PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL3VqLWtvbmEtZWxlY3RyaWMvIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvdWota29uYS1lbGVjdHJpYy8nLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTYwMHg1MDBweC5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTE5NDB4NTAwcHguanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNC9oeXUtZWd5ZWItb25saW5lLWV2em9sZGF1dG9qYWJhbm5lci0xOTQweDUwMHB4LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+
auto
2024. 04. 23. kedd

Mostanra már a legtöbb autógyár és iparági szakértő egyetért abban, hogy az akkumulátoros villanyautók jelentik az autózás jövőjét – és ez a jövő már el is kezdődött. Abban is nagy az egyetértés, hogy a technológia remek megoldás lehet majd mondjuk egy évtized múlva a viszonylag rövid, például Európán belüli repülőutak számára, de még sokat kell fejlődniük az aksiknak mire elég könnyűek és nagy energiasűrűségűek lesznek ahhoz, hogy egy A320-as méretű utasszállítóban alkalmazzuk őket.

Valahol a két véglet között szerepel a földi és vízi teherszállítás.

Cserélhetik a Wikipédia „irónia” szócikkének fotóját

Tavaly májusban mi is beszámoltunk róla, hogy egy japán vállalatokból álló csoport akkumulátoros, villanymotorok által hajtott teherszállító hajón dolgozik. Az ügy pikantériája, hogy a tankerhajó olajat fog szállítani, és segítségével a megrendelők villoghatnak majd azzal, hogy mennyire csökkent iparáguk CO2 lábnyoma.

Tisztán elektromos olajszállító tartályhajó

Akárhogy is, akad még úgy 2 milliárd belsőégésű motoros jármű a Földön és beletelik még legalább 20 év mire ezek kikopnak az utakról – addig pedig tankolni kell őket. Ha már lehet választani, akkor amennyire lehet tegyünk környezetkímélővé a fosszilis üzemanyagok bányászatának, feldolgozásának és disztribúciójának folyamatát.

A projekt most a megvalósítás fázisába lépett, és az Electrek jelentése szerint a japán Asahi Tanker Co. be is rendelte az első két példányt a tankerhajóból. A lap valami miatt most érezte, hogy eljött az ideje egy tavaly októberi sajtóközlemény feldolgozásának, de ha már így tettek, követjük őket az eredeti anyag alapján, mert a téma érdekes az elektromos teherfuvarozás jövője szempontjából.

A Kawasaki Heavy Industries építi meg mind a két hajót, amelyek közül az első 2022 márciusában, a következő pedig 12 hónappal később lép majd szolgálatba. Itt jegyezném meg, hogy az Electrek riportja kicsit szenzációhajhász és pontatlan, ugyanis ők „hatalmas”, nyersolajat szállító tankerről beszélnek, ebből pedig csak annyi nem stimmel, hogy az e5 koncepció alapján épülő hajók nem hatalmasok és nem nyersolajat szállítanak.

Az akkumulátoros olajtanker látványterve. Forrás: Asahi Tanker Co

Mint az eredeti sajtóközleményből kiderül, a hajókat a tokiói öbölben fogják használni, ahol más járművek üzemanyag utántöltését végzik majd. Ez egyébként egy logikus felhasználási formája lehet ezeknek a járműveknek, hiszen a lakott területhez közel fontos a helyi károsanyag kibocsátás csökkentése, márpedig egy hatalmas teherkikötő nagy környezeti terheléssel is jár.

A hajók 3480 kWh akkukapacitással rendelkeznek majd, ami csak elsőre tűnik soknak – azonban ez mindössze 35 Model S vagy e-tron aksinak felel meg. Már ebből is látszik, hogy nem az óceánokat átszelő tengerjáróról beszélünk. A 62 méter hosszú, 10,3 méter széles járművek 499 tonnát nyomnak majd és a hasznos terhet szállító tartályuk 1280 köbméter kapacitású lesz. Ismét csak a dolog helyi értéke végett, a nagy, óceánokat átszelő tartályhajók alsó kategóriája 70 ezer hordónál, azaz 11 ezer köbméternél kezdődik, ezek a tankerek pedig nagyjából tized ekkora kapacitásúak.

A hajók két darab, egyenként 400 lóerős, 360 fokban elforgatható hajtóművel rendelkeznek, amiket kiegészít egy-egy 90 lóerős segédhajtómű a jármű két oldalán. Maximális sebességük 10 tengeri csomó, azaz nem egész 19 km/h. Az elérhető hatótávról nem esett szó, de egy öbölben, a hajók között ingázva ez nem is akkora kérdés. A közlemény külön kiemelte, hogy a dízelmotorok mellőzésével töredékére csökken a zajszennyezés és a fedélzeten tapasztalható vibráció is, ami a környezeten kívül a hajón dolgozóknak is remek hír.

Bár sokan úgy vélik, a közúti és vízi teherfuvarozásban a hidrogéné a jövő, én ezt nem gondolnám lefutott meccsnek. Az akkumulátorok fejlődésével egyre nő az energiasűrűségük, csökken a súlyuk és helyigényük. Ezek a hatalmas hajók pedig sok olyan felülettel rendelkeznek, ahová fix, vagy behúzható napelemeket lehet telepíteni. Természetesen ez egyelőre még a jövő zenéje, de már ma is van olyan hibrid hajó, amelyik képes energiaigényének 10%-át napelemekkel megtermelni.

Hibrid hajó viszi a Teslákat Kínába?

Ugyanakkor a hosszú tengeri utakhoz szükséges rengeteg, nagy nyomáson tárolt hidrogén szállítása sem triviális az állandó lassú szivárgás és a tartályok helyigénye miatt. Ráadásul a hidrogén előállításának, szállításának és ismételten árammá alakításának láncolata háromszor akkora veszteséggel jár, mintha akkumulátorokat töltöttünk volna meg ugyanazzal az árammal.

Ez a grafikon az autók kapcsán készült, de a hajók esetében is igaz. Forrás: transportenvironment.org

Vésztartalék katasztrófa esetén

Van azonban ezeknek az akkumulátoros hajóknak egy másik, még érdekesebb felhasználási területe is. Az új tankerek ugyanis hatalmas úszó akkumulátortelepként viszonylag könnyen bevethetők természeti katasztrófák okozta áramkimaradások esetén.

Ship-to-Shore: vészhelyzet esetén a katasztrófaelhárítók áramforrása is lehet a hajó. Forrás: Asahi Tanker Co

Ez a Shipt-to-Shore (S2S), azaz hajó-part energiaellátási funkció a dizájn része, nem pedig csak egy távoli koncepció. Így például, ha egy katasztrófa során megrongálódnak a nagyfeszültségű távvezetékek, a hajó képes egy parti energiaelosztó rendszerre csatlakozni és a környék áramellátását segíteni. De használható akár arra is, hogy a vészhelyzet elhárításán dolgozó tűzoltók, rendőrök, vagy kórházak energiaigényét biztosítsa. Ez azért több mint „nice to have”, főleg egy olyan országban, ahol a földrengések veszélye valós, rendszeres kihívás. Emlékezzünk vissza, hogy a fukushimai atomerőmű szerencsétlenség egyik kiváltó oka is az volt, hogy víz alá kerültek a dízel generátorok és így megszűnt a reaktorok hűtése. Ha egy ilyen hajó, akár pár órán belül a helyszínre érkezett volna, lehet, hogy máshogyan alakul a történelem.

 

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.