A napenergia az áramtermelés új királya – ismerte el a Nemzetközi Energiaügynökség a tavaly ősszel megjelent World Energy Outlook 2020 című tanulmányában. Hogy ez miért és hogyan történhetett meg, annak megértésében sokat segít az Our World in Data nevű oldal, ahol Max Roser írt egy összefoglaló cikket az elmúlt tíz év tendenciáiról, nem fukarkodva a látványosabbnál látványosabb infografikákkal. A következőkben az oldalon található grafikonok segítségével mutatjuk be az energiatermelés átalakulását. Ha tisztább áramot szeretnénk, elengedhetetlen, hogy a rendelkezésünkre álljon egy a fosszilis energiánál olcsóbb alternatíva. Sokan ezt a nukleáris energiától várják: építsünk sok-sok atomerőművet, és a probléma meg van oldva. Ez azonban nem történt meg, az elmúlt 2 évtizedben inkább csak egy helyben toporgott az ágazat. Forrás: ourworldindata.org Ezért általában az ok nélkül rettegő közvéleményt szokás hibáztatni – aminek némileg ellentmond, hogy sok olyan ország sem kapkod az atomerőművek után, ahol nem szokás kikérni az emberek véleményét. Az okokat inkább máshol érdemes keresni: vessünk egy pillantást az alábbi grafikonra, ami azt mutatja meg, hogyan alakult a konvencionális erőművek által termelt áram ára az elmúlt tíz évben. Forrás: ourworldindata.org Az Amerikára érvényes adatok szerint a legdrágább a csúcserőművek termelése, ezek csak akkor működnek, amikor nagyon magas az áram tőzsdei ára, azaz csúcsidőben, az idejük nagy részében viszont nem termelnek. A második legdrágább energiaforrás az atomenergia, ráadásul ez még tovább drágult az elmúlt évtizedben, miközben a gázból származó áram olcsóbbá vált. Ez nem csak azt magyarázza meg, miért nem látunk nukleáris reneszánszt, hanem azt is, hogy miért veszítenek teret a szénerőművek a gázerőművekkel szemben. A világ más régióiban természetesen ettől eltérő is lehet a helyzet, de globálisan nézve ehhez hasonló trendeket láthatunk. Ahogyan arról rendszeresen beszámolunk, a megújuló energia állami támogatások nélkül is egyre inkább versenyképessé válik a konvencionális energiaforrásokkal szemben. Hogy ez miért vált lehetővé, arra világít rá az alábbi grafikon. Forrás: ourworldindata.org A szárazföldi szélenergia ára 70%-kal, a fotovoltaikus energia ára 89%-kal csökkent 10 év alatt. Ha egy beruházó azon gondolkodik, hogy milyen típusú erőművet építsen, akkor az ábrán látható árakkal szembesül. Csoda-e ezek után, hogy Amerikában egyetlen atomerőmű épül, szénerőmű pedig évek óta egy sem, miközben a megújuló energia virágkorát éli? A jelenség hátterében természetesen ezúttal is Wright törvénye áll: Minden alkalommal, amikor egy termék legyártott mennyisége megduplázódik, az előállítási költsége egy közel konstans százalékkal csökken. Más szóval a termelés exponenciális növekedése az árak exponenciális csökkenésével jár. Emellett a legyártott mennyiség növekedésével a termékek minősége is javul. A fosszilis energia termelése érett technológiának számít, így csak kevéssé tud csökkenni az ára. A nukleáris energia viszont egyedülálló módon drágul. Ennek két fő oka van: az egyik a biztonsági előírások szigorodása, a másik pedig az, hogy nagyon kevés atomerőmű épül. Ez a nagyság átka, ha valami nagy, akkor kevesebb kell belőle, így kisebb a mozgástér a fejlesztésekre. Ezzel szemben a szélturbinákat és napelemeket tömegesen gyártják, így bőven van lehetőség a kísérletezésre, és a tanulásra. A végén mindig Theodore P. Wright nevet Richard Swanson, a napelemeket gyártó amerkai SunPower alapítója figyelte meg, hogy a legyártott napelemek kumulált mennyiségének minden duplázódása az árak 20%-os csökkenéséhez vezet. Ez a megfigyelés később a Swanson törvénye nevet kapta, ami így tulajdonképpen Wright törvényének az egyik speciális esete. Bár Swanson törvényét sokszor temették már, az mégis meglehetősen konzisztensen működött az évtizedek folyamán. Forrás: ourworldindata.org Persze a megújuló energia nem feltétlenül akkor áll rendelkezésre, amikor éppen szükségünk volna rá, ezért szükség lesz energiatárolásra is. Szerencsére az akkumulátorok gyártásának költsége is hasonló ütemben csökken. Forrás: BloombergNEF Miért fosszilis energiát használtunk a 20. század folyamán, miért nem valami mást? Mert így volt a legolcsóbb. Egy évtizeddel ezelőtt a napenergia még a háromszor annyiba került, mint a fosszilis energia. a tárolás pedig csillagászati összegekbe került volna. A technológiai fejlődés azonban megváltoztatta az erőviszonyokat, és a világ egyre több pontján válik gazdaságilag észszerűvé a nap- és a szélenergia kiaknázása. Ennek egyenes következményeként a napenergia termelése szinte tökéletesen exponenciálisan növekszik a világban. Forrás: ourworldindata.org Mire számíthatunk a jövőben a gazdasági erőviszonyok megváltozása nyomán? Nukleáris reneszánszra semmiképpen, a fosszilis energia hanyatlására, és a megújulók felemelkedésére viszont annál inkább. dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
