Az Európai Unió tagországai által előállított áram kétharmada már zéró emissziós forrásból származik, az áramtermeléshez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás pedig 12%-kal alacsonyabb a járvány előtti év szintjéhez képest.
Az Ember, a londoni székhelyű thinktank közzétette legújabb jelentését az EU első félévi villamosenergia-termeléséről. Mivel a rendkívüli helyzet miatt a tavalyi év azonos időszakával történő összehasonlítás fals képet adna, ezért a jelentés a 2019-es év adatait használta bázisként.
Az áramfogyasztás szinte teljesen visszatért a járvány előtti szintre, és csak 0,6%-kal volt alacsonyabb 2019-hez képest, így az első hat hónapban 1322 TWh-t használtunk fel. Az import emelkedett, de így is csak 0,5%-ot ért el, a forrása pedig elsősorban a Balkán és Norvégia volt.
Fosszilis energia: 34%
Míg az áramfelhasználásban erőteljes visszapattanást láthattunk, addig a fosszilis energia 2019-hez képest 10%-kal alacsonyabb szinten ragadt. Ez a 48 TWh-s visszaesés egyébként közel annyi, mint a magyar áramfogyasztás. A csökkenés főként Spanyolországnak (-14 TWh), Olaszországnak (-11 TWh) és Németországnak (7 TWh) volt köszönhető.
A szénalapú áramtermelés idén 16%-kal volt alacsonyabb a két évvel korábbinál, és az Unió áramfogyasztásának 14%-át adta, holott 6 évvel ezelőtt még 25%-on állt.
A földgáz felhasználása, bár szerényebb mértékben, de szintén csökkent, és 4%-kal volt alacsonyabb 2019-hez képest. A fosszilis energia az EU áramtermelésének 34%-át biztosította, két évvel korábban ez még 37% volt.
Nukleáris energia: 26%
A 2021 első félévében előállított atomenergia mennyisége 8%-kal volt alacsonyabb a járvány előtti év azonos időszakának szintjénél. Ebben a franciaországi atomerőművek megnövekedett karbantartási igénye mellett néhány erőművi blokk végleges leállítása játszott szerepet Svédországban, Németországban és Franciaországban. A francia termelés a javítási munkálatok eredményeként lassan helyreáll, az összeurópai termelés idén már 4%-kal haladta meg a tavalyit, de még hosszú hónapokig fog tartani, mire valamennyi munkálattal végeznek.
Megújuló energia: 39%
A megújuló energia 11%-kal (+53 TWh) nőtt 2019 óta. Ezen belül a napenergia 27%-kal növekedett a járvány előtti évhez, és 9%-kal a tavalyi évhez képest, ami elsősorban Spanyolország és Hollandia érdeme volt, de nem elhanyagolható Németország és Lengyelország szerepe sem. A szélenergiából származó termelés a kedvezőtlen időjárás miatt csak 3%-kal haladta meg a két évvel korábbi szintet, és még csökkent is 2020-hoz képest, pedig azóta valamelyest nőtt a szélerőművek kapacitása. A két időjárásfüggő technológia együttesen az EU áramtermelésének 20%-át adta, ami két év alatt 2 százalékpontos emelkedés. A vízerőművek számára ugyanakkor nagyon is kedvező volt az időjárás, így idén 29 TWh-val magasabb volt a termelésük tavalyelőtthöz képest.
Emisszió
A szén visszaszorulásának köszönhetően a villamos energiához köthető szén-dioxid-kibocsátás 12%-kal volt alacsonyabb a 2019-es értéknél, a legnagyobb csökkenést e téren Spanyolország (-40%) és Görögország (-30%) érte el.