PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL3VqLWtvbmEtZWxlY3RyaWMvIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvdWota29uYS1lbGVjdHJpYy8nLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTYwMHg1MDBweC5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTE5NDB4NTAwcHguanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNC9oeXUtZWd5ZWItb25saW5lLWV2em9sZGF1dG9qYWJhbm5lci0xOTQweDUwMHB4LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+
auto
2024. 04. 20. szombat

A Twitter megszavazta: Elon Musk eladja a Tesla egy részét

elektromos autó

Egy pár hete már megy a politikai szavazatgyűjtés Amerikában egy igen népszerű szlogennel: fizessenek a gazdagok! Alapvetően nem terveztünk ezzel foglalkozni, de most már van közvetlen villanyautós következménye is: úgy néz ki, Elon Musk eladhatja Tesla-részvényeinek egy részét.

De miért, és mi lesz ennek a hatása?

Musk-adó

Az amerikai Demokrata párt baloldali vonulatának régóta csípik a szemét a szupergazdagok, mint pl. Jeff Bezos, vagy Elon Musk. Utóbbi kapcsán különösen sokat ment a fejek vakarása, mivel a Tesla legnagyobb részvényese már eladta házait, nincsenek jachtjai és Lamborghini gyűjteményei, és egy fillér fizetést sem vesz fel az autógyártónál. Így nagyon adóztatni sem lehet mit, hiszen sem fizikai vagyona, sem rendszeres fizetése nincs.

Musk természetesen nem az ingyen konyhán áll sorba, régóta úgy él, hogy részvényeivel fedezett hitelt vesz fel, és ebből vesz pelenkát a kis MZ/X-nek. De adóztatni egy felvett hitelt sem nagyon lehet. Így egyre jobban zavarta a politikusokat, hogy miközben a pénzügyi bulvársajtó másról sem cikkez, mint hogy Musk immár a világ leggazdagabb embere, eközben adót nem, vagy csak alig fizet.

Forrás: AP

Erre született az amerikai politika egy remek ötlete: adóztassuk meg a milliárdosok részvényekben lévő, ún. nem realizált vagyonát. Normál esetben, ugye, a polgár adózott jövedelemből vesz részvényt, vagy abból alapít céget, ami utána sok részvényt ér, majd amikor eladja az értékpapírokat, az így realizált nyereségre fizet adót. (Ez Magyarországon az SZJA mértékével megegyező 15% .) Az éves adóbevallásban természetesen az idő közben elkönyvelt veszteség ugyanakkor csökkenti az adóalapot.

Személyes véleményem az egészről, hogy egy ilyen adónem már önmagában is abszurd, ráadásul a gyakorlatban rendkívül nehezen kivitelezhető. Olyan, mintha a kaszinóban váltott zsetonokat adóztatnák meg, még azelőtt, hogy a nyereményünket beváltanánk a pénztárnál, kiderülne nyertünk, vagy vesztettünk. Én már csak azért sem szeretem a részvényben mért gazdagságról/cégértékekről szóló szalagcímeket, mert ezek virtuális, nem létező számokról szólnak. Egy részvény értéke pillanatnyi, hullámozhat. Tegyük fel, hogy ma megállapítják, hogy Musk vagyona 200 milliárd dollár, és adóznia kell emiatt 20 milliárdot. Befizeti, de eltelik 2 hét és 10%-ot bukik a részvény. Most akkor ebből visszautalnak? Vagy viszik tovább a következő adóévre a veszteséget és ott elszámolja? Vagy így járt? Amíg nem teszi pénzzé a részvényeket, addig azok annyit érnek, mint a Gazdálkodj Okosan bankjegyei: semmit. Ha meg pénzzé teszi, úgyis fizet rá adót. De ha ennyire zavaró a kiskapu, a részvényfedezetű kölcsön (aminek kamata van), akkor adóztassák meg azt, pontosabban annak kamatköltséggel csökkentett összegét. Vagy tiltsák be a milliárdos nyereséget termelő cégek nulla dolláros CEO fizetését és legyen egy kötelező „minimálbér”, vagy legalábbis egy ezután fizetendő adó. Minden értelmesebb, mint egy virtuális, percenként változó értéket adóztatni.

Az új amerikai tervet egyelőre még nem fogadták el, viszont a milliárdos részvényvagyonok esetén már az eladás és a nyereség realizálása előtt is kivetne adót – hogy ezt pontosan milyen időközönként állapítanák meg, és mennyi lenne a mértéke, az még kérdéses. Ezt akár Musk-adónak is hívhatnánk, mivel egyáltalán nem is burkoltan, főként a Tesla vezére miatt találták ki, és róla beszélnek ennek kapcsán. A gond – Musk és a Tesla szempontjából – csak az, hogy a virtuális vagyonra kivetett adó kifizetéséhez nem lenne más választása, mint, hogy részvényt adjon el.

Dominó

A részvények eladásának pedig lesz pár következménye.

Egyrészt, az eladásból jövedelme származik, ami után, ismét, adót kell fizetnie. Tehát a virtuális vagyonra valóságos adót vetnek ki, amiből így el kell adni, az eladott részvények pedig, immár valós nyereséget jelentenek, amire nyereségadót kell fizetni.

Másrészt a részvények eladásával csökkenni fog Musk részesedése a cégében. Most nagyjából 20% az övé a cégből, és így ő a legnagyobb részvényes, kevés olyan döntés van, amihez ne tudna még 30% támogatót szerezni, magyarul keresztül tudja vinni az akaratát. De mi történik, ha évente, negyedévente jelentős mennyiségben kell emiatt eladnia részvényeket? Ha részesedése apadni kezd? Ez nyilván extrém véglet, de szélsőséges esetben egy ilyen adó hatására az évek alatt akár el is vesztheti a cég feletti irányítást. Képzeljük el, hogy kemény munkával felépítünk egy céget, ami egyre sikeresebb és sikeresebb lesz, azonban minél többet ér a piacon, annál nagyobb és nagyobb részét kell eladnunk az adószabály miatt. Tehát ha sikeres céget csinálunk, az a büntetésünk, hogy meg kell válnunk az irányításától.

2010.06.29. – a TSLA részvények indulása a NASDAQ-on. Forrás: Mark Lennihan/AP

Harmadrészt, ha nagy mennyiségű részvény kerül a piacra, az lenyomja az árakat, magyarul a részvényesek – és ebbe tartoznak a kisbefektetők is – vagyona kevesebbet ér. Emiatt egyébként, ha a befektetők szintén eladnak, már kisebb nyerseség után fizetnek majd kevesebb nyereségadót.

Megszavazták

Musk mostanáig nem szólalt meg az ügyben, de a hétvégén érdekes Twitter szavazást indított.

Mint mondja, mivel mostanában sok szó esik az adóelkerülésről és a részvényvagyonok megadóztatásáról, ha a követői megszavazzák, eladja részvényei 10%-át, azaz a Tesla nagyjából 2%-át. Nos, megszavazták.

Az egyik kérdés ami felmerül az emberben, hogy mit vár ettől? Kevéssé valószínű, hogy emiatt visszavonnák a törvényjavaslatot, ettől még a maradék virtuális vagyont is megadóztathatják.

A másik, hogy milyen hatása lesz ennek a Tesla-részvények árfolyamára? Pánikszerű eladás következik? Aligha, de egy kisebb mértékű csökkenés még így sem kizárt. Egyelőre, amikor ezek a sorok születnek, -2,5%-ban vannak a részvények.

Elkerülhetetlen?

Van itt azonban egy másik történet is, amiről kevesebb szó esik. Musknak, mint a legtöbb részvénytársaság vezetőinek, ún. részvényopciói vannak, amiknél ketyeg az óra.

A részvényopció a gyakorlatban olyan, mint egy bónuszkifizetés, egy kis csavarral. Tegyük fel, a cégem igazgatótanácsa szeretne motiválni, ezért azt mondja, ha 3 év múlva elérem, hogy évi 1 milliárdra nőjön a nyereségünk, akkor a mai 10 dolláros részvényáron jogosult leszek 100 ezer darab értékpapírt vásárolni (= 1 milliós saját befektetés) a vállalattól. Ha én tényleg elvégeztem ezt a munkát, és a cég úszik a pénzben, akkor a 3. év végén ezek a részvények érhetnek akár 100 dollárt is, tehát ha én megveszem őket ezen a 3 évvel korábban rögzített áron, majd azonnal el is adom mindet, 10 millió dollár, azaz 9 milliós haszon a jutalmam. Persze dönthetek úgy, hogy kivárok, és csak később élek ezzel a vásárlási joggal, amikor már még többet érnek a papírok, de erre legfeljebb 10 év van. Ezt már adótörvény szabályozza, ugyanis ez egyfajta béren kívüli juttatásnak minősül és SZJA-t kell fizetni utána, a végtelenségig nem húzható.

Musk 2012-ben, a Model S indulása idején szerzett jogot, hogy közel 23 millió Tesla-részvényt vásároljon 6,24 dolláros áron. Erre már nincs sok ideje, 2022 augusztusában jár le a határidő.

Ha ma élne a lehetőséggel, akkor 142,6 milliót kellene befektetnie, ami nem kevés pénz, de a mostani orbitális árfolyamon közel 28 milliárdot érnének ezek a papírok. Csakhogy erre, a szövetségi és kaliforniai SZJA mértéke mintegy 15 milliárd dollár lenne.

Így ha Musk most elad 20 milliárd dollárnyi részvényt, amire akár még nyereségadót is fizethet, a pénz egy jó részének már meg is van a helye az amerikai államkasszában. Persze nem valószínű, hogy egyszerűen a piacra öntik az értékpapírokat, sokkal reálisabb azt feltételezni, hogy valamelyik nagy bankon keresztül lesz erre egy, vagy több nagy vevő, egy fix áron. Ennek ellenére nem kizárt, hogy rövid távon eshetnek a cég papírjai a hatalmas részvényeladás hírére.

Bár alapvetően nem gazdasági oldal vagyunk, szeretném megjegyezni, hogy a fenti írás NEM befektetési tanácsadás! Mindenki a saját felelősségére játsszon a pénzével. Rendszeres olvasóink tudják, de az újak kedvéért azt is megemlíteném, hogy jómagam is rendelkezem Tesla részvényekkel – csak hogy mindenki tisztában legyen az esetleges elfogultságokkal is.

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.