„Peak FUD”, azaz csúcsra járatott lejárató kampány. Talán ez a kifejezés foglalja össze legjobban a Tesla elmúlt pár hónapját. A Tesla körüli hírek és vélemények mindig is viharos képet mutattak a médiában. Kétségtelen az is, hogy Elon Musk az utóbbi időben aktívan tett is érte, hogy a hullámok ne csituljanak. Mégis, az az irdatlan mennyiségű vitriol ami az elmúlt hetekben elöntötte a külföldi sajtót, jóval túlmutat a kaliforniai gyártó történetén. A mesterségesen gerjesztett hangulat, nem csak a Tesla részvényeinek, vagy Elon Musknak árt, de ha sikerülne bedönteni a kaliforniai céget, az jelentősen csökkentené a nyomást a hagyományos gyártókon. Még 5 év múlva is csak alibi tanulmányautókat mutogatnának. Már csak ezért is szükséges beszélni róla. Nem Hollywood Én alapvetően nem hiszek az összeesküvés elméletekben. Egyedi esetek, befolyásos pénzemberek, egy-egy korrupt politikus vagy újságíró persze mindig akad, de alapvetően nem hiszem, hogy egy füstös tárgyaló nyikorgó bőrfoteljeiben szivarozó pasasokból álló csoport dönti el a világ dolgait. Bocs, de aki ebben az írásban erre számított, az ne is olvassa ezt most tovább, keressen valami konteógyárat a Facebookon. Ugyanakkor az is tagadhatatlan, hogy az utóbbi évek/hónapok világpolitikai eseményei fel kellett hogy nyissák a szemünket. A magyar köztudatba csak alig jött át, de történetünk szempontjából igencsak fontos mindaz, ami a Trump kampány és az orosz állam összefonódásáról eddig kiderült. Robert Mueller különleges ügyész nyomozása még javában tart, de már eddig is 33 amerikai és orosz állampolgár ellen emeltek vádat és 8-an már bűnösnek is vallották magukat. Most már nem csak vád, hanem tény, hogy az orosz állam, koordinált közösségi média és kamuhír-gyártás segítségével komolyan beavatkozott az amerikai választásokba. De hogyan tették ezt? Lefizették a CNN vagy a Fox vezető újságíróit? Esetleg meghekkelték a választási rendszert? Hogyan tudták volna 100 millió amerikai szavazatát megváltoztatni? A Homeland című kémsorozatban elfér ez, na de az csak hollywoodi mese, nem igaz? Hogy mennyire hatékonyan működött az orosz lejárató kampány azt jól jellemzi a „Pizzagate” néven elhíresült álhír. A az elnökválasztási kampány közepén azt kezdték terjeszteni, hogy Hillary Clinton egy gyermekprostituáltakat futtató kör vezetője amit egy washingtoni pizzéria pincéjéből (!) irányítanak. Ha a kedves olvasó most zavartan mosolyog, ne tegye, mert a sztori hetekig vezető hír volt szélsőséges hírportálok címlapjain. Képünkön az egyik ilyen oldal kezdőlapja. Nos, sajnos nem. A nyomozás során napvilágot látott tények és beismerő vallomások alapján egy nagyszabású, a közösségi médiára és a sajtó szenzáció éhségére épülő kampány bontakozik ki a szemünk előtt, amely mérnöki pontossággal manipulálta a közvéleményt. Az egyik kulcsszereplő az a Cambridge Analytica nevű cég volt amely pontosan ebből él. Rejtett kamerás leleplező videón dicsekedtek a vezetők a szolgáltatásokkal. 50 millió Facebook profilt elemeztek ki, aztán az egyes szavazók érzékenységeit megismerve személyre (profilra) szabott kamu híreket posztoltak, amellyel nem csak az amerikai választásokat, de a Brexit kampányt (a kilépés irányába) és a világon számos más választást is befolyásoltak megrendelőik részére. De ugyan ennek az orosz akciónak volt a része az professzionális kommentelő „sereg” és álhírgyár is, amelynek feladata az volt, hogy már a választásokat megelőző években kamu profilokat építsenek Facebookon és széttrollkodják a Demokrata jelölteket, társadalmi feszültséget szítsanak, és elérjék, hogy a kitalált sztorikat felkapja a média és így befolyásolják a szélesebb közvéleményt. Ez ügyben 13 ember ellen emeltek vádat – eddig. Közvetett bizonyítékok Hogy a Tesla körül is hasonló erők motoszkálnak, az persze konkrétan bizonyíthatatlan. A legnagyobb Tesla befektetői fórumokon és a cégről szóló cikkek alatt az utóbbi hónapokban számos új kommentelő tűnt fel, akik egyértelműen csak trollkodnak. Elmondásuk szerint ők csak a befektetőkért aggódnak, miközben százszor megcáfolt érveket hoznak fel a Tesla ellen és magabiztosan állítanak közgazdasági badarságokat (pl. az átadásra váró több ezer autó értékét nullának számolják). Ha pedig valaki rávilágít a logikai bukfencre, témát váltanak, újabbnál újabb elméleteket dobnak be válasz helyett. Ezt a retorikai technikát hívják úgy, hogy Gish Gallop, azaz magyarul géppuska érvelés, amikor olyan mennyiségű féligazságokat és hazugságokat tartalmazó állításokkal halmozzuk el vitapartnerünket, hogy esélye sincs válaszolni. És ha valamiben mégis nyakon csíp minket, viszontválasz helyett újabb 10 hihetően hangzó butasággal állunk elő. A kérdésben tájékozatlanabb hírfogyasztó ebből csak annyit lát, hogy nem zörög a haraszt… FUD – Fear Uncertainty Doubt, azaz Félelem, Bizonytalanság Kétség. Az álhírek 3 alappillére. Forrás: teslafudtracker.com De tetten érhető a tudatos ferdítés abban a napi több tucat cikkben is, amit a teslafudtracker.com (Tesla álhír gyűjtő) listáz. Ebben a pillanatban a számláló a projekt 3 hónappal ezelőtti indulása óta 396 álhírnél jár, amiből 44 az elmúlt 7 napban született. És itt nem arra kell gondolni, hogy attól álhír valami, hogy valakinek rossz véleménye van a cégről. A vélemények természetesen különbözhetnek. De, ahogy a Cleantechnia The Tesla Smear című cikke is remekül rámutat, olyan egyértelmű és könnyen cáfolható hazugságokat propagálnak, amelyekben mindig el van szórva valóságnak egy kis magja. Aztán jön a ferdítés. Például előszeretettel mutatnak rá a korai Model 3-ak minőségi hibáira (vagy a gyártás kezdeti nehézségeire) és sommásan megállapítják, hogy Musk küzd az autógyártással a Teslák minősége pedig szar. Gyakori példa az a bizonyos Sandy Munroe féle Model 3 boncolás amelyről már mi is többször írtunk, és amely számos pozitívum mellett kiemelte az illesztési hézagok és az összeszerelési minőség hiányosságait. Azt már persze nem említik meg, hogy az az autó 2017 novemberében készült és egyike volt az első 1000-1500 darabnak. Azóta már több mint 60 ezer kis Tesla készült és ma már a vásárlók többsége elégedett a minőséggel. A legnagyobb Teslás fórum, a TMC saját felmérése szerint a ma gyártott Model 3-ak 80%-a hibátlanul, további 15%-a pedig apróbb hibákkal kerül átadásra. (Utóbbinál pl 1-3mm közötti panel eltérésekre kell gondolni). Egy évvel ezelőtt teljesen más volt a helyzet. Sokszor olvasunk a Tesla Gyilkosokról is, ilyenkor mindig be van harangozva a Tesla közeli halála. Legutóbb a napokban jelent meg több cikk az új villanyos Audi, Merci és BMW kapcsán, mint például ez itt a Reutersnél, ami ugyanezt a döglött lovat ütlegeli. De míg ezek a cikkek mindig felemlegetik, hogy a Tesla mindig csak késve érte el a kitűzött heti gyártási ütemet, arról nem beszélnek, hogy az említett gyártók sokszor nemhogy heti, de még éves darabszámot sem vállalnak be nyilvánosan, nem árulják el a modellek várható árát, és mesebeli technikai paramétereket prognosztizálnak, amik aztán nem valósulnak meg (350 kW-os töltés, Tesla verő hatótáv, stb.). Mégis a szalagcímek szerint jön a német villanyautó támadás, ami elsöpöri a Teslát. Ha a villanyautókkal nem sokat foglalkozó, felületes hírfogyasztók lennénk mit üzennének ezek a szalagcímek? Biztosan nem azt, hogy az új Merci Európába 2019 végén, Amerikába pedig csak 2020-ban érkezik, olyan paraméterekkel, amelyek éppen csak elérik a 3 éve bemutatott legolcsóbb Model X-ét. az autó ára pedig? Egyelőre titok. Forrás: yahoo.com Egy bolond százat csinál Röviden meg kell említenünk egy másik trendet is ami felerősíti a fenti hatást. Ha valaki kinyitja a nagyobb külföldi hírportálokat és hírgyűjtő oldalakat, akkor nem nehéz észrevennie, hogy amint kijön egy elsődleges hírforráson (mondjuk a Bloombergen) egy szenzáció, perceken belül több tucat másik oldal veszi át. Ezen belül vannak azok az automatizált robot oldalak, amelyek szó szerint átveszik a cikket illetve a szalagcímet, mások csavarnak rajta egyet és saját cikként eladva ismételik meg az állítást. Ezen a pontokon semmi oknyomozás, kritikai felülvizsgálat nincs: akármi is legyen az állítás, azonnal 100 fele replikálódik. A sebesség a lényeg a kattintások vadászatában. Ha az én oldalam késlekedik, esetleg saját forrásaival ellenőrizné a hírt, a versenytársak már le is fölözték a forgalmat. Ma már luxus az olyan oknyomozó újságíró aki hónapokig dolgozik egy cikken, több egymástól független forrásból megerősíti sz információit. Vannak akik már az újságírás halálát látják ebben a folyamatban. Tesla + Autopliot + Tűz = Klikk a szalagcímre = $$. A matek ennyire egyszerű. Breaking News De messze nem csak a közösségi média vesz részt a negatív kampányban. A nagy vezető médiumokat sem kell félteni. Egyik kiemelkedő példa a CNBC üzleti hírcsatorna, ahol rendszeresen hívnak meg szakértőket, akik a Tesla végéről huhognak. Teszik ezt 10 éve. A közelmúltban nagy port kavart Elon Musk és a Business Insider (BI) üzleti portál újságírójának, Linette Lopeznek a Twitteres pengeváltása. A BI amúgy is kiemelkedő, első helyen szerepel az álhírszámláló listáján, 48 a Tesla ellen kampányoló cikkel. Lopez kisasszony pedig az 5. helyen van az újságírók között. Az ő egyik fő forrása volt például az a Martin Tripp, aki most a Teslával pereskedik a cég besározása és üzleti titkok publikálása/elferdítése miatt. Tripp jelentette fel (utólag, miután lebukott) a céget a SEC-nél is és az ő nyomán Írta meg Lopez azokat a cikkeket, amelyek szerint például a Tesla üzemében nincsen sehol sárga veszélyjelző szín, mert Musk allergiás rá (egymillió kép bizonyítja, hogy bőven van), vagy hogy a Tesla kilyukasztott, hibás cellákat szerelt több száz Model 3-ba (amelyek közül érdekes módon egy sem gyulladt ki). Miután Musk Twitteren megvádolta Lopezt, hogy összejátszik az egyik legnagyobb Tesla shortolóval, Jim Chanossal (róla és a módszereiről itt írtam részletesen), a CNBC behívta az újságírónőt a stúdióba, hogy élő adásban védje meg magát. Journalist Elon Musk questioned over Tesla reporting speaks from CNBC. A Celantechnica egyik cikke remekül végigveszi az interjúban elhangzott állításokat és azok valóságtartalmát. Így például azt, hogy a Tesla azon a bizonyos kritikus 5000-es Model 3 héten abbahagyta a Model 3-ak próbapados féktesztjét, ami pedig minden más gyártónál standard. Ez Lopez egyik bombasztikus cikkének témája volt, aminek hatására elég szépet esett a Tesla részvénye, hiszen komoly biztonsági kockázatot sejtet az autók kapcsán. Persze egyik CNBC riporter sem kérdezte meg, hogy tud-e róla, hogy ez a teszt a régebbi, hosszabb és alaposabb próbapályás teszteket váltotta ki sok gyártónál, a Tesla pedig azért hagyta abba, mert visszahozta ezt a teljes tesztsorozatot. (Ez volt a minőségellenőrzés szigorításának egyik eszköze). Nem, nem, itt semmi nincs sárgára festve mert ez az excentrikus bogaras Musk gyűlöli azt a színt. Aki más állít az a szabad sajtót támadja és olyan mint Trump! Forrás: Youtube / MKBHD De Lopez nem az egyedüli vendég volt a stúdióban. Az újságírónő aggodalmait és Musk arroganciáját és hazugságait bizonyítandó a Fortune magazin egyik szerzője, Bethany McLean is ott volt, aki rákontrázott Lopez véleményére és azt tanácsolta a Tesla befektetőknek, hogy „meneküljenek amig nem késő”. És ez még mindig nem volt elég. A stúdió vendége volt Jeffrey Sommenfeld a Yale egyetem Menedzsment szakának vezetője. Nagy nevű egyetem, vezető oktató, vajon ő mit mond? Nos ő is az előtte szólókkal értett egyet. A riporterek pedig aggódva helyeseltek. Hát igen. Egy elmebeteg által vezette a csőd szélén álló cég, ami tűzveszélyes és fékezni képtelen autókat gyárt. Jézus! De mielőtt a kedves olvasó is hasonló konklúzióra jut, hadd egészítsem ki a fenti képet. Emlékszünk még Jim Chanosra, a befolyásos Tesla shortoló üzletemberre? Nos mit szólnának hozzá ha megtudnák, hogy Lopez kisasszony bevallottan nagy tisztelője? Nem igazán nagy dolog még önmagában. És ha elmondanám, hogy a Lopez védelmére kelt Fortune újságíró Bethany McLean közel két évtizede Chanossal dolgozik? Hogy anno tőle kapta élete fülesét az Enron csődje kapcsán, amiknek több millió dolláros könyv szerződéseket és karrierjét köszönheti? Hogy McLean volt az egyik felhasznált újságíró, aki Chanos lejárató cikkeit írta abban a bizonyos Fairfax Financial ügyben ahol álhíreket terjesztve próbálta az üzletember bedönteni a céget (sikertelenül)? És persze ott van még a professzorunk is a Yaleről, Mr. Sommenfeld. Meg kellett-e volna említenie a CNBC-nek, hogy Chanos Sommenfeld Menedzsment szakán vendég előadó, sőt ott is végzett és rendszelesen meghívott vendég a professzor éves konferenciáján? A kérdés persze költői, hiszen a CNBC egyik riportere sem említette meg ezeket a kapcsolatokat. Lopez „védelmében”, független szakértőként tüntették fel a Jim Chanos baráti kör képviselőit. Ez nem híradó, ez Monika Show Infotainment. Így hívják azt amikor szórakoztatva informálnak minket. Nincs is semmi baj ezzel egészen addig, amíg mondjuk a National Geographic csatornáján történik. Hanem manapság sajnos már a hírműsorok egy része is ebbe a kategóriába tartozik. Egy pillanatra visszautalva még az amerikai választásokra, az utóbbi időben ennek kapcsán is sok elemzés jelent meg a média szerepéről. Az egyik trend amit meg lehet figyelni, hogy az újságíró már nem a politikus vagy támogatói állításait ellenőrző, azokat validáló szerepet tölt be. Azzal sok a meló, fel kell készülni, ismerni kell a témát, a nézők meg unják az ilyen entellektüel beszélgetéseket. Ehelyett sokszor a CNN főműsoridejében Monika Showt nézünk. Meghívják két ellentétes oldal képviselőit, aztán a riporter összeereszti őket, míg végül azok egymás szavába vágva kiabálnak. Az igazán profi műsorvezető ilyenkor kicsit még színészkedik is: egy ideig moderálja a kiabáló meccset, majd gesztikulál a néző felé, összekacsint vele, hogy „hát ezek milyen szörnyűek!”. Ha valakinek van 5 perce és beszél angolul, ajánlom a The Daily Show szatirikus kritikáját a témában. Videó alább. A fenti CNBC riport is hasonlóan inkább perfomance, mint hírműsor. A narratíva, amire a néző kattint, a „botrány a Tesla körül”. A riporterek a vendégek szavait tényként kezelve, szörnyülködnek egy sort, kiemelnek, aláhúznak és ismételnek, majd behívják a vendégeket akik ezzel egyetértve megerősítik a műsor sugallatát. De nincsenek felkészülve, nem ismerik az adatokat, a számokat, még a vendégek hátterét sem. Nem azért követik el a fenti hibákat, mert a shortolókkal/olajlobbival/kis zöld emberekkel összejátszva akarják kicsinálni a Teslát. Egyszerűen csak showt csinálnak. Pár hónapja, vagy éve az ellenkezője ment, a Tesla részvény kilőtt, a sztori szexi volt, űrrakéták, szuperautók, Elon Tony Stark Musk! Most meg csőd, ideg összeroppanás, tragédia. Ahogy angolul mondják „if it bleeds it leads”, azaz a skandalum adja el az újságot (és a Tv műsort, meg a weboldalt is). A helyzetet közelebbről ismerők szerint A fenti sorba jól illik Musk Augusztus 16-i New York Times interjúja. A riport nagy port kavart, többen Musk elmeállapotáért „aggódtak”, azt mondták a végkimerülés szélén van. Felcsendültek a hangok, akik szerint minimum a napi operációs ügyekre kellene helyette egy másik vezető, de az is felmerült, hogy drogok hatása alatt van. Ezzel a narratívával a magyar olvasó is találkozott, sok magyar hírportál vette át. Musk az interjúban, amelyet ő kezdeményezett, megpróbálta elmesélni, hogyan jutott el arra a következtetésre, hogy magánosítsa a Teslát. Beszélt arról, hogy milyen nehéz volt ez az év, mennyire keményen dolgozott embertelen órákat napokon és heteken át és hogy a barátai néha már aggódnak érte. Megpróbálta megcáfolni azoknak a pletykáknak egy részét amelyek a terv bejelentése óta addig eltelt 9 napban kéltek lábra – de a kísérlet balul sült el. Az újsággal amúgy is volt már pár konfliktusa, de arra talán nem számított, hogy az interjúból novella születik. Hogy miért mondom, hogy novella? Nos, mert inkább tűnik valós események inspirálta irodalmi műnek. A cikk egy kerek történetre, ívre van felépítve, melynek lényege egy megtört ember felrajzolása. Elon megemlíti, hogy a nagy hajtás után legtöbbször csak altatóval tud elaludni, majd a cikk azt is felhozza, hogy a privatizációhoz javasolt 420 dolláros árfolyam a marihuánára utalhat – mindkét állítás úgy van tálalva, hogy az finoman drog problémákra utaljon. Többször említik, hogy elcsuklott a hangja, fáradt volt és megtört. A cikk elolvasása után joggal érezhetjük úgy, hogy ez az ember a végét járja. De a baj még nem is igazán ezzel van. Itt maximum annyi jegyeznék meg, hogy ha olyan riporter készíti az interjút aki ismeri Musk életrajzát, követi az interjúit, akkor pontosan tudja, hogy egész életében ilyen gyilkos tempóban dolgozott és gyakran ad őszinte interjúkat, ahol láthatóan megérinti amikor a nehézségekről vagy a cége és álma potenciális elvesztéséről, vagy ennek az életmódnak a személyes áráról kérdezik. Ebben itt nem volt semmi új. Egyébként sors fintoraként ugyan aznap forgatott MKBHD egy hosszab interjút a Tesla első emberével és itt nyoma sincs az ereit felvágni készülő drogos ideggyenge embernek. A videóban egy láthatóan fáradt, kicsit meghízott és nyúzott, de jó kedvű, viccelődő, átszellemülten magyarázó embert láthattunk. Az interjú második részében még a gyárat is bejárjuk vele. Az igazi mélyütés, a cikk 2000 szavából az az 1800 aminek ellenőrizhetetlen a forrása. Most képzeljük el, hogy lehetőséget kapunk egy interjúra Elon Muskkal, több mint egy órát beszélünk vele telefonon majd írunk belőle egy 2000 szavas cikket. Az irományban azonban mindössze 20 mondatot idézünk tőle. Hogy miből áll a cikk maradék része? Nos 11 (!) olyan szekcióból, amelynek forrása „emberek akik ismerik a helyzetet”. Nem azzal van a baj, hogy nevük elhallgatását kérte némelyik forrás… de a cikk 85%-a rájuk épül. A Villanyautósok.hu a helyzettel abszolút tisztában lévő informátorai szerint ez a cikk a 2 riporter szépirodalmi munkásságának része. És nem is közvetlen forrásokra, meg nem nevezett igazgatótanácsi tagokra, vagy közeli ismerősökre. „People familiar with the matter”, irják szinte minden második sorban, de kik ők és miért higgyünk nekik? Mert ebből úgy tűnik nem elsődleges források, hanem olyanok akik ismernek olyanokat akik Muskal dolgoznak. De a kedvencem ez volt: „a person familiar with the board’s thinking” – azaz valaki aki tudja hogyan gondolkodik az igazgatótanács. Szerintem Troy tanácsadó volt a Star Trekből – ő ugyanis telepata. Deanna azt a cserfes szádat, hogy mindig kotyogsz! Az eset külön bája, hogy a cikk a két szerzője Twitteren azzal próbálta promózni az írást, hogy azt találgatták vajon mekkorát esik a cég részvénye most emiatt. Olyat írtunk, hogy bedönti a részvényt! Forrás: Twitter Mindeközben Ez persze nem jelenti azt, hogy egészséges, hogy Musk mind a két végéről égeti a gyertyát, a gyárban alszik és 120 órákat dolgozik hetente. Az sem oké, hogy hullafáradtan és frusztráltan twittel és óvodás szinten szól vissza azoknak akik belekötöttek. Még ha igaza is van sok mindenben az újságírás mai problémái és a Teslával szembeni elfogultság terén, akkor sem szerencsés ha ezt ő mondja ki. Ezzel csak támadási felületet ad, Trumphoz hasonlítják, hogy ő is „fake news-t” kiált. A cáfolat jöhetne a Tesla PR osztályától is. És az sincs rendben, hogy a szaúdi kornaherceg jobbkezével történt találkozás után, a megfelelő előkészítés és háttérmunka nélkül csak úgy kitwitteli a privatizáció tervét. Ha volt is erre lehetőség és ráció, a balhé miatt elillant. Az elmúlt hetek árfolyam ingadozásának jó részét saját magának, frusztrált kommunikációjának, felesleges Twitter háborúinak köszönheti. Az egész pedofilos vádaskodás is nevetséges: ha bizonyítéka van adja át a hatóságoknak, ha nincs, ejtse a témát. Ezzel csak ellenségei malmára hajtotta a vizet. Ezzel együtt, Musk elmozdítása cég tönkretétele nélkül kb. annyira lehetséges, mintha Setve Jobsot akarták volna leváltani az Apple éléről az iPhone sikerének kezdetén. Konokságával, eltökéltségével és a sikerért mindent feláldozó munkamoráljával gyakorlatilag az egész autóipart a hajánál fogva húzta (húzza) át az elektromos jövőbe. Sok dolga van még a Teslánál és ha kicsit takarékra teszi az igazságérzetét és taktikusabban kommunikál, akkor a következő fél év pénzügyi, gyártási és értékesítési eredményei mind a részvényárfolyamot, mind renoméját újra az egekbe röpíthetik. A 10 legnépszerűbb villanyautó az idén az USA-ban. Forrás: InsideEVs.com Merthogy mindeközben az elmúlt két hónapban alig figyeltünk a Model 3 gyártási adataira. Pedig az Electerk és az insidEVs adatai szerint is rekordokat dönt éppen a Kalifornia gyártó. Most Augusztusban a Tesla több személyautót adott el az USA-ban mint a BMW. Már nem csak az elektromos autó listák első 3 helye az övék, de a hagyományos, újautó eladási listákon az 5 helyre került Model 3 – ilyet villanyautó még nem produkált. A harmadik negyedévben eddig olyan 35 ezer hármas lett legyártva és több mit 32 ezer kiszállítva. Ez azt jelenti, hogy simán meglesz az 52-53 ezer 3-as (és 25-27 ezer S/X) a negyedév végére, ami nemcsak abszolút rekord, de elvileg elég lesz a szerény nyereséghez is. Ha így lesz, akkor pedig az elmúlt pár hónap cirkusza gyorsan el is felejtődik. A támadások persze maradnak, de a szokásos érvek egyre nehezebben lesznek védhetők. Ideje lesz új indokokat keresni a Tesla közelgő halálára. A Model 3 most már zsinórban második hónapja a legnagyobb bevételt hozó személyautó az USA-ban. Ez a számítás a Goodcarbadcar.com számai alapján készült, ami 3 ezerrel több (20 ezer) Model 3 leszállítását tippelte Augusztusra mint az InsideEVs, de az első hely a konzervatívabb számokkal is simán meglett volna. Forrás: Twitter / ICannot_Enough Biró BalázsA fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
