Az Egyesült Királyságban a héten új áramtermelési rekordot írt a szélenergia. A szigetországban azonban lassan ahhoz is hozzá kell már szokni, hogy ezek a rekordok nagyon gyorsan felülíródnak. A ReNews értesülését, mely szerint január 10-én koraeste 21,6 GW-os új termelési csúcsot ért el az országban dolgozó szélerőműves infrastruktúra, a National Grid is visszaigazolta. Az országos hálózati rendszerirányító azt is közölte, hogy a rekordbeállítás idején – 18.00 és 18.30 között – az ország áramellátásának több mint felét (50,4 százalékát) biztosították szélenergiából. Az előző rekord alig egy hétig állt; december 30-án 20,9 GW-ig jutott a számláló, amivel viszont a november 2-án felállított korábbi rekordot írták át. A december végi csúcsdöntés 2022-ben a harmadik volt. Fontos értelmezési pont, hogy e termelési nagyságokat a National Grid rövid ideig mérte, ám azon már tényleg érdemes jobban elgondolkodni, hogy a rendszerirányító adati szerint december 27. és január 9. között az Egyesült Királyságban az alacsony szén-dioxid-kibocsátású áramtermelők biztosítani tudták az ország villamos energia igényének 82,5 százalékát. A RenewableUK számításai szerint ez önmagában 1,31 milliárd köbméter földgáz megtakarítását tette lehetővé az országban. Dan McGrail, a szervezet vezérigazgatója szerint az újabb és újabb szélenergia termelési rekordok is jelzik, hogy e technológia mennyire fontossá vált a szigetország energiarendszerében. „A szél jelenleg az Egyesült Királyság legolcsóbb új energiaforrása, így minden belőle termelt villamos energia a fogyasztókat segíti az ultradrága gázimport csökkentésével” – magyarázta. Nem csak a szélre Érdemes egy pillantást vetni az Egyesült Királyság tavalyi árammixére. Nem csak azért, mert abból jól látszik, hogy a szél (26,8 százalék) az egész éves termelési mennyiséget tekintve már rég nem „futottak még” kategória, vagy hogy a fölgáz (38,5 százalék) még mindig elég magasan az első. Hanem azért is, mert a szűk egy évtizede - az energiafordulat kezdetén - még 30 százalékon álló szén aránya egészen összetöpörödött (1,5 százalék). Akkor a szén mellett a gáz 30-, az atom 19 százalékot mondhatott magáénak, és ugyan mindkét energiatermelő aránya változott, az, hogy 2023-ban az energiatárolás nagy valószínűséggel átlépi a szenet, nem nekik köszönhető. Hanem a megújuló energiaforrásból áramot termelő technológiák dinamikus terjedésének, és annak, hogy ezt a szakpolitikájuk 2013-ban is tisztán látta és mondta már, sőt: 2019 óta a rendszert arra készítik föl, hogy 2025 után az energiamixből földgázt is ki lehessen vezetni. Hidrogén és perspektíva Ezek után kicsit meglepő lehet, de az Egyesült Királyságban nem tartják túl sokra a hidrogént. Már abban az értelemben nem, hogy szerintük a zöldhidrogén nem lesz az energetikai átállás megoldókulcsa. Az alsóház Tudományos és Technológiai Bizottsága szerint igaz ugyan, hogy a hidrogénnek számos vonzó tulajdonsága van, de a jelenlegi ismertek alapján mégsem lesz belőle valamiféle csodaszer. A CNBC-nek erre azzal reagált Jorgo Chatzimarkakis, a Hydrogen Europe nevű iparági csoportosulás vezérigazgatója, hogy a szigetországban valamit biztosan nem jól értenek, mert azt senki, soha nem jövendölte, hogy a hidrogén lesz a gonosz legyőzéséhez szükséges ezüst pisztolygolyó. Azt viszont ma is látni kell, hogy a hidrogén „az energetikai átállás elengedhetetlen összetevője”, az egyik olyan hiányzó láncszem, amellyel lehetővé válik majd az olyan, nehezen karbonszennyezés-mentesíthető ágazatok átalakítása is, mint a cementiparé, az acéliparé, vagy éppen a tengeti szállításé. Chatzimarkakis szerint vannak kihívások, de ezek leküzdésére elkészültek a stratégiák is. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) frissen publikált, 2023-ra szóló Energiatechnológiai Perspektívák jelentésében az olvasható, hogy a világ egy új ipari korszak hajnalán jár, melynek alapját az olyan technológiák fejlesztései jelentik, amiket a szélturbinákban, a hőszivattyúkban, a hidrogéntechnológiában, illetve az elektromos járművek akkumulátorainak gyártása során használ majd a világ. „A kulcsfontosságú, tömeggyártásba kerülő tiszta energiatechnológiák globális piaca” az IEA becslése szerint 2030-ra eléri az évi 650 milliárd dollárt, amivel a jelenlegi fejlődési tempó háromszorosára lehet majd képes. Erre számíthatunk, ha újra lehet majd szélerőműveket építeni Magyarországon Szabó M. István Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
