Egyik korábbi cikkünkben mi is beszámoltunk arról, hogy idén nyáron egész Európában rég nem látott szintekre emelkedett az áram tőzsdei ára. Az áremelkedés már az év elején elkezdődött, de csak a nyáron érte el azt a szintet, ami már mindannyiunk számára érezhető lesz.
Az okokat a fosszilis energia árának emelkedésében kell keresni, az ipari termelés növekedése miatt ugyanis megnőtt a kereslet a szén és a földgáz iránt, ami természetszerűleg megnövelte a piaci árakat. Ezzel párhuzamosan a kibocsátási célok elérését szem előtt tartva az Európai Unió is csökkentette a forgalomban lévő kvóták mennyiségét, növelve azok piaci értékét, ami még tovább növelte a fosszilis energiát használó erőművek költségeit.
Emelkedik az áram ára, és ezt a pénztárcánk is meg fogja érezni
A német áramtőzsde havi átlagárai június óta 70 EUR/MWh fölött tartózkodnak, amire 2008 óta nem láttunk példát, ez pedig érdekes következményekkel járt a németországi naperőművek számára. Bár működik már néhány olyan naperőmű is az országban, amely a támogatási rendszeren kívül létesült, a többségük még mindig támogatásra szorul, sokuk azonban idén nyáron egyetlen centet sem fog kapni. Hogy miért, ahhoz nem árt kicsit tisztában lennünk a támogatási rendszer működésével.
2015 óta egy bizonyos méret felett, ami tetőre szerelt rendszerek esetében 100 kW, talajon lévő erőművek esetében 750 kW, minden tulajdonosnak saját magának kell értékesítenie a megtermelt áramot, az értékesítéshez azonban ártámogatást vehet igénybe. Ennek összegét minden erőmű esetében egy aukción állapítják meg, ahol a pályázó tesz egy ajánlatot az általa elvárt garantált átvételi árra. Az aukción a meghirdetett kapacitás keretéig a legalacsonyabb ajánlati árak nyernek, a nyertesek pedig 20 éven keresztül meg fogják kapni ezt a garantált összeget, oly módon, hogy a tőzsdei referenciaárat kiegészítik a garantált átvételi ár összegéig. A támogatás mértéke tehát nem fix, hanem a piaci árak függvényében hónapról hónapra változik.
Ez a piaci referenciaár júniusban 68,6 euró, júliusban pedig 74,1 euró volt megawattóránként. Ha megnézzük az aukciók eredményeit, akkor azt láthatjuk, hogy az elmúlt években mindegyiken 70 euró alatt maradt a nyertes ajánlatok átlaga, ez pedig azt jelenti, hogy a legtöbb naperőmű esetében a piacon elérhető árak június óta meghaladják a számukra megállapított garantált átvételi árat, ezért erre az időszakra nem jogosultak támogatásra. Mindez egyébként a szélerőművek esetében is igaz, mert ott is 60-70 euró közötti garantált átvételi árak jellemzőek.
A támogatások forrását a lakossági áram árába beépített hozzájárulás adja, ez most 6,5 cent/kWh. Ha idén kevesebb támogatást kapnak nap- és a szélerőművek, akkor csökkenhet a hozzájárulás összege, ez azonban csekély vigasz lesz a fogyasztók számára, amennyiben ezt a magasabb nagykereskedelmi ár ellensúlyozza.
A magas tőzsdei ár ugyanakkor kedvező lehet a piaci alapon működő naperőműveknek, amelyek száma így gyorsabban nőhet. Ezt persze néhányan azzal fogják kifogásolni, hogy a kvóták árának emelésével megbillentették a pályát a megújulók számára, és így valójában nem is lesz annyira piaci a működésük. De kérdem én, ha a légszennyezés okozta költségeket az adófizetőknek kell állniuk, az mennyiben tekinthető tisztességes versenynek? Nem lehet, hogy akkor lesz csak kiegyenlített a versenypálya, ha a szennyezőknek is viselniük kell az általuk okozott externáliák költségeit?