek a vonalvezetése kísértetiesen hasonlított a Spa Francorchampsban lévő pályáéra. Valószínűleg csak mellényúlt a hosztesz hölgy. Mint menet közben kiderült, az ott dolgozóknak egészen pontosan nulla tapasztalatuk van elektromos autókkal. Ha jól értettük, akkor nem hogy napi szinten nem használnak ilyen járműveket, de nem is nagyon próbáltak még ilyeneket. A hoszteszek a csatlakozótípusokat sem tudják megkülönböztetni egymástól, de akad köztük olyan, akit maga a munka ténye is komolyan zavar. A legnagyobb szerencse, hogy a látogatókat sem igazán vonzza a lehetőség, mert rajtunk kívül alig járt ott valaki szerda délután 5 óra környékén. Óriási szükség van ma Magyarországon egy olyan helyre, ahol az elektromobilitás iránt érdeklődők őszinte és szakszerű válaszokat kaphatnak a vásárlás előtti kérdéseikre. A kereskedésekben az eladók felkészültsége vegyes, az újságok és hírportálok is inkább a balhés vagy kétkedő híreket részesítik előnyben. Nehéz így hitelesen tájékoztatni a nagyközönséget a valós előnyökről és létező hátrányokról. Nagy öröm, hogy végre van egy ilyen hely, ahol ha nincs is jól felépített élmény, nincs is a témához értő személyzet, nincs tájékoztató anyag és még csak egy villámtöltőt sem tudnak mutatni az érdeklődőknek, de legalább elmondhatjuk, hogy a régióban nálunk nyílt először államilag finanszírozott elektromobilitás látogatóközpont. Köszönjük az e-Mobi Kft-nek, hogy létrehozta ezt a „nagyszerű” helyet. Antalóczy TiborA Villanyautósok.hu alapítója és főszerkesztője, e-mobilitás szakértő. 2014 óta elektromos autó használó, és külső tanácsadóként számtalan hazai elektromobilitási projekt aktív segítője. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
