PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL3VqLWtvbmEtZWxlY3RyaWMvIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvdWota29uYS1lbGVjdHJpYy8nLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTYwMHg1MDBweC5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTE5NDB4NTAwcHguanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNC9oeXUtZWd5ZWItb25saW5lLWV2em9sZGF1dG9qYWJhbm5lci0xOTQweDUwMHB4LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+
auto
2024. 04. 20. szombat

Meg kell adóztatni a villanyautósokat?

elektromos autó

Időről időre felmerül, hogy a villanyautósok nem veszik ki kellően a részüket a közös kiadások viseléséből, hiszen nemcsak, hogy különböző kedvezményeket kapnak, de még az üzemanyag adóját is bukja rajtuk az állam. Most éppen az amerikai Pennsylvania államban ütötte fel a fejét a gondolat, hogy évente 250 dollár, azaz 75 ezer forint adót vessenek ki a zéró emissziós személygépjárművekre. Igazuk van?

Az elmélet

Az indok alapvetően mindig hasonló: a villanyautók nem tankolnak benzint vagy gázolajat, így elesik az állam ezektől az adóbevételektől, márpedig az úthálózat javítását és bővítését ezekből fedezik. Így aztán a villanyautós „ingyenélő”, hiszen ő is ugyan úgy használja ezeket az utakat.

A fenti logika alapvetően nem tűnik túl nagy butaságnak, de mint mindig az ördög a részletekben rejlik. Először is nézzünk meg pár számot.

Hogy kicsit közelebb hozzuk a történetet, maradjunk a magyar költségvetés bevételeinél. A hivatalos adatok szerint a magyar állam 2019-ben bődületes összeget, 1.136.300 millió forintot, azaz 1.136.300.000.000 forintot remél energiaadóból. Ennek nagyjából 60%-a, azaz mintegy 680 milliárd forint származik majd az üzemanyagok jövedéki adójából. (És persze az üzemanyagon is van még ÁFA, de ettől most nagyvonalúan tekintsünk el). Ez biztos nem mind a személyautókból folyik be, főleg, hogy míg a bevételeknél 2/3 – 1/3 a dízel-benzin arány, addig a hazai személyautó állománynál ez pont fordítva van.

És, hogy jön ehhez az utak fenntartása? Nos, véletlen egybeesés, de a Magyar Közút Zrt. kezelésébe tartozó utak (országutak, autópályák) felújítására 2010-2019 között összesen 690 milliárdot költöttek – tehát nagyjából annyit, mint amennyit a magyar állam csak idén, egy év alatt szed be erre a célra. Mármint a hivatalos ideológia szerint erre a célra, hiszen az ebből is látszik, hogy a befolyt összegnek csak egy töredéke megy útfelújításra. Szóval az üzemanyag adója javarészt sima sarc ami másra megy el.

Forrás: reddit/Fridtjof61

Egyébként a fenti amerikai példához visszatérve ott még csak ilyen kifogás sem lehet, hiszen a Consumer Reports tanulmánya szerint minden útfelújításra költött dollárból mindössze 29 cent jön az üzemanyag adójából, a többi más állami bevételekből származik.

Csak a lényeg vész el

Persze a fent vázolt hazai helyzet kapcsán még mindig mondhatnánk azt, hogy ez azon nem változtat, hogy az államnak bevételkiesést jelent a villanyautózás – akármire is költik azt a pénzt, hiányzik a közös kasszából. Aztán ezt próbálhatnánk ellenpontozni azzal, hogy forintra mennyit spórol a TB-nek a tisztább levegő, vagy a gazdaságnak a kevesebb kiesett (beteg) kereső, vagy mennyibe kerül a környezeti károk miatt a sok korai halálozás, stb. De ez vakvágány.

Itt van például a CSOK, meg a családi adókedvezmény. Senki nem azt kezdi számolgatni, hogy az a sok megszületendő gyermek majd 20 év múlva milyen jó adófizető lesz és ez tulajdonképpen mekkora biznisz az államnak. A növekvő gyermekszám egyszerűen egy kívánatos társadalmi cél.

ID3 bemutató gyártócella újságírók számára 2019.08.30 a Volkswagen Zwickau-i üzemében. (Fotó: Oliver Killig Forrás: Volkswagen)

Hasonlóképp, a villanyautózás támogatása is arról szól, hogy a drágább de társadalmilag hasznos technológia ösztönzésére szánunk, pénzt, mert ez az ország egészének jó. Főleg akor, amikor a 3,5 milliós elöregedett személyautó állományra csak évi 100-130 ezer újautó-eladás jut, miközben ömlik befelé az országba a sok levedlett nyugati korosodó dízel és benzines.

Ennek egy része a vásárlás állami támogatása  – ami remek, de igazából még az ÁFA mértékét sem éri el, ezért az állam inkább csak lemond a bevétele egy részéről, minthogy aktívan a zsebébe nyúlna. (Egy pillanatra hadd legyek szörnyen demagóg: Az épülő Puskás Aréna árából a mai éves kerettel 63 évig lehetne támogatni a villanyautók beszerzését).

A másik ösztönző a különböző illetékek és adók, regisztrációs és parkolási díjak és, igen, az üzemanyag jövedéki bevételének elengedése. Az elektromos áramnál ez utóbbi amúgy sem lenne egyszerű – jöhetne az utcabizalmi nézni, hogy vajon a légkondit járatom-e, azért pörög a villanyóra, vagy a kocsit töltöm-e. Esetleg a napelemet is nyakon lehetne vágni jövedéki adóval, mint anno a zeneipari lobbi nyomására az üres adathordozókat – mindegy, hogy a családi fotókat lövöd-e arra a memóriakártyára, vagy égeted a CD-re, eleve tolvaj vagy, fizess zenei jogdíjat a lehetőségre, hogy mp3-at is elvisz a médium… Ha pedig valakit rajtakapnak a villanyautó napelemes töltésén, akkor lekapják a táblákat a tetőről és átmennek rajta úthengerrel, mint a hamis magnókazettákon.

Na jó, de meddig?

Az ilyen típusú kedvezményeknél nyilván az is felmerül, hogy ezek meddig tarthatóak fenn, illetve meddig célszerű alkalmazni őket. Erre több, megítélésem szerint rosszabbnál rosszabb megoldás született már a világon.

Amerikában például a márkánkénti 200 ezredik autóig megy a szövetségi támogatás – amivel pont azokat a cégeket büntetik, akik kitaposták az utat. Az a vállalat, amelyik évekig húzta a villanyosítást, most árban alá tud vágni azoknak, akiknél már elfogyott a keret. Máshol a semmiből előrángatott évszámokat adtak meg, ami után kivezetik majd a támogatásokat.

Opel Corsa-e, Renault Zoe 2019 és Peugeot e-208

A legtisztességesebb megoldás valószínűleg az lenne, ha vagy az össz-autóállomány százalékában, vagy az újautó-eladások százalékában határoznák meg ezt az értéket. Pl. ha a a forgalomban lévő autók legalább 20%-a, vagy az új autók legalább 33%-a már zéró emissziós (ex has számok), akkor a támogatás elérte a célját, innentől már magától is megy a lavina, jöhet a lépcsőzetes kivezetés.

És hogy mi a helyzet a benzin és a dízel jövedéki adójával? Nos, bár a nyilvános töltőoszlopok még egész jól megfoghatók, az otthoni töltés miatt ez a megoldás, azaz az áram adóztatása valószínűleg felejtős. Bevezetni be lehet, de nagyon sok probléma lenne vele és nehéz lenne betartatni. De  ne tegyünk úgy mintha a modern civilizáció összeomlana ezek nélkül a bevételek nélkül. A mindenkor államhatalom évezredek óta beszedi a jussát, az autózás talán csak az utóbbi 30-50 évben lett ekkora bevételi forrás. Elég kreatívak, ha új adónemekről van szó.

Ha már elég sok villanyos lesz, valószínűleg szükség is lesz valami más, újfajta adónemre, de, hogy visszakanyarodjunk az amerikai példához, jelenleg az USA-ban a nagyjából 270 millió autóból kb. 600 ezer a zéró emissziós (0,22%), míg hazánkban a 3,3 millióból 5677 (0,17%). Ez az idő még nem most jött el, most egy villanyautó adó bevezetése még csak a károkozásra lenne elég.

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.