PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL3VqLWtvbmEtZWxlY3RyaWMvIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvdWota29uYS1lbGVjdHJpYy8nLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTYwMHg1MDBweC5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTE5NDB4NTAwcHguanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNC9oeXUtZWd5ZWItb25saW5lLWV2em9sZGF1dG9qYWJhbm5lci0xOTQweDUwMHB4LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+
auto
2024. 04. 18. csütörtök

Nem lenne chiphiány, ha nem múzeumi darabokat tetszenének rendelni

elektromos autó

A chiphiányról mi is többször írtunk már, a koronavírus után ez sújtja most éppen az autóipart leginkább. A pontos okairól sok városi legenda kering, de legvalószínűbb, hogy több szerencsétlen körülmény játszott össze.

Most pár érintett osztott meg újabb darabokat a kirakósból.

A csillagok együttállása

A hiány egyik fő kiváltó oka, hogy a pandémiából adódó keresletcsökkenés, illetve gyárleállások miatt mindenki bátortalanabbul rendelt készleteket 2021-re, majd amikor elkezdtek elfogyni az eszközök, többen felvásároltak amit csak tudtak, nehogy baj legyen – ezzel azonban csak tetézték a problémát, osztotta meg nemrég Elon Musk, ő miben látja a probléma egyik fő okát. Ha ez nem lett volna elég, ekkoriban alakult ki hiány a szilícium-ostyák piacán, majd a váratlanul hideg texasi tél okozta áramkimaradások, több ott lévő chipgyártónál okoztak súlyos károkat és rengeteg selejtet, aminek felszámolásához hónapok kellettek. És hogy ne legyen olyan egyszerű az élet, az iparág egy kulcsfontosságú beszállítójánál, a japán Renesasnál tűz ütött ki márciusban, ami tovább súlyosbította a helyzetet. Mindeközben Malajziában és Vietnámban, ahol a kész chipek tokozása zajlik, a COVID okozott fennakadásokat a gyárak működésében – foglalja össze a Fortune friss írása a helyzetet.

A Samsung austini chip gyára. Forrás: GSC Architects

Bár a chipgyártásnál hosszú, 6 hónap feletti szállítási idők is lehetnek új megrendelések esetén, most már ősz van és még mindig nem javult a helyzet. Egy iparági elemző szerint idén közel 10 millióval kevesebb autó készülhet a világon, mint amire igény lenne.

Ősrégi technológiák

Egész biztosan nem alszik nyugodtabban az ember, ha megnéz egy olyan dokumentumfilmet, ahol azt mutatják be, milyen 40 éves, nagy floppys számítógépek vezérlik az amerikai atomrakéták kilövőállásait az USA-ban. Az okok ebben az esetben is hasonlók, mint az autóipari chiphiány egy eleménél, a biztonságot érintő hardvereket nem igazán merik lecserélni, mert túl nagynak értékelik a rizikót egy balul elsülő új fejlesztés kapcsán. Meg aztán van egy prózaibb ok is: sokba kerülne a váltás, és senki nem akarja kifizetni a számlát.

A Fortune újságírója megszólaltatott két iparági szakértőt, Pat Gelsingert az Intel igazgatóját, és Enrico Salvatorit a Qualcomm Europe vezérét. Előbbi gyártót mindenki ismer a számítástechnikából, mint a világ legnagyobb processzor gyártóját, de az Intel jóval több ennél. Számos más termékük is van a félvezető piacon – modemek, hálózati kártyák, SSD meghajtók, stb. –  és többek között az autóiparnak is nagy beszállítói. Mellesleg saját chipgyáraik is vannak. Ezzel szemben a Qualcomm a mobil technológiából lehet ismert, hiszen a mobiltelefonok és tabletek jó részének az ő processzoraik a motorja, de szintén autóipari beszállító is a cég. Fontos különbség, hogy utóbbi vállalat bérgyártásban dolgoztat, nincs saját gyára.

Az első 90 nm-es Prescott magos, Intel Pentium 4 processzor. 2004-ben ez csúcstechnika volt. Forrás: Tom’s Hardware

A szakemberek elmondták, hogy az ő szemszögükből az egyik legnagyobb probléma, hogy az autógyártók nem fejlesztenek az elektronikai komponenseik vezérlőegységein – azok többsége még mindig a 2003-ban bemutatott 90 nm-es, vagy jobb esetben a 2007-es 45 nm-es gyártósorokon készülnek. Amikor arra kéri őket egy autógyár, vagy autóipari beszállító, hogy növeljék ezt a kapacitást, a számítástechnika léptékével kőkorszaki technológiába kellene dollármilliárdokat önteniük, és erre nem hajlandók, mert egyszerűen nem éri meg. Csak a miheztartás végett, a mai legmodernebb eszközök 5-7 nm-es gyártástechnológiával készülnek ami a 90 nm-hez képest 7, vagy 8 generációnyi különbség.

Az Intel vezetője szerint egyszerűen gazdaságilag nem éri meg egy ilyen beruházás, szerinte ahelyett, hogy dollármilliárdokat költenének erre, a régi eszközöket kellene migrálni az új platformra. És még csak nem is feltétlenül a legújabbra, Gelsinger azt mondta  alapnak, hogy

az Intel annyi 16 nm-es lapkát tudna gyártani az autóiparnak amennyit csak akarnak.

A Qualcomm európai vezetője ennél picit megértőbb. Mint Salvatori elmondta, az autógyártók félnek a bizonyítottan megbízhatóan működő vezérlőegységeket újakra cserélni. Itt már akkora a technológia különbség, hogy egy régi 90 nm-es chipet nem lehet egyszerűen átállítani egy új, modern gyártásra, mert az nem lesz pin-kompatibilis, magyarul az új, modernebb kiadást nem lehet egyszerűen beledugni a régi alaplapba, abból is új kell, amit aztán minősíteni kell az autóipari felhasználáshoz, ráadásul az is lehet ez hatással lenne más komponensekre is.

Nokia 7610 – 2004 egyik legfejlettebb telefonja. Forrás: Phones Data

Akárhogy is, az idők végtelenségéig nem lehet a múzeumi darabokat gyártani, főleg úgy nem, hogy a fiatalabb és rugalmasabb versenytársak ezen a területen is beelőzhetik a nagyokat.

A címlapkép forrása: ZDNet

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.