PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL3VqLWtvbmEtZWxlY3RyaWMvIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvdWota29uYS1lbGVjdHJpYy8nLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTYwMHg1MDBweC5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTE5NDB4NTAwcHguanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNC9oeXUtZWd5ZWItb25saW5lLWV2em9sZGF1dG9qYWJhbm5lci0xOTQweDUwMHB4LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+
auto
2024. 04. 20. szombat

A fejekben sajnos rengeteg tévhit él az elektromos autók gyártásával és töltéséhez felhasznált energia termelésével kapcsolatos környezetszennyezésről. Ezek jelentős részét idejétmúlt adatokra támaszkodó vagy akár szándékosan csúsztató tanulmányok táplálják.

Érdemes azonban alaposabban körüljárni a témát. Ha nincs rá időnk, elég megnézni a Fully Charged Show és a GasTroll YouTube csatorna által készített remek animációt a témában, amelyben lerántják a leplet a hagyományos autók szennyezésének mocskos igazságáról.

FRISSÍTÉS (2021.03.05): elkészült a videó magyar nyelvű változata.

Az elektromos vagy a hagyományos autók szennyezőbbek?

A villanyautó szkeptikus tábor általában azzal érvel, hogy a villanyautók ugyanúgy szennyeznek, csak nem közvetlenül a kipufogóból, hanem az erőművek kéményein keresztül. Természetesen jogos érv, hogy a gyártás és energiaellátás szennyezésével is számoljunk, de miért ne tennénk meg ugyanezt a hagyományos autók üzemanyagával, hiszen az sem a benzinkúton terem.

Olajkitermelés

A benzin és a dízel üzemanyag egyaránt olajként kezdi életét, átlagosan 1,8 kilométerrel a föld alatt. Sajnos az olaj nem jön fel magától, ki kell szivattyúzni. Egy ilyen szivattyú energiafelhasználása havonta átlagosan 9960 kWh. Egyetlen olajszivattyú energiájával egy Tesla Model 3 kb. 55.000 kilométert tud megtenni.

Az Egyesült Államokban 435.000 olajkút található, melyek havi elektromos energia felhasználása több mint 4300 GWh. Ezt a rengeteg villamos áramot csupán arra használjuk, hogy az olaj feljöjjön a föld alól. Ennyi elektromos árammal 15 millió villanyautó egy hónapig közlekedhetne világszerte.

Egyelőre csak az USA szárazföldi olajkútjaival számoltunk. Vannak azonban offshore, azaz tengeri olajkitermelő platformok is. Elektromos hálózat hiányában ezeknél jellemzően dízel generátort használnak. Egy tengeri olajfúró berendezés naponta 20-30 tonna dízel üzemanyagot éget el. Ha ezt elektromos energiára átszámítjuk, 300.000 kWh az eredmény. Becslések szerint a világon jelenleg 1470 tengeri olajfúró torony található, melyek havi energiafelhasználása 1,3 milliárd kWh, amely további 19,5 millió villanyautó töltéséhez lenne elegendő.

A szennyezést nem csak a felhasznált energia jelenti. Sajnos az olajfúró tornyok nem mindig üzemelnek biztonságosan, ezért évente több millió liter olaj ömlik az óceánba, halak és egyéb élőlények pusztulását okozva.

Olajszállítás

Ezzel persze még nincs megoldva a hagyományos autók üzemeltetése, az olaj még éppen csak a felszínre került, sőt, még mindig csak az Egyesült Államokban járunk.

(forrás: Fully Charged Show / YouTube)

Az olaj szállításához világszerte 540.000 kilométer csővezetéket használnak, hogy a napi 100 millió hordónyi elfogyasztott olaj a finomítókba kerüljön. Az olaj sajnos nem magától áramlik a csővezetékekben, rengeteg elektromos energiát felemésztő szivattyú állomások szállítják az olajat.

A csővezetékek nem érnek el mindenhová, ezért olajat tengeren, tartályhajókkal is szállítanak. A hajózás a becslések szerint évente 1 milliárd tonna széndioxid kibocsátásért felelős, melynek 10%-a az olaj szállítása miatt kerül a légkörbe. A költségek csökkentése érdekében az ilyen hajók a lehető legolcsóbb, cserében a leginkább környezetkárosító üzemanyagot használják. Számos ország be sem engedi az ilyen hajókat a kikötőibe, ezért a tankereket másik hajóval vontatják a dokkba.

Olajfinomítás

Az olaj végre elérkezett a finomítóba. A finomítás során 420 °C hőmérsékletre kell hevíteni a nyersolajat, amely roppant energiaigényes folyamat. Az olajfinomítók a legnagyobb szennyezés forrást jelentik mindenütt, ahol üzemel ilye.

A fentiek mellett már szinte elhanyagolhatónak tűnik, hogy a finomítókból a benzint és a gázolajat a dízelmotoros kamionokkal szállítják a benzinkutakra, hogy végre betölthessük az autónkba és ott elégethessük.

Közlekedés közvetlen kibocsátása

Sajnos a hagyományos motorral hajtott autóink nem igazán hatékonyan alakítják az üzemanyagot mozgási energiává. A fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó energia 70%-át hőként pazaroljuk el, az autó kerekeinek hajtására kevesebb mint az energia harmada jut.

(forrás: Fully Charged Show / YouTube)

Áramtermelés

Hasonlítsuk össze a teljes folyamatot az elektromos autók üzemeltetésével. Az elektromos áramot nem kell a föld mélyéről szivattyúzni, tartályhajókkal, teherautókkal, vonatokkal, csővezetékekkel szállítani a világ másik felére. Finomítani sem kell, végül arra sincs szükség, hogy elégessük a belvárosokban, ahol élünk és lélegzünk.

A lehető legrosszabbat feltételezve, ha szénből állítjuk elő a villanyautók töltéséhez szükséges energiát, az erőművek akkor is messze vannak a sűrűn lakott területektől. Ennél persze sokkal jobb a helyzet. Az Egyesült Államokban az elektromos energia 47%-a nem jár CO2 kibocsátással. Európában még jobb, 56% ez az arány. Ráadásul évről-évre tovább tisztul az energiamix, a szén- és gázerőműveket sorra váltják fel a megújuló energiaforrások.

Akkumulátor-gyártás

Node ott az akkumulátor gyártás… A lítiumot Ausztrália, Kína, Argentína és Chile sivatagjaiban bányásszák. Igaz ugyan, hogy nem csak villanyautók akkumulátoraihoz, hanem például bipoláris zavar elleni gyógyszer gyártásához is, de ez most mellékszál.

Nézzük meg mi a helyzet az ausztrál lítium bányákkal. Ausztrália adja a világ lítium felhasználásának 50%-át. Ha a lítium bányászat annyira környezetkárosító, akkor bizonyára folyamatosan panaszkodnak az ausztrálok erre. Nos, nem. Az ausztrálok szerint az ország leginkább egészségkárosító és környezetszennyező tevékenysége az olajfinomítás. Mindezt egy olyan országban, amely a világ lítium bányászatának 50%-át adja, de közben a világ kőolaj felhasználásának csupán 1%-áért felelős (de még ennek az 1%-nak is mindössze a negyedét finomítják helyben).

(forrás: Fully Charged Show / YouTube)

Minél alaposabban megvizsgáljuk a helyzetet, annál nevetségesebbé válik az érv, hogy a villanyautók szennyezőbbek (vagy akár annyira szennyeznek), mint a hagyományos járművek és az üzemeltetésüket kiszolgáló olajipar. A világ összes lítiumbányája nem jelentett eddig akkora szennyezést, mint egyetlen baleset egyetlen olajfúró kúton.

Akkumulátorok selejtezése

Mi lesz a tönkremenő akkumulátorok sorsa? Amikor már nem használhatók autók meghajtására, kidobják őket a szemétbe?

Szerencsére nem.  Amikor villanyautókban már nem biztosítanak elegendő hatótávot, második életet kapnak telepített energiatárolóként. Elsősorban napelemes vagy szélerőműves energiatermelésnél alkalmasak a termelés és fogyasztás időbeni eltérésének kisimítására, de szünetmentes energiatárolóként vagy frekvenciaszabályozásra egyaránt felhasználhatók.

Amikor pedig már erre sem alkalmasak, akkor szétszerelik és újrahasznosítják őket. Az akkumulátorokban található értékes nyersanyagok visszanyerhetők és új akkumulátor készül belőlük, új elektromos járművekbe.

Összefoglalás

Összefoglalva tehát, a mérleg egyik serpenyőjében van a rengeteg villamos energia felhasználással járó olaj szivattyúzás, szállítás, finomítás azért, hogy utána az üzemanyag 70%-a veszendőbe menjen a felhasználásnál.

(forrás: Fully Charged Show / YouTube)

Ahelyett, hogy ezeket a veszteségeket és szennyezést kiküszöbölve közvetlenül felhasználnánk az elektromos áramot a villanyautók hajtására, a finomításból és az üzemanyag égetésből származó szennyezést a lakóhelyünk közvetlen közelében kiengedve.

Akit a tények nem győztek meg, érdemes kipróbálnia egy elektromos autót. Nem csak tiszta, kényelmes és gyors is.

Mi a teendő?

Rengetegen azért nem váltanak villanyautóra, mert lakásban, társasházban élve nincs otthoni töltési lehetőségük. Ez valóban nehézség, de közel sem megoldhatatlan. Itt jön a lakásszövetkezetek, önkormányzatok, cégek feladata: telepítsenek elektromos autó töltőket. Lehet közös használatú a társasház számára vagy nyilvános, bárki számára elérhető a parkolóhelyeken. A lényeg az, hogy ez is egy megoldható probléma. Egyre több cég már jelenleg is pénzügyi alapon, profittal üzemeltet villanyautó töltő hálózatot.

Aki pedig már jelenleg is családi házban él, vegyen elektromos autót és telepítsen a háztetőre napelemet. Nincs is annál jobb érzés, amikor a saját háztetőn termelt elektromos energiával közlekedhetünk.

Végül, akik már mindezt megtették, osszák meg ezt a cikket vagy az alábbi videót, hogy minél több emberhez eljusson, minél szélesebb körnek nyissa fel a szemét, hogy tennünk kell azért, hogy mi és a gyermekeink, unokáink tisztább környezetben élhessenek. Eljön az a nap, amikor a városaink mentesülnek az autók kipufogócsöveiből és az olajfinomítók kéményeiből áramló portól, kén-dioxidtól, szén-dioxidtól, szén-monoxidtól és más mérgező vegyi anyagoktól.

Szűcs Gábor

2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be.