Egy rövid ideig talán tényleg elhitték az oroszok, hogy pillanatok alatt villanyautós nagyhatalommá válhatnak, ezért öntöttek temérdek mennyiségű pénzt az ország azon kevés vállalatainak egyikébe, mely elektromos autó fejlesztésére adta a fejét. Nem is hibáztathatjuk őket, egy négyszemélyes városi kisautó, akkukapacitástól függően 200-560 kilométeres hatótávolsággal, potom 7000 euróért valóban parádésan hangzik, és Oroszországban, ahol az elektromobilitást a legtöbben még a hírekből sem ismerik, könnyen komolyan lehet venni egy ilyen ígéretet. A Zettához fűzött remények most szertefoszlani látszanak, miután az állam teljesen megvonta a támogatásokat az autógyártótól.
A német Wirtschafts Woche hírportál információi szerint a Russian Engineering and Manufacturing Company egyre távolabbi dátumra tolta a sorozatgyártás kezdetét a járványra hivatkozva, miközben még több támogatást kért az ipari minisztériumtól. Legutóbb közel 1,3 millió eurót, pedig még a végleges változatot sem mutatták be a döntéshozóknak, ráadásul egyre csak gyarapodott azoknak az orosz autóipari szakértőknek a száma, akik megkérdőjelezték a vállalat által ígért specifikációkat.
Azon néhány helyi újságíró benyomása sem győzte meg a minisztereket a további támogatásról, akiknek volt szerencséjük alaposabban megnézni az első prototípusokat. A bemutatott tesztpéldányok körülbelül úgy nézhettek ki, mintha Dmitry elvtárs a reggelire elfogyasztott két üveg vodkától kapott varázserővel próbált volna meg a sufniban szétszórt alkatrészekből összelegózni egy autót, csak épp a varázsigéket keverte össze nagyon. Állítólag a prezentált Zetta szerkezete hanyagul összehegesztett vascsövekből állt, amit ócska műanyag panelekkel fedett le a készítője – nemhogy egy autóra alig hasonlított, de még egy általános iskolás DIY projektbemutatón is visítva húzta volna be az egyest a tanár néni.
A villanyautó egyes részei a közeli Lada-gyárból valók, a padlót pedig egyszerű, buszokban használt linóleum borítja, vagyis rosszindulatúan megfogalmazva minden szemetet, amit csak a környékről összeszedtek, beépítettek a Zettába az oroszok. Ezt fel lehet fogni pozitívan is, hiszen legalább a környezettudatosságra odafigyeltek, és a lehető legnagyobb arányban próbáltak helyi anyagokból dolgozni, a hulladékokat újra felhasználni. Alkatrészeket egyébként kínai beszállítóktól is rendelt a cég, ám azok a koronavírus miatt nem érkeztek meg időben, ezért a hiányzó darabokat AliExpress-ről vásárolta meg a gyártó.
A gyártó honlapján egyébként van fent videó a Zetta működő prototípusáról (alább látható), amin nem tűnik ennyire drámainak a helyzet, bár való igaz, hogy nem egy mestermű az autó. A Nikola ráadásul arra is felhívta a figyelmet, hogy a valóságban nem minden az, mint ami a videón látszik. Az interneten akadnak fotók sokkal csinosabb Zettáról is, így nem teljesen egyértelmű, hogy pontosan hol tart a fejlesztés, de bizonyára nem ott, ahol három hónappal az eredetileg tervezett sorozatgyártás előtt kellene.
Denis Schurowski, a vállalat alapítója úgy nyilatkozott, hogy az első példányokat sosem a közönség előtti bemutatásra szánták, és a villanyautó valójában sokkal jobb lesz, mint amilyennek most tűnik. A fejlesztést folytatni szeretné, s ha a minisztériumtól nem is kap további segélyt, akkor magánbefektetőkkel való együttműködésből vinné piacra a Zettát. Ez idáig majdnem 6 millió eurót emésztett fel a projekt, aminek körülbelül fele támogatásokból és kölcsönökből érkezett.