Az utóbbi időben mindenhol egyre több szó esik az üvegházhatású gázokról és a szén-dioxid-kibocsátásról, ezért úgy gondoltuk, hogy a következőkben adunk egy rövid áttekintést az egyes szektorok arányáról a teljes globális kibocsátáson belül. Először is azonban érdemes tisztázni, hogy mely anyagok számítanak az üvegházhatású gázok közé: a sokat emlegetett szén-dioxid és a metán mellett a dinitrogén-oxidok, és az ún. F-gázok, azaz fluortartalmú vegyületek (elsősorban fluorozott szénhidrogének) sorolhatóak ebbe a körbe. A szén-dioxid elsősorban a fosszilis energiahordozók égetése révén kerül a légkörbe, de az erdőirtás, a talaj degradációja, és a vegyipar is hozzájárul a kibocsátásához. A metán forrása a mezőgazdaság, a hulladék- és szennyvízkezelés, illetve a biomassza égetése. A dinitrogén-oxidok elsősorban a műtrágyahasználat eredményeként, az F-gázok pedig ipari folyamatok és a hűtési technológiák révén jutnak a légkörbe. Ebből a körből a szén-dioxid teszi ki a legnagyobb szeletet a maga 76%-os arányával, a metán részesedése 16%-ot ér el, a dinitrogén-oxidok és az F-gázok pedig 6, illetve 2%-ot tesznek ki. Az egyes szektorok hozzájárulásának arányát a World Resources Institute adatai alapján, és az Our World in Data grafikonja segítségével mutatjuk be. Ahogyan az várható volt, a legnagyobb arányt az energiafelhasználásunk teszi ki (73%), de nem elhanyagolható a mezőgazdaság, erdészet, földhasználat hatása sem (18%), az ipar 5%-ot, a hulladék pedig 3%-ot képvisel. Energia (73,2%) Ha az energiafelhasználást további kategóriákra bontjuk, akkor azt láthatjuk, hogy az ipar vezet 24,2%-kal, amelyet az épületek követnek 17,5%-kal, harmadik helyen pedig a közlekedés áll 16,2%-kal. Nézzük meg részletesebben, hogy mit is takarnak ezek a kategóriák. Ipar (24,2%) A vas és acélgyártás 7,2%-ot jelent, a többi fém (pl. alumínium) előállítása ehhez még 0,7%-ot tesz hozzá. Hogy hogyan válik zöldebbé az acélgyártás a megújuló energia és zöld hidrogén segítségével, arról egy korábbi cikkünkben írtunk. Vegyipar és petrolkémia: 3,6%. Ide tartozik a műtrágyák, a gyógyszerek, a műanyagok, stb. gyártása, illetve az olaj és gázkitermelés során felhasznált energia. Élelmiszer és dohányipar: 1%. A mezőgazdasági termékek és a dohány élelmiszerré és dohánytermékekké történő feldolgozása során felhasznált energia esik ebbe a kategóriába. Papírgyártás: 0,6% Gépgyártás: 0,5% Egyéb ipar: 10,5%. Ez a többi iparág energiafelhasználásából adódik, mint például a bányászat, az építőipar, a textilgyártás, a fafeldolgozás és a járműgyártás. Közlekedés és szállítás (16,2%) Ennek a szektornak a kibocsátása tartalmazza a felhasznált áramhoz kapcsolódó közvetett, illetve az üzemanyagok elégetéséből származó közvetlen szennyezést is, természetesen az utóbbi nagyságrendekkel nagyobb az előbbinél. Nem tartalmazza ugyanakkor a járművek legyártását, mert az az ipari eredetű kibocsátásnál lett elszámolva. Közúti közlekedés: 11,9%. Ide tartozik a motorkerékpároktól az autókon át a kamionokig valamennyi közúti jármű kibocsátása. Ennek a szeletnek a 60%-a származik a személyszállító járművektől (motorkerékpár, autó vagy busz), tehát a teljes kibocsátás 7,1%-át teszi ki a személyszállítás. Légiközlekedés: 1,9%. A repülésből származó kibocsátás 81%-a származik az utasszállításból, és 19%-a áruszállításból. Hajózás: 1,7%. Az üvegházhatású gázok fajlagos kibocsátása szempontjából nézve nem olyan rossz a helyzet a szektorban, ám az egyéb légszennyezést tekintve már kevésbé rózsás a kép. Vasút: 0,4% Vezetékek: 0,3%. Az olaj- és gázvezetékek mellett ide tartoznak a víz-, melegvíz- és gőzvezetékek is. Az anyagok mozgatása energiát igényel, ennek a kibocsátását tartalmazza ez a kategória. Épületek: 17,5% Háztartások: 10,9%. Az otthoni áramfelhasználás, főzés és fűtés tartozik ide, amennyiben fosszilis energiával történik. Kereskedelmi célú épületek: 6,6%. Ebbe a kategóriába esik az irodák, éttermek, üzletek, stb. energiafelhasználása. Egyéb energiafelhasználás (7,8%) Ide tartoznak a máshova nem sorolt energiatermelésből eredő kibocsátások, például a kapcsolt hő- és áramtermelés, a saját felhasználásra történő áramtermelés, a biomasszával történő fűtés/főzés, a nukleáris ipar, stb. Diffúz kibocsátás (5,8%) Ebbe a kategóriába esik az olaj, a gáz és a szén kitermelése vagy szállítása során fellépő metánszivárgás. A foszilis energiahordozók kiváltása tehát nem csak az elégetésük során keletkező üvegházhatású gázkibocsátást szüntetné meg, hanem a nem elhanyagolható mértékű diffúz kibocsátást is. Érdekes kérdés lehet, hogy az elektromos és a hagyományos autók szennyezését összehasonlító tanulmányok mennyire szokták figyelembe venni ezt a faktort. Mezőgazdaság és halászat: 1,7%. Ebbe a körbe a mezőgazdasági gépek és halászhajók energiafogyasztása tartozik. Az ipari folyamatokból származó közvetlen kibocsátás (5,2%) Cementgyártás: 3%. A cement alapanyagául szolgáló kalcium-karbonátból (CaCO3) a feldolgozás során kalcium-oxid (CaO) és melléktermékként CO2 keletkezik, ami így közvetlen módon kerül a légkörbe. Vegyipar és petrolkémia: 2,2%. A kémiai folyamatok (pl. ammóniagyártás) melléktermékeként keletkező szén-dioxid esik ebbe a kategóriába, az energiafelhasználásból eredő kibocsátás viszont nem tartozik ide. Hulladék (3,2%) Szennyvíz: 1,3%. A szennyvízben felhalmozódó szerves hulladék bomlásából metán és dinitrogén-oxidok jutnak a légkörbe. Szilárd hulladék: 1,9%. Ebben az esetben a hulladéklerakókban kialakuló oxigénszegény környezetben végbemenő bomlás során keletkező metán okozza az emissziót. Mezőgazdaság, erdészet és földhasználat (18,4%) A mezőgazdaság és erdészet felelős a kibocsátás 18%-áért, de ha az élelmiszeripart is hozzáadjuk (feldolgozás, csomagolás, hűtés, szállítás), akkor a teljes szektor az összes kibocsátás negyedét teszi ki, amivel jó eséllyel pályázik a legjobban szennyező gazdasági ágazat címére. Legelők és szántóföldek degradációja: 1,5%. Amikor a termőföld a használat következtében degradálódik, a benne humusz formájában megkötött szén mennyisége csökken, és az szén-dioxid formájában a légkörbe kerül. A regeneratív mezőgazdaság segíthetne megkötni a légköri szén-dioxidot, a termőföldeket kizsigerelő nagyüzemi mezőgazdaság azonban szinte egyeduralkodóvá vált, ezért a mezőgazdaságilag hasznosított földterületek nettó kibocsátóvá váltak. Erdőirtás: 2,2%. A kivágott fákban megkötött szén előbb utóbb a légkörbe kerül. Az erdősítés segíthetne visszafordítani ezt a folyamatot. Biomassza égetése: 3,5%. A mezőgazdasági melléktermékek elégetése szén-dioxid mellett a tökéletlen égés miatt dinitrogén-oxidokat és metánt is juttat a légkörbe. Rizstermesztés: 1,3%. A rizsföldek elárasztása során a talajban kialakuló oxigénszegény környezetben végbemenő bomlás során metán keletkezik. Műtrágyázás: 4,1%. A nitrogéntartalmú műtrágyák használata során dinitrogén-oxidok keletkeznek. Állattenyésztés: 5,8%. Az állatok emésztése, illetve a szerves trágya kezelés során keletkező metán és dinitrogén-oxid tartozik ebbe a kategóriába. A World Resources Institute egy folyamatábrája is segíti szemléltetni a kibocsátások forrását, ez a grafikon azonban még 2005-ből származik, ezért a számok a fentiektől némileg eltérnek. Magyarország Végezetül bemutatjuk azt is, hogy a Climate Watch adatai szerint 2016-ban hogyan oszlott meg a magyarországi kibocsátás az egyes szektorok között. Az első helyen az energiaszektor, azaz áram és a hőtermelés áll 21,6%-os aránnyal, a második a közlekedés 19,7 %-kal, harmadik helyen az épületek állnak 16,8%-kal, negyedik lett a mezőgazdaság 12,1%-kal, ötödik pedig a feldolgozóipar és az építőipar 10,3%-kal. A megújuló energia és a közlekedés elektrifikációja tehát együttesen komoly hatással lenne az ország kibocsátására, hiszen nálunk ez a két leginkább szennyező ágazat. dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
