Bár már mi is jelentkezünk heti podcasttal, sajnos nem tartozunk azon szerencsések közé akik Elon Muskot invitálhatják vendégnek a műsorba. Olyan mázlistából pedig tényleg kevés van aki 3 órán keresztül készíthet kötetlen interjút a Tesla, a SpaceX és a The Boring Company vezetőjével. A Third Row Tesla podcast készítői – 6 közismert Teslás youtuber – viszont pont ezt a lehetőséget kapták meg a napokban. A maratoni beszélgetés egyébként Musk otthonában került rögzítésre, ahol mellesleg éppen ott tartózkodott modell és író édesanyja Maye, majd később becsatlakozott testvére Kimbal is. (A két Musk testvér már többször dolgozott együtt. Anno a Paypal időkben is közösen építették a céget, de Kimbal jelenleg is a Tesla igazgatótanácsának tagja, miközben saját étteremláncot vezet és alapítványa több mint 600 amerikai iskolában tanít 300 ezer diákot „igazi” ételek elkészítésére). A 3 órás interjú két részben kerül publikálásra – tegnap tették ki a Youtubera az első 2 óra 16 perces részletet. Alább ebből szemezgettünk a Teslával kapcsolatos részleteket, de ha valakit érdekel Musk gyerekkora, karrierje, hogyan épített fel konkrétan a semmiből ekkora cégeket, és hogy mit gondol a világról, akkor érdemes megnéznie az egész anyagot. (A cikk alján megtalálható a videó). A készítők voltak olyan körültekintőek, hogy rendes angol feliratot gyártottak a Youtube verzióhoz, amit, több kevesebb sikerrel, a fogaskerékre kattintva magyarra is le tud fordítani a rendszer. Nem kell ide szuperkondenzátor Musk egykoron komolyan foglalkozott a szuperkondezátorok fejlesztésével, még be nem fejezett doktoriját is ennek a témának akarta szentelni. (PhD tanulmányait félbeszakította, hogy megalapítsa a Zip2 nevű céget, amelyből a Paypal nőtte ki magát és ami megalapozta Musk vagyonát, megágyazva a SpaceX alapításának). Mostanra azonban már úgy látja az akkumulátorok olyan gyorsan fejlődnek, hogy nem lesz szükség erre a technológiára. Sokáig ezeket a szerkezeteket tartották a villanyautózás jövőjének, mert gyakorlatilag minden szempontból felülmúlják a lítium-ion akkumulátorokat – egy hatalmas hátrányuk van csak, az pedig az energiasűrűség. Műszakilag valószínűleg megoldható lenne, hogy ezt a hátrányt leküzdjék, ő maga is dolgozott olyan megoldáson, amely nagyon ritka és drága anyagokkal már elérte az ólom-savas aksik energiasűrűségét, de ez most már ideje múlt. Azt is hozzátette, hogy az egy éve felvásárolt Maxwellnek sok fontos fejlesztése van az akkumulátorok terén is, amelyeket ha megfelelően alkalmaznak, jelentős hatással lesznek a következő generációs aksikra. Forrás: InsideEVs / Maxwell Technologies A beszélgetés innen a Maxwell felvásárlására terelődött, mivel ez a cég pont a szuperkondenzátorok területén volt kiemelkedő szereplő és fejlesztő, de ezek szerint tényleg nem emiatt olvasztották be a Teslába. Nem tartott sokáig, míg az egyik youtuber rá is kérdezett, hogy akkor a már általunk is többször emlegetett szárazelektródás akkumulátortechnológia volt-e az ok, mire Musk sokat mondóan annyit felelt csak, hogy: „igen, többek között emiatt de egyébként ez a technológia sokkal jelentősebb dolog lesz annál mint az a legtöbben gondolják”. Az asztal körül ülők ekkor elkezdték sorolni a technológia feltételezett előnyeit, mint például a sokkal kisebb gyártási hely, vagy a kisebb költség. „Igen” – hangzott válasz, „de van ott még más is”, tette hozzá, majd gyorsan meg is állította magát azzal, hogy tartogatnia kell a bejelentéseket a pár hónap múlva esedékes akkumulátortechnológiai befektetői napra, amikor csomó részletet készülnek megosztani az elemzőkkel és szakújságírókkal. Musk kérdésre válaszolva azt is hozzátette, hogy a legtöbb hagyományos autógyár az akkumulátor fejlesztés és gyártás több elemét kiszervezi – van ahol csak a cellákat, de akad ahol a modulokat, vagy az egész aksi pakkot egy harmadik fél szállítja. Így aztán nem is gondolkodnak a cellák alapvető kémiájának fejlesztésén. A saját hibáikból tanultak „A fő különbség, hogy sokkal kevésbé vagyunk buták, mint voltunk” – hangzott a válasz a kérdésre, hogy mik voltak a legfőbb tanulságok amiket a fremonti gyárban épített Model 3 gyártósorból átmentettek a kínai Gigafactory 3-ba. A sanghaji üzem gyártósora ezért sokkal kevesebbe került, mert tanultak a korábbi buta döntéseikből. Az egész sokkal egyszerűbb és hatékonyabb is. Forrás: Youtube / Jason Yang De Fremontban is fejlesztettek, az eredeti tervek szerint heti 5 ezer autót tudott volna a gyártósor, most 7 ezert csinál. Kivettek belőle csomó felesleges lépést és ez a 40%-os teljesítménynövelés mellett az autók minőségének is jót tett. A kínai gyárban ezekből tanulva ki tudtak küszöbölni olyan lépéseket, amelyek felesleges anyagmozgatással járnak. Musk arról is beszélt, hogy nagyon sokáig tárgyaltak a kínai kormánnyal míg elérték, hogy az övék lett az első 100%-ig külföldi tulajdonú autógyár az országban. Azzal is érveltek, hogy a nagy kínai autós cégeknek már mind van nyugati partnerük és vegyesvállalatuk és ők egyébként is egy kis, fiatal cég, de azt is felemlegették, hogy már számos kínai cégnek van saját leányvállalata Amerikában, így ennek visszafelé is működnie kellene. A teljes interjú első része itt tekinthető meg, a folytatást hamarosan kiadják. (Frissítés: második rész, harmadik rész) Biró BalázsA fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
