Szokatlanul erős kritikákat fogalmazott meg a norvég villanyautós egyesület az Európában működő autógyártókkal szemben, azt állítva, hogy azok szándékosan tartják vissza elektromos meghajtású autóikat. Az Elbilforening szerint nagyon egyszerű oka van annak, hogy sokkal kevesebb villanyautó talál gazdára, mint amekkora kereslet mutatkozik rájuk: a gyártók arra várnak, hogy az Európai Unió által elfogadott szigorúbb, 95 gramm szén-dioxidról szóló emissziós korlát érvénybe lépjen az újonnan regisztrált autókra 2020-ban (100%-ban csak 2021-re kell megfelelni neki). A norvégok konkrétan azt nehezményezik, hogy egyes modellekre akár két év is lehet a várakozási idő, ami egészen szürreális a technológia fejlődésének jelenlegi tempója mellett. A problémát az osloi autókereskedések is megerősítették, melyek arra panaszkodnak, hogy nem tudnak elektromos autót eladni az ügyfeleknek, hiszen hozzájuk sem érkezik be elég. Csak a Kia e-Nirora hétezer megrendelő vár az országban, ám ebből csak kétezren számíthatnak arra, hogy még ebben az évben vezethetik autójukat. A borzalmasan hosszú várólista azonban új üzleti lehetőséget kínál a furfangosabb vásárlóknak: akiknek nem sürgős a jármű kiszállítása, azok elkezdték pozícióikat árulni a listán, azaz aki hamarabb szeretne hozzájutni a kocsihoz, annak 5000 euró ellenében erre van lehetősége. A Kia tisztán elektromos terepjárójára az egész kontinensen sokat kell várni, ám a gyártó elmondása szerint az akkumulátorgyárak kapacitása az, ami nem képes lépést tartani a kereslettel. Norvégiában viszont sokkal rosszabb a helyzet, mint más piacokon, ahol a villanyautók még nem váltak ekkora mértékben a mindennapi élet részévé. Ebben az évben 75 000 újonnan beregisztrált elektromos személyautóra számítanak az Elbil munkatársai, amivel 2019 végére elérhető lesz a zéró emissziós autók 50%-os részesedése az ország autópiacán belül. Ez tavaly kicsivel több mint 30% volt. A norvég kormány célkitűzése szerint viszont 2025-re el kell érni a 100 százalékot, ekkor ugyanis már kizárólag kipufogó nélküli autók kerülhetnek forgalomba. A villanyautók terjedésének tendenciáját követve ez könnyedén teljesíthető lenne, ám az autógyártók hozzájárulása nélkül semmiképp sem lehetséges. A manufaktúrák ellenben a benzines és dízeles modelljeiket részesítik előnyben, ami miatt kevesebbet termelnek elektromosból. Így a vállalatok szándékosan lassítják a zöld járművekre való átállást – fejtették ki véleményüket a norvégok. A skandináv ország elégedetlen fogyasztói külön kihangsúlyozták a német gyártók szerepét a történetben, amelyek továbbra is második autóként, vagy a hétvégi bevásárláshoz használt városi dodzsemként tekintenek a villanyautókra. „Norvégiában egészen más irányba halad a fejlődés. A természetszerető norvégok egy összkerék-meghajtású, nagy hatótávú autót szeretnének vontatóhoroggal. Javasoljuk a német autógyártóknak, hogy alaposabban vizsgálják meg az itteni fejlődést, hiszen mi vagyunk az ideális piac, mely mutatja a haladási irányt.” A Volkswagen Group teljesen abszurdnak nevezte azon vádakat, hogy tudatosan nem árasztják még el a piacot elektromos autókkal, hozzátéve, hogy az első tömeggyártásra alkalmas gyár Zwickauban még csak most, 2019 végén fog elkészülni. A Volkswagen és az Audi főbb norvégiai képviselői szintén megszólaltak az ügyben, állítva, hogy a helyzet közel sem annyira drámai, mint amilyennek beállítják. Habár valóban voltak kiszállítási gondok tavaly, szerintük ezek mostanra megoldódtak, és a várakozási idő normalizálódott. A BMW mindenkit biztosít arról, hogy megrendelt villanyautója 2-3 hónapon belül megérkezik. Simon ZsoltNem az autózás, hanem a környezetvédelem iránti elkötelezettség sodorta a Villanyautósok közé, hogy geográfus és közgazdász tanulmányai befejezése után tudásával segíthesse egy fenntarthatóbb világ kialakulását. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
