PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL3VqLWtvbmEtZWxlY3RyaWMvIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvdWota29uYS1lbGVjdHJpYy8nLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTYwMHg1MDBweC5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTE5NDB4NTAwcHguanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNC9oeXUtZWd5ZWItb25saW5lLWV2em9sZGF1dG9qYWJhbm5lci0xOTQweDUwMHB4LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+
auto
2024. 04. 20. szombat

Villanyautós fórumokon rendszeresen felmerülő kérdés, hogy miért nem teszünk napelemet az autó tetejére, nem kellene tölteni, csak mennénk-mennénk vele, gondolja aki még sosem számolt utána. A probléma szerteágazó, először is a napelemek (legalábbis a megfizethető árú napelemek) hatásfoka alacsony. A termelés csak akkor ideális, ha jó a napsugárzás beesési szöge. A vezérlés akkor egyszerű, ha az összes napelemes cella azonos irányba van tájolva. Sajnos az autók teteje kicsi, viszonylag ritkán fordul dél felé 30 fokban megdöntve, ha pedig a teljes karosszériát lefedjük, hogy megnöveljük a felületet, akkor sok kis részre osztott, különböző irányba tájolt napelemünk lesz. Ha növelni akarjuk a termelést árnyék helyett a napra kell parkolnunk, nem parkolhatunk mélygarázsba, parkolóházba sem, így az autó utastere a napsütéstől iszonyatosan felmelegszik, tehát a nehezen megtermelt áram egy részét rögtön arra pazarolhatjuk, hogy a légkondicionálóval elviselhetőre hűtsük az utasteret.

A 3. generációs Priuson a napelem csak az utastér szellőztető ventilátort működtette

Persze rendszeresen megjelennek tervek és ígéretek napelemes autókról, a közelmúltból egy ilyen például a Sono Sion, akik napi 30 km napelemmel termelt hatótávot ígérnek, a másik koncepció pedig a Lightyear One, ami azért tűnik valamivel ígéretesebbnek, mert rendszerben gondolkoznak, nem önmagában a napelemtől várják a csodát, hanem különösen könnyű és áramvonalas, így kis fogyasztású autót terveztek.

Sorozatgyártásban korábban csak kiegészítő funkciót kaptak a napelemek, például az első generációs Nissan Leaf hátsó légterelőjébe integrált aprócska napelem a 12 V hagyományos akkumulátor töltöttségét óvja, amikor az autó hosszabb ideig parkol külső töltés és használat nélkül, a Toyota Prius 3 pedig a szolártetős opció esetén napon parkolva a napelemről tudja működtetni a szellőztető ventilátort (a légkondicionálóhoz nem elég a termelés), így elérve, hogy a parkoló autóban az üvegházhatás ne okozzon 60 fokos hőmérsékletet, csupán a kinti 35-40 fok legyen belül is.

Toyota Prius napelemes tesztautó

Néhány éve azonban a Toyota Prius legújabb konnektoros hibrid változata már megvásárolható nagyobb teljesítményű tetőbe integrált napelemmel is, amely egy kondenzátort tölt, ami később a légkondicionálónak vagy akár az autó villanymotorját is meghajtó akkumulátornak adja át a napból begyűjtött energiát. A magyar utakon is fut már néhány napelemmel felszerelt példány a 4. generációs konnektorról tölthető Priusból. A tulajdonosok beszámolója szerint nem lehetetlen a gyártó által ígért akár napi 5-6 km extra hatótáv elérése.  Napi hat kilométer azonban nagyon kevés, főleg ha a napelem felárához viszonyítjuk.

Toyota Prius napelemes tesztautó

Szerencsére a Toyota nem adja fel, sajtóközleményük szerint a Sharp akkumulátor gyártó részlegével és a NEDO kutatással és fejlesztéssel foglalkozó szervezettel együttműködve Japánban hamarosan elindul egy projekt, amelyben egy Prius PHEV tetején kívül az autó motorháztetejét, hátsó szélvédőjét és a hátsó légterelőjét is speciális, 0,03 mm vastagságú vékonyfilm napelemekkel fedik le, majd az autó útnak indul Tokió utcáin. Arról nem nyilatkozott a Toyota, hogy pontosan milyen eredményeket vár a teszttől.

A Toyota elmondta, hogy a projekt résztvevői megosztják egymással az összegyűjtött termelési adatokat, illetve hogy a megtermelt áramot a meghajtó akkumulátor töltésére használják. A Toyota információi szerint a felhasznált napelemek konverziós hatásfoka több mint 34%, ami kiemelkedően jó érték az átlagos háztetőre szerelt napelemekhez viszonyítva. Az autóra szerelt napelemek összesített névleges teljesítménye 860 W, ami 4,8-szorosa a napelemes tetővel jelenleg is megvásárolható Prius PHEV teljesítményének.

A tesztautó további új funkciója, hogy nem csak parkolás alatt, de menet közben is képes áramot termelni a napelemekkel. A Toyota azt reméli, hogy ezzel megnövelheti az autó elektromos üzemmódban elérhető hatótávolságát, bár figyelembe véve, hogy a Prius-PHEV szabványos fogyasztása 7,2 kWh/100 km, a napelemes rendszer út közben még napos időben is csak ennek nagyon elenyésző részét képes megtermelni. Az alábbi táblázat összehasonlítja a tesztautó és a megvásárolható napelemes Prius néhány fontosabb jellemzőjét.

Autó
Jellemző Napelemes tetővel rendelkező Prius PHEV Tesztautó
Napelemes cellák hatásfoka 22,5% 34% felett
Névleges teljesítmény 180 W kb. 860 W
A napelemmel elérhető napi hatótáv-növekedés, ha a jármű parkol 6,1 km 44,5 km
A napelemmel elérhető napi hatótáv-növekedés, ha a jármű mozgásban van Kizárólag a 12 V akkumulátort tölti, így menet közben csak az autó navigációs rendszerét stb. látja el árammal 56,3 km

 

Szűcs Gábor

2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be.