PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L2V2LyIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L2V2LycsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDEvaHl1LWthbXBhbnlvay1ldi1oYXZhc3Byb2R0ZXJ2LTYwMHg1MDAtMi5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzAxL2h5dS1rYW1wYW55b2stZXYtaGF2YXNwcm9kdGVydi0xOTQweDUwMC0yLmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDEvaHl1LWthbXBhbnlvay1ldi1oYXZhc3Byb2R0ZXJ2LTE5NDB4NTAwLTIuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4=
auto
2024. 03. 28. csütörtök

A téli, ködös, szmogos napok kezdetén különösen érdemes felhívni a figyelmet a WHO levegőszennyezéssel kapcsolatos állásfoglalására, amely szerint évente 4,2 millió ember korai halálát eredményezi a szennyezett levegő. A haláleseteket elsősorban a levegőben lévő kis méretű szilárd részecskék, azaz a 2,5 mikron vagy kisebb átmérőjű részecskéknek (PM2,5) való kitettség okozza, amelyek szív- és érrendszeri, légúti betegségeket, valamint rákot okoznak. A levegőszennyezéshez kapcsolódó korai halálesetek 58%-át ischaemiás szívbetegség és stroke okozta, míg a halálesetek 18%-át krónikus obstruktív tüdőbetegség és akut alsó légúti fertőzések eredményezték. A halálesetek 6%-a következett be tüdőrák miatt.

Vitathatatlan tehát, hogy a levegőszennyezés komoly egészségügyi kockázatot jelent. A kutatások egyértelműen bebizonyították, hogy a levegőszennyezés csökkentésével csökkenthető a stroke, a szívbetegség, a tüdőrák, valamint a krónikus és az akut légzőszervi betegségek (ideértve az asztmát is) száma. Minél alacsonyabb egy országban a levegőszennyezés mértéke, annál jobb lesz a lakosság szív- és érrendszeri és légúti egészségi állapota, nem csak hosszú, de rövid távon is.

Nem csak kis falvakban, de családi házas területen nagyobb városokban is jellemző Magyarországon is a vegyes tüzelés, amely jelentős szilárd részecske kibocsátásért felelős

A WHO már 2005-ben meghatározta a levegőminőségi iránymutatásait, amely tartalmazza a levegőszennyezés egészségügyi hatásait, valamint az egészségre káros szennyeződés küszöbértékeit és azok értékelését. Ennek ellenére 2016-ban a világ népességének 91%-a olyan helyeken élt, ahol a WHO levegőminőségre vonatkozó iránymutatásai nem teljesültek. A levegőszennyezés mind a városokban, mind a vidéki területeken becslések szerint 4,2 millió korai haláleset okozott világszerte 2016-ban. Az idő előtti halálesetek mintegy 91% -a alacsony és közepes jövedelmű országokban következett be, a legtöbb pedig a WHO délkelet-ázsiai és csendes-óceáni térségében.

A kültéri levegőszennyezés mellett a beltéri füst szintén súlyos egészségügyi kockázatot jelent mintegy 3 milliárd ember számára, akik fával, olajszármazékokkal vagy szénnel fűtik otthonaikat. Körülbelül 3,8 millió korai haláleset oka a háztartások légszennyezettsége. A háztartási levegőszennyezés a kültéri levegőszennyezés egyik fő forrása is mind a városi, mind a vidéki területeken.

A levegőszennyezés mértéke csökkenthető többek között a tisztább közlekedést, az energiahatékony otthonokat, az energiatermelést, az ipart és a jobb kommunális hulladékgazdálkodást támogató politikával és beruházásokkal, mivel ezek a kültéri levegőszennyezés legfontosabb forrásai. A kültéri levegőszennyezés megköveteli a közlekedés, az energia, a hulladékgazdálkodás, a várostervezés és a mezőgazdaság területén működő helyi, nemzeti és regionális szintű politikai döntéshozók összehangolt fellépését.

A háztetőkre szerelt napelem rejtett előnye, hogy nincs szállítási veszteség, mivel a termelt energiát helyben használják fel, legjobb esetben épületen belül, de rossz esetben is a szomszédos házakban

Számos példa található a közlekedés, a várostervezés, az energiatermelés és az ipar sikeres politikájára, amelyek csökkentik a légszennyezést:

  • az ipar számára: tiszta technológiák, amelyek csökkentik az ipari füstkibocsátást; a városi és mezőgazdasági hulladékok jobb kezelése, ideértve a hulladéklerakókból kibocsátott metán gázok hatékony felhasználását a helyi elégetés alternatívájaként (biogázként történő felhasználás);
  • energiafelhasználás: a megfizethető, tiszta háztartási energiamegoldásokhoz való hozzáférés biztosítása főzéshez, fűtéshez és világításhoz;
  • közlekedés: átállás a tiszta energiatermelési módokra; a gyors városi tranzit, a gyalogos és kerékpáros hálózatok kialakítása, valamint a városközi vasúti áruszállítás és az utasszállítás priorizálása; átállás a tisztább nehéz tehergépjárművekre, valamint az alacsony kibocsátású járművekre és kevésbé környezetszennyező, például csökkentett kéntartalmú üzemanyagokra;
  • várostervezés: az épületek energiahatékonyságának javítása, a városok környezetbarátabbá, energiahatékonyabbá tétele;
  • energiatermelés: alacsony káros anyag kibocsátású üzemanyagok és megújuló, égésmentes energiaforrások (például napenergia, szélenergia vagy vízenergia) fokozott használata; decentralizált energiatermelés, a helyi felhasználás arányának növelése (pl. mini hálózatok és háztetőkre telepített napelemes rendszerek);
  • települési és mezőgazdasági hulladékgazdálkodás esetén: a hulladék csökkentésének, a hulladék válogatásának, újrafeldolgozásnak és újrafelhasználásnak stratégiái; a biológiai hulladékkezelés továbbfejlesztett módszerei, például az anaerob hulladékból biogáz állítható elő olcsó alternatívaként a szilárd hulladék nyílt térben történő égetése helyett. Ha az égetés elkerülhetetlen, akkor létfontosságú az égetési technológiák káros anyag kibocsátásának szigorú ellenőrzése.
PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cudm9sdGllLmV1Lz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09ZWxla3Ryb21vc2F1dG8mdXRtX2NhbXBhaWduPXJvdmF0IiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3d3dy52b2x0aWUuZXUvP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1lbGVrdHJvbW9zYXV0byZ1dG1fY2FtcGFpZ249cm92YXQnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzAyLzIwMjQtMDItMDEtdm9sdGllLWV2LTEzMDB4NjAwLTQuanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wMi8yMDI0LTAyLTAxLXZvbHRpZS1ldi0xMzAweDYwMC00LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+

Szűcs Gábor

2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be.