PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL3VqLWtvbmEtZWxlY3RyaWMvIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvdWota29uYS1lbGVjdHJpYy8nLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTYwMHg1MDBweC5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTE5NDB4NTAwcHguanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNC9oeXUtZWd5ZWItb25saW5lLWV2em9sZGF1dG9qYWJhbm5lci0xOTQweDUwMHB4LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+
auto
2024. 04. 18. csütörtök

Az első félévben 45%-kal növekedett a napenergia Magyarországon

energia

Az idei év első felében is kitartott a napenergia lendülete, miközben enyhén visszaesett a gázfelhasználás a hazai áramtermelésben, derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által publikált adatokból. Külön érdekesség, hogy a naperőművek termelése májusban és júniusban is magasabb volt, mint a gázerőműveké – ha idén nem lett volna rekordmagas a földgáz ára, ez a fordulat valószínűleg csak jövőre következett volna be. A következőkben a MEKH jelentése alapján megnézzük, hogyan alakultak a magyar villamosenergia-termelés legfontosabb számai 2022 első félévében.

Az áramfelhasználás 568 GWh-val, azaz 2,4%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A belföldi áramtermelés 496 GWh-val (+2,8%), az importunk pedig 72 GWh-val (+1,2%) növekedett, az import aránya viszont nem sokat változott, ahogyan tavaly, úgy az idén is 25%-on állt.

Forrás: MEKH. Klikk a nagyobb képért.

A hazai termelésen belül 31,7%-ot tett ki a fosszilis energia, ami csökkenést jelent a tavalyi 33,1%-hoz képest. A két fő fosszilis energiahordozó felhasználása eltérő módon alakult, a földgázé 3,6%-kal csökkent, míg a széné 5%-kal növekedett, ami összhangban áll a földgáz világpiaci árának emelkedésével. Összességében 93 GWh-val kevesebb áramot állítottunk elő fosszilis energiából, mint tavaly.

A termelésünk legnagyobb szeletét továbbra is az atomenergia adta 44,6%-kal, ami alacsonyabb a tavalyi értéknél (46,4%). Ez főként annak volt köszönhető, hogy a Paksi Atomerőmű termelése idén 2%-kal alacsonyabb volt a tavalyinál.

A biomasszából, illetve biogázból származó termelés 5%-kal csökkent az előző évhez képest, a szélenergia viszont szinte hajszálra pontosan hozta a tavalyi számát.

Jóval drámaibb volt a változás a napenergia terén, itt ugyanis 45%-os növekedésnek örvendhetett az iparág, a napelemek így a hazai termelés 14,5%-át biztosították, miközben tavaly ilyenkor az arányuk még alig haladta meg a 10%-ot.

A háztartási méretű kiserőművek, avagy a tetőre szerelt rendszerek adták a termelésünk 5,6%-át, és fedezték a teljes fogyasztásunk 4,2%-át. Pedig hol vagyunk még attól, hogy minden arra alkalmas tetőfelületen napelem legyen?

Összefoglalva: a villamosenergia-felhasználásunk növekedett, miközben az atomenergiából és a földgázból származó termelésünk csökkent. Ezt a kínálati oldalon jelentkező, közel 1000 GWh-s hiányt kisebb részben szénnel (+69 GWh), és importtal (+72 GWh), legnagyobb részben pedig napenergiával töltöttük ki (+839 GWh).

Címlapkép: Maxsolar

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.