Kína több fronton is új rekordokra tör, piaci alapon épülő naperőművek Európában, bajban az olajcégek, új királya lett a hazai megújuló energiáknak. Egyebek mellett ezekről esik szó szeptemberi hírösszefoglalónkban, melynek témáit úgy igyekeztünk összeválogatni, hogy a lehető legjobban reprezentálják napjaink trendjeit. Átadták a világ legnagyobb energiatárolós naperőművét Kínában Szeptember végén a kínai Csinghaj tartományban beüzemelték a világ második legnagyobb naperőművét, amelynek maximális kapacitása 2,2 GW, és mivel a projekt része egy 203 MWh-s akkumulátortelep is, így ma ez a világ legnagyobb energiatárolós naperőműve. Amely egyébként méretét tekintve alig valamivel marad el a világrekordertől, az Indiában található 2,24 GW-os Bhadla Solar Parktól. Fotó: Sungrow A Kína nyugati, sivatagos részén felépült gigantikus méretű létesítmény kivitelezési munkáit 2019 novemberében kezdték meg, az akkumulátortelep, amely méretében túlszárnyalja a Tesla ausztráliai akkutelepét, 4 hónap alatt épült fel. A beruházás 2,2 milliárd dollárba került, a megtermelt áramot pedig kilowattóránként 0,34 jüanért, azaz körülbelül 15 Ft-ért fogja megvásárolni a helyi áramszolgáltató, hogy azt azután ultra-nagyfeszültségű vezetékeken keresztül az ország sűrűn lakott keleti részeibe továbbítsa. Összehasonlításként: az erőmű csúcsteljesítménye alig marad el a leendő Paksi Atomerőműétől (2,4 GW), megépítése azonban mindössze 11 hónapig tartott, az általa megtermelt, és bizonyos mértékig szabályozható energia ára pedig alacsonyabb is a paksi beruházás megtérülési áránál, amely a legoptimistább számítások szerint is 20 Ft/kWh. Ahogyan tovább csökken az akkumulátorok ára, úgy lesz lehetséges egyre nagyobb méretű tárolókkal társítani a jövő naperőműveit, melyek így végül a nap 24 órájában képesek lesznek olcsó és tiszta energiával ellátni bennünket. A csinghaji projekt egy jelentős mérföldkő ezen az úton. A világ legnagyobb tetőre szerelt naperőműve Helyben megtrermelni az áramot sokkal hatékonyabb, mint nagy távolságokra elszállítani. Erre készül az egyik legnagyobb kínai online kiskereskedelmi cég a jd.com, amely többtucatnyi logisztikai központját fogja napelemekkel ellátni. Az összesen 200 MW beépített teljesítménnyel övék lesz a világ legnagyobb, egy kézben lévő, tetőre szerelt naperőműve. A beruházás jövő év végéig fog elkészülni. Exponenciális növekedés a gyakorlatban Azt már mindenki kívülről fújja, hogy a napenergia exponenciálisan növekedő technológia, de hogy ez hogyan is néz ki a valóságban, azt segíti megvilágítani a következő hír. A Trina Solarnak a kínai tőzsdefelügyelethez benyújtott egyik dokumentuma szerint a cég Csangcsou városában egy új gyárat fog felépíteni. Az új létesítmény évi 15 GW-tal fogja megnövelni a cég jelenlegi, körülbelül 20 GW-os napelemgyártó kapacitását, amely a további bővítéseknek köszönhetően 2 éven belül 50 GW-ra fog nőni. Ezek a számok a laikusok számára keveset mondanak, ezért helyezzük kontextusba őket. A világ teljes beépített fotovoltaikus termelőkapacitása 2008-ban, mindössze 12 évvel ezelőtt érte el a 15 GW-ot. Az egyik kínai gyártó egyetlen új gyárában fog tudni évente ennyit gyártani, és még csak azt sem tartotta fontosnak, hogy erről egy sajtóközleményt adjon ki. A világnak csak 2015-ben sikerült egy év alatt 50 GW új fotovoltaikus kapacitást telepítenie, vagyis annyit, amennyit a Trina 2 év múlva képes lesz egymaga legyártani. A Trina tavaly így is csak a dobogó harmadik fokára fért fel a világ legnagyobb napelemgyártóinak rangsorában. Valahogy így működik az exponenciális növekedés. Ami 12 éve még látszólag ellentmondott a fizika és a közgazdaságtan törvényeinek, meg a józan észnek, ma már csak egy mínuszos hír egy tőzsdei jelentésben. Hawaii energiatárolós naperőművekre cseréli szénerőművét A Hawaiian Electric, a szigetcsoport legnagyobb áramszolgáltatója nyolc szerződéstervezetet nyújtott be a szabályozó hatósághoz engedélyezésre, amelyek hét különböző energiatárolós naperőmű és egy önálló akkumulátortelep megvalósítására irányulnak. Az év első felében lezajlott tender eredményeként kötött megállapodások összesen 292 MW fotovoltaikus és 1860 MWh tárolási kapacitás kiépítését tartalmazzák O’ahu és Maui szigetén. A Kapolei Energy Storage Project 565 MWh-os tárolási kapacitással fog rendelkezni. Forrás: kapoleienergystorage.com Mint a táblázatokból kitűnik, az akkumulátorok jelentősen túl vannak méretezve a jelenleg elterjedt megoldásokhoz képest, amelyek leginkább csak a frekvenciaszabályozásban tudnak részt venni. Ez olyannyira így van, hogy az O’ahun megépülő hat erőmű elegendő termelői és tárolási kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy kiváltsa az állam egyetlen, 2 év múlva bezárásra kerülő szénerőművét, a Mauin megépülő egységek pedig 4 éven belül nyugdíjba küldenek egy olajjal működő erőművet. A 2023-ig megépülő létesítmények együttesen a szigetcsoport áramtermelésének 9%-át fogják fedezni. Ezek a projektek nemcsak azért rendkívül figyelemre méltóak, mert akár a nap 24 órájában is képesek napenergiával ellátni a hálózatot, hanem azért is, mert mindezt igen költséghatékonyan teszik. A szolgáltató kilowattóránként 9 és 13 cent közötti áron fogja megvásárolni az áramot, ami kevesebb, mint a jelenleg működő fosszilis erőművek 15 centes átlagára. A szigetállamban ezek a beruházások még csak nem is számítanak úttörőnek. A saját energiaszolgáltatóval rendelkező Kaua’i szigetén már tavaly elkészült egy 100 MWh-s akkus tárolóval kombinált 28 MW-os naperőmű (Lawa’i Solar), amely kilowattóránként 11 centért kínálja a megtermelt energiát. A Kaua’i szigetén található Lawa’i Solar projektnél zöldebb megoldást már elképzelni is nehéz lenne. Forrás: aesdistributedenergy.com Van egy vicc, amiben a kígyó biciklizik az erdőben. Találkozik a nyuszikával: – De kígyó, te nem tudhatsz biciklizni, hiszen nincs is lábad! – Ja, tényleg… – mondja a kígyó, és elesik. Nekem mindig ez a vicc szokott eszembe jutni az ilyen hírekről. Szegény kígyó simán hazatekert volna, ha nem hívják fel rá a figyelmét, hogy ez lehetetlen. Ugyanilyen szívélyesen el fogja magyarázni a legtöbb energetikai szakértő, hogy a napenergia szabályozhatatlan, a hálózati méretű energiatárolás pedig nem megoldott, vagy ha mégis, akkor megfizethetetlenül drága, így naperőművek soha nem válthatnak ki olyan alaperőműveket, mint például egy szénerőmű. A Hawaii Electricnek azonban senki nem szólt, hogy ez lehetetlen, így ők egyszerűen csak megcsinálják. Állami támogatás naperőművekre? Egyre kevesebb helyen van rá szükség 2020-ban beléptünk abba az évtizedbe, amelyben a napenergia elvágja a politikához kötődő köldökzsinórját, és képessé válik megélni a piacról. Ezt a trendet láthatjuk kibontakozni Európában is. A bajorországi Seinsheim városában egy 9,2 MW-os naperőmű építését kezdte meg szeptemberben a nürnbergi székhelyű áramszolgáltató, az N-Ergie. A cég az erőmű termelését a szabadpiacon fogja értékesíteni, mindenféle állami támogatás nélkül. „Tárgyalásokat folytatunk a potenciális vásárlókkal, önkormányzatok és iparvállalatok is érdeklődnek a tőlünk való áramvásárlás iránt” – árulta el a Pv Magazinnak a beruházó szóvivője. Egy másik közműcég, a Stadtwerke Düsseldorf eközben Plattlig városában kezdte meg egy 8 MW-os naperőmű építését, támogatások igénybevétele nélkül. Elkészülte után az energiát az áramtőzsdén, vagy egy áramvásárlási szerződés keretében kívánják majd értékesíteni. Nagy-Britanniában 2017-ben kivezették a naperőművek által igénybevehető állami támogatásokat, így ott nincs is igazán más lehetőség, mint piaci alapon nyereséget termelni. A támogatások megszűnése után gyakorlatilag évekre befagyott a piac, azonban a közelmúltban Wright törvényének köszönhetően annyit csökkentek a beruházási költségek, hogy ismét felpezsdült a napelemes piac. A Hive Energy közleménye szerint megkezdődtek a munkálatok a Birmingham melletti Rugby városában tervezett 13 MW-os naperőművén, amely csak egy része lesz a későbbi szélesebb, piaci alapon működő naperőművekből álló portfóliójuknak. Az Elgin Energy sem volt tétlen szeptemberben: megszerezték az engedélyeket egy Birminghamtől keletre található, egykori második világháborús repülőtér területén létesítendő, 38 MW-os naperőmű építéséhez. Emellett pedig a Forsight Grouppal közösen további 200 MW napenergiás projektet terveznek megvalósítani, természetesen támogatások igénybevétele nélkül. A Bluefield Solar Income Fund tovább emelte a tétet: az általuk bejelentett napenergiás projektek összesen 350 MW beépített teljesítménnyel fogják növelni a piaci alapon működő naperőművek angliai állományát. Éljen az új király: a napenergia lett a hazai megújuló energia legnagyobb forrása Az egyik korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a napenergia termelése hamarosan meg fogja előzni a biomasszáét Magyarországon. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb adatai szerint így is történt: a júniusra végződő 12 hónapban a hazai megújúló energiák közül már a napenergia állt első helyen, letaszítva trónjáról a biomasszát, a termelésen belüli aránya pedig elérte az 5,6%-ot. Forrás: mekh.hu Az első félévben a szénnel történő áramtermelés lassú, de folyamatos csökkenése mellett a napenergia 90%-kal tudott nőni az előző év azonos időszakához képest. Megújuló forrásokból először tavaly sikerült több energiát termelnünk, mint szénből, a jelenlegi trendek alapján pedig valószínűsíthető, hogy két év múlva már az időjárásfüggő megújulók (szél- és napenergia) önmagukban is képesek lesznek erre. A hazai fotovoltaikus áramtermelés növekedési kilátásait jól jelzi az MVM Zöld Generáció Kft., a Magyar Villamos Művek Zrt. leányvállalatának szeptemberben lezárult aukciója, amelyen 300 MW napelemes kapacitás kiépítésére pályázhattak a kivitelezők. Az MVM Csoport eddig megépült naperőműveinek összkapacitása körülbelül 100 MW, az új projekteknek köszönhetően azonban ugrásszerűen meg fog nőni a portfóliójuk. Költségcsökkentés a Shellnél, az Exxon kifogyhat a pénzből, a GE kivonul a szénerőművek piacáról Múltheti cikkünkben bemutattuk, hogyan vezet a tiszta technológiák térnyerése a fosszilis energiával foglalkozó cégek gyors hanyatlásához. Az ott megfogalmazott elveket ültetik át gyakorlatba – nyilván nem önszántukból – a címben szereplő vállalatok. Fosszilis energia: túl a csúcson A Royal Dutch Shell 40 százalékos kiadáscsökkentést fog végrehajtani az olaj- és gázüzletágában, a jövőben pedig nagyobb hangsúlyt helyez a villamos energiára és a megújulókra. A takarékosság érdekében néhány kiemelt régióra fogja korlátozni kitermelési tevékenységét. Az idei évi beruházások kiadásait 25-ről 20 milliárd dollárra csökkentik, 17 olajfinomítójuk közül 7-et értékesítenek, visszavágják a bónuszokat és vizsgálják a leépítések lehetőségét. A Shell jelenleg világszerte 83 ezer alkalmazottat foglalkoztat. Az Exxon Mobile valaha a világ egyik legnagyobb cége volt, most azonban egy hatalmas lyuk tátong a költségvetésében. Az olajtársaság a további növekedésben bízva eredetileg még évi 30 milliárd dollárt tervezett költeni fejlesztésekre, ezt azonban idén kénytelen volt felülvizsgálni, és 23 milliárd dollárra csökkenteni. Ezen kívül, mint ahogy minden évben, most is elkötelezték magukat az osztalékfizetés mellett, ami további 14 milliárd dolláros kiadást jelent. A 37 milliárd dollárnyi kötelezettséggel szemben viszont csak 17 milliárd dollár működési bevételt tudnak felmutatni, így idén már 23 milliárd dollár hitelt vettek fel, vagyis hitelből fognak osztalékot fizetni. Ez nyilvánvalóan fenntarthatatlan, és amint megszűnik az osztalékfizetés, azok a részvényesek is menekülőre foghatják, akik eddig kitartottak. A General Electric – bár korábban piacvezetőnek számított a területen – a jövőben nem fog több szénerőművet építeni, helyette inkább a megújuló energiákra fognak fókuszálni. A döntés munkahelyek megszűnésével fog járni, és beismerése annak, hogy a széniparban többé már nincs növekedési potenciál. A cég közleményében is gazdasági okokra hivatkozott: „A General Electric a folyamatos átalakítások révén az energiatermelésnek azokra a módjaira koncentrál, amelyek jövedelmezőek és növekedési kilátásokkal kecsegtetnek” – nyilatkozta Russell Stokes alelnök. A német AfD nem igazán érti a 21. századot A németországi parlamenti pártok közül az AfD egyedüliként ellenzi az ország kibocsátáscsökkentési céljait. A párt a menekültválság lecsengése után a klímaváltozás tagadásában látta meg az új lehetőséget. Ennek megfelelően követelik, hogy Németország lépjen ki a Párizsi Klímaegyezményből, fejezzék be a szénerőművek leállítását, és szüntessék be a megújuló energiák támogatását. Mindezek helyett szerintük a kormánynak egy „nukleáris reneszánsz” eljövetelét kellene előmozdítania. A legfrissebb németországi választás a szénerőművek bezárása által erősen érintett Észak-Rajna-Vesztfáliában zajlott le szeptemeber 13-án, a helyhatósági választáson az AfD 5%-ot ért el. dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
