PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL3VqLWtvbmEtZWxlY3RyaWMvIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvdWota29uYS1lbGVjdHJpYy8nLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTYwMHg1MDBweC5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTE5NDB4NTAwcHguanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNC9oeXUtZWd5ZWItb25saW5lLWV2em9sZGF1dG9qYWJhbm5lci0xOTQweDUwMHB4LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+
auto
2024. 04. 19. péntek

Amerikáról a legtöbb embernek a szabadság, a kapitalizmus, és a semmiből világhódító vállalatot építő vállalkozók jutnak eszébe. De hogyan fér bele ebbe a képbe az, hogy a kaliforniai sikersztori, a világ vezető villanyautó-gyártója, 18 amerikai tagállamban egyáltalán nem is árulhatja az autóit?

Az okok 1898-ig nyúlnak vissza.

Ezt meg mégis hogy?

Anno az autózás hőskorában a megannyi induló gépjárműgyártó boldogan szervezte ki franchise-ba, adta tőle független partnerek kezébe az értékesítést és javítást – így ezzel nem nekik kellett foglalkozniuk. Az első ilyen kereskedés már 1898-ban meg is nyílt. Aztán teltek-múltak az évek, és az 1920-as évekre már csak egy pár, erősebb márka maradt fent. Ekkor azonban már inkább útban voltak, mint segítettek a független kereskedések, ezért egyes autógyártók elkezdtek saját boltokat és szervizeket nyitni. Csakhogy a verseny nem volt teljesen tiszta, sok esetben a szerződött franchise partner alá ment árban a gyártó, hogy tönkretegye a partnerből lett versenytársat. Ekkorra viszont már a független autókereskedések fontos tényezőkké váltak a helyi politikában és gazdaságban. Politikai adományok révén nyomás alá helyezték a helyi, állami szintű törvényhozásokat, és szépen lassan a legtöbb helyen megszülettek a franchise törvények, amelyek kimondták, hogy autógyártók nem üzemeltethetnek saját boltokat, vagy szervizeket.

Egyes elemzők odáig mennek, hogy azt állítják, míg a nagy detroiti márkák politikai lobbizásának köszönhető, hogy országosan, az európaihoz képest jóval elmaradottabb a vasúthálózat, és a szövetségi kormány inkább az államok közötti autópályákat építette ki, a helyi kereskedőhálózatok tevékenysége okolható azért, hogy kevés kivételtől (pl. New York, San Francisco) eltekintve pocsék és szegényes a lokális tömegközlekedés az országban. Az autós kultúra aztán nagyban meghatározta a városok képét és fejlődését is, így ha nem valamelyik keleti vagy nyugati parti metropoliszban élünk, akkor szinte mindenki mindenhova autóval jár.

Ennek eredménye az lett, hogy csakhamar mind az 50 amerikai államban törvények korlátozták az autógyártók azon jogát, hogy saját kereskedést, vagy szervizt üzemeltessenek. A jég a 2010-es években a Tesla megjelenésével kezdett megtörni, a villanyautó-gyártó ugyanis a fejébe vette, hogy nem fog franchise szerződéseket kötni, hanem az Apple-boltok mintájára saját szalonokat nyit. Ezt nem csak azért tartották szükségesnek, hogy ne kelljen a kereskedések profitját is kitermelniük, vagy, hogy teljes egészében kézben tartsák a felhasználói élményt, de az is közrejátszott, hogy az autókereskedők általában eléggé háttal álltak az elektromos autók értékesítéséhez. A kisebb szervizigény, kevesebb kopó, cserélendő alkatrész miatt a profit egy jelentős részétől elesnek, ha villanyautót adnak el a vevőnek. Egy európai felmérés arra is rámutatott, hogy sok esetben a kereskedő haszna is kisebb az új villanyautón, mint benzinesen, vagy dízelen, talán ezért is tereli a belsőégésű portéka felé a vásárlót.

Ezért nem akarnak a VW kereskedők villanyautót eladni

A Tesla megjelenését, saját hálózatának kiépítését nem is mindenhol várták tárt karokkal.

Arkansasban és 17 másik államban például a mai napig teljes a tiltás, itt nem lehet boltja a gyártónak. Alabama, Dél-Karolina, és Új-Mexikó ráadásul annyira szigorú, hogy még csak szervizt sem lehet nyitni. Természetesen ezekben az államokban is lehet az embernek egy Teslája, csak annyit kell tennie, hogy az interneten keresztül rendeli meg, aztán átveszi egy másik államban, ahol nincs életben tiltás. Azonban ha nincs szerviz a közelben, akkor egy meghibásodás, vagy baleset esetén nagyon költséges és hosszadalmas lesz az autó államon kívülre szállítása és javítása. Csak egy fokkal jobb a helyzet Connecticutban, Delaware-ben, Oklahomában, és Texasban, ahol bemutatótermeket üzemeltethet a Tesla, de itt autót nem árulhat, a tanácsadók csak mesélhetnek a portékáról.

Az egyik legcifrább helyzet az előbb említett Új-Mexikóban alakult ki, ahol elméletben még csak szervizt sem lehet üzemeltetni, de a helyi teslás közösség felhívta a cég figyelmét egy kiskapura, amire le is csaptak. Élnek ugyanis az államban a pueblo törzshöz tartozó indiánok, akiknek szuverén területük van, amire nem vonatkozik a korlátozás. Így velük megállapodva, 2021 szeptemberében a Tesla itt nyitott egy szervizt és bemutatótermet - autót venni továbbra sem lehet, de javíttatni és az értékesítőkkel beszélgetni igen.

Egyes államokban pont a Tesla piacra lepésének hatására szigorítottak a szabályozáson. Michiganben, a detroiti nagyok hazájában például 2014-ben olyan törvényt fogadtak el, ami kifejezetten kötelezi az autógyártókat, hogy franchise partnereken keresztül értékesítsenek.  A törvényt nyilvánosan támogatta a GM is, azt nehezményezve, hogy ha nekik kötelező a franchise, az új szereplőknek viszont nem, akkor ők versenyhátrányt szenvednek el. Több évnyi pereskedés után azonban 2020-ban az állam peren kívül megegyezett a Teslával és engedélyt adott a gyártónak a piaci belépésre. A Rivian hasonló igénye azonban ismét felkavarta az állóvizet, és azóta is folyik a munka a törvényhozásban a Tesla kiskapujának bezárására. Louisianában is a Tesla példájától tartva szigorítottak 2017-ben, és a törvény most már egyértelműen megtiltja a gyártók közvetlen piaci jelenlétét.

Mindent a szemnek, semmit a... pénztárcának. Tesla bemutatóterem, The Woodlands, Texas. Forrás: Google

Máshol, mint Georgiában, Indianában, New Yorkban, Nevadában, New Jersey-ben, Ohióban, Pennsylvaniában, Washington államban 2014 és 2017 között szigorítottak, de kivételt kaptak azok a gyártók, akik akkor már rendelkeztek saját bolttal vagy szervizzel, így nyitva maradhatott a Tesla, de praktikusan, más, új szereplő nem léphet be közvetlenül. Illinois állam hasonló szigorításra készült, de a javaslatot visszadobták a bizottságba és azóta tetszhalott állapotban van, így egyelőre az a helyzet, hogy autógyártó nem működhet franchise-kereskedésként, de konkrétan nem tiltja a törvény szövege a közvetlen értékesítést. További pár államban, külön engedéllyel, limitált számú lokációt nyithatott meg a Tesla, így például Marylandben, és Észak-Karolinában 2-6 boltot üzemeltethet a cég, és ha más villanyautó-gyártó is így akar tenni, hasonló utat kell bejárniuk. Több helyen nevesítve is vannak az újdonsült franchise kivételben az alternatív meghajtású, vagy elektromos autók gyártói, másnak nincs nyitva a kiskapu.

Voltak államok, ahol nyitottabb volt a törvényhozás, vagy pedig sikeresen harcolták ki a szalonok üzemeltetésének lehetőségét a bíróságokon. Minnesotában például 2013-ban a helyi közlekedési hatóság határozata segített értelmezni a törvényt, amely kimondta, hogy csak az a gyártó nem üzemeltethet kereskedést, amelyiknek már vannak franchise szerződései - akinek ilyen nincs és nem is volt, arra ez értelemszerűen nem vonatkozik. Ugyanebben az évben New Hampshire-ben is hasonló döntés született, de így gondolkodtak Arizonában, Coloradóban, Floridában, Mainben, Mississippiben, Missouriban, Oregonban, Rhode Islanden, Tennesseeben, Utahban, Vermontban, Virginiában, Wyomingban és, ami még fontosabb, a 40 milliós Kaliforniában is. 2014-ben a massachusettsi legfelsőbb bíróság is ennek megfelelően döntött, és az ítélet indoklása szerint a kereskedőknek nincs jogi alapjuk egy olyan gyártót korlátozni, amelyik nem rendelkezett soha franchise szerződésekkel.

Connecticutban, Nebraskában, Oklahomában, Nyugat-Virginiában, Új-Mexikóban és Wisconsinban is ilyen értelmezést próbáltak elfogadtatni 2019-ben, de a törvénymódosítás mindegyik államban elbukott. Utóbbiban egyébként még a törvényhozáson átment a tervezet, de a kormányzó megvétózta. Dél-Karolinában még van remény, itt jóváhagyásra vár egy hasonló módosítás, amely az elektromos autók gyártóit kivenné a tiltás alól.

Hawaiin és Idahóban, úgy néz ki, semmi nem tiltja hogy egy autógyártó szalont nyisson.

Jobb lenne egy nagy per?

Mivel ezt a kérdését nem szövetségi, hanem állami szinten szabályozzák, minden új piaci szereplőnek, legyen az a Lucid, vagy a Rivian, egyesével kell majd lefutnia ezeket a meccseket. A Tesla sem adta fel még mindenhol a küzdelmet, dedikált weboldalon buzdítja az érintett államokban élő ügyfeleit, hogy tiltakozzanak helyi képviselőjüknél.

De miért nem lehet ezt egy huszárvágással elintézni? Nos, sokak szerint megérne a történet egy kört az amerikai szövetségi legfelsőbb bíróságon, ugyanis az egyes államok franchise törvényei jó eséllyel sértik az Interstate Commerce Actet, amely az USA tagállamai közötti szabad kereskedelmet szabályozza. Ha a kritikusoknak igazuk van, azzal hogy egy másik amerikai állam vállalkozása az ő területükön nem üzemeltethet saját boltot vagy szervizt, megsértik a fontos jogszabályt, ami az Egyesült Államok gazdaságának egyik alapja.

Csakhogy ez a stratégia kétélű fegyver lehet.

Az amerikai legfelsőbb bíróság jelenlegi 9 tagja közül mindössze kettő mondható inkább liberális, demokrata kötődésűnek, hét viszont konzervatív. Az autókereskedők lobbija viszont hagyományosan jobb kapcsolatot ápol a republikánusokkal, politikai adományaik túlnyomó többsége is oda megy, így félő, hogy kezük áttételesen elérhet a bíróságig is. A konzervatívabb bírók ráadásul általánosságban inkább favorizálják az egyes tagállamok jogait a szövetségi állam felett, mint fordítva.

Így jobb esetben maximum azt mondanák, ebben a kérdésben döntsenek a tagállamok maguk, nincs joga rájuk erőltetni valamit Washingtonnak. Rosszabb esetben viszont az autókereskedőknek adhatnak igazat, ami akár a visszájára is fordíthatja a Tesla eddigi jogi győzelmeit.

A sok új szereplő belepésével viszont kérdés az is, meddig tartható fenn a jelenlegi status quo. Jó pár államban úgy oldották meg a Tesla kérdést, hogy a gyártó meglévő boltjait nem záratták be, de más már nem nyithat saját üzletet, csak franchise-ban működhet. Ez egyértelműen hátrányos megkülönböztetés mondjuk a Luciddal, vagy a Riviannal szemben.

Lehet, hogy előbb utóbb már nem lehet visszanyomni a dzsinnt a palackba.

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.