A villanyautósok hangját közvetíti az ELMOB a MEKH felé

Átfogó tanulmányt készített a KPMG a hazai elektromobilitás aktuális szabályozásáról és a lehetséges irányokról a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) megrendelésére, melyet a hivatal konzultációra bocsátott, így a Magyar Elektromobilitás Egyesület (ELMOB) élve a lehetőséggel megfogalmazta észrevételeit a 300 oldalas tanulmányban felvetett javaslatokról.

A tanulmány az elektromobilitást elsősorban a töltés irányából közelítve foglalkozik a szabályozási keretrendszerrel, a roaming lehetőségekkel, a rugalmassági szolgáltatásokkal és a töltőknél alkalmazandó hiteles mérés aktuális technológiai és szabályozási kérdéseivel.

Az ELMOB Szakmai bizottsága számos javaslatot tett és néhány tévedésre is felhívta a figyelmet. A céges autók otthoni töltésének elszámolási lehetőségével kapcsolatban az ELMOB azt javasolta, hogy a jogszabály ne egy konkrét technológiai megoldást írjon elő, hanem tegye lehetővé a szereplők számára, hogy az adott pillanatban elérhető technológiai lehetőségek közül minden esetben a lehető legjobbat, legmodernebbet választhassák, hogy a jogszabály ne korlátozza a technológia fejlődést. Arra is felhívják a figyelmet, hogy az otthoni töltés céges elszámolása sokkal inkább jogi és adózási, mintsem technikai kérdés, a műszaki feltételek jelenleg is adottak.

Az Egyesület megkérdőjelezte, hogy indokolt-e a háromfázisú töltés erőltetése, miközben egyéb nagyfogyasztók (pl. villanytűzhely) korlátozás nélkül használható egy fázisról is, ráadásul az elektromos járművek jelentős része kizárólag egy fázisról tölthető. A hálózat terhelésének optimalizálásához olyan számlázási rendszer bevezetését javasolják, amely anyagi ösztönzővel igyekszik az autósokat a völgyidőszakban történő töltés felé orientálni. Nevezetesen legyen olcsóbb a töltés, amikor csúcson termelnek a naperőművek, vagy éjjel, amikor jelentősen visszaesik a fogyasztás.

Az Egyesület támogatja az országon belüli roaming ösztönzését az elektromobilitás szolgáltatók között. Az ELMOB a nemzetközi elszámolóházak kötelező bevonása helyett a szolgáltatók közötti peer-to-peer roaming megoldásokat tartja kedvezőbbnek, például Hollandia mintájára, mivel ezek lényegesen kisebb extra költséget jelentenének a szolgáltatók számára. Az Egyesület arra is felhívja a figyelmet, hogy a szolgáltatók közti roaming nem jogi és nem technikai kérdés, hanem üzleti.

A paypass bankkártya terminálok töltőkre szerelésének kötelezettségéről (különösen a meglévő töltők utólagos kiegészítését kártyaolvasóval) azonban úgy vélik, ez feleslegesen növelné a szolgáltatók költségeit, ami végső soron az utóbbi időben már kritikusan megemelkedett töltési díjak további növekedéséhez vezethetne. A kártyaolvasók utólagos felszerelési kötelezettsége  aránytalanul magas költséggel járna, sok esetben akár a töltési pont vagy töltőállomás megszűnéséhez is vezetne. Ez történt néhány éve a CCS csatlakozó kötelezővé tétele miatt is. A kizárólag CHAdeMO csatlakozóval szerelt töltőket inkább lekapcsolták vagy leszerelték, ahelyett hogy kiegészítették volna ezeket CCS csatlakozóval.

Célállomás-töltő egy osztrák sípálya parkolójában, 20 töltőhelyhez került egyetlen bankkártyaolvasó terminál

Amennyiben a belföldi roaming kérdésköre megoldódik, a bankkártya terminál igénye eleve okafogyottá válik, hiszen az elektromos járművet használók túlnyomó többsége mindenképp rendelkezik néhány szolgáltatónál regisztrációval, így inkább ezeket vennék igénybe a jellemzően drágább kártyás fizetés helyett.

A tanulmány szerint nincs egységes tábla és útburkolati jel a töltőhelyek jelölésére, ez azonban részben tévedés, útburkolati jel már van. Azzal azonban az Egyesület is egyetért, hogy szükség van a tanulmányban is említett KRESZ-be való beillesztésre is, amihez a felfestés mellett a táblákat is meg kell alkotni. Nem csak a parkolóhelyekhez, hanem az előjelző táblák szintjén is.

Az ELMOB véleménye szerint a rugalmassági szolgáltatások kapcsán rengeteg még a bizonytalanság. Az elektromos hálózatba való visszatöltés (V2G) elterjedését a világon mindenütt gátolja, hogy a legelterjedtebb töltési szabványok (CCS, Tesla/CCS) nem támogatják, de amelyik támogatja (CHAdeMO) azon sem használják ezt a szolgáltatást. Túlságosan összetett, drága és nagy a bizonytalanság minden szereplő kapcsán. Ennek a területnek az előzetes szabályozása nem indokolt.

Nem csak magyar probléma, hanem egész Európát érinti a hiteles DC töltés szabályozásának kérdése. Szükség lenne annak kimondására, hogy az egységes európai szabályozás megjelenéséig mi az, amit szabályosnak fogad el a hatóság. Amennyiben egyelőre nem létező szabályok betartását várják el a piaci szereplőktől, az a fejlesztések visszafogását eredményezheti, hiszen a cégek nem akarnak majd olyan berendezéseket telepíteni, amelyeket esetlegesen rövidesen le kell cserélniük. Az Egyesület javasolja, hogy amíg nincs hiteles DC mérés, addig az eszközök saját mérőrendszerei legyenek szabályosan használhatóak.

Németország töltőinek nagy része illegális

Egyre nagyobb problémát jelent a lakótelepi töltés, mivel egyre többen vesznek tölthető autót saját garázs vagy kocsibeálló, azaz otthoni töltési lehetőség nélkül. A technikai lehetőség létezik a lakótelepi trafók rendelkezésre álló szabad kapacitásának kihasználására, azonban a hatóságnak mielőbb lehetőséget kellene biztosítania, illetve ösztönző rendszert kellene bevezetnie ahhoz, hogy minél több trafókörzetben induljanak meg lehetőleg több töltőüzemeltető és emobilitás szolgáltató bevonásával pilot projektek a legjobb megoldások mielőbbi megtalálása érdekében. Sajnos a lakótelepi autóhasználat, így a töltési igény tömegesen addig nem fog megjelenni, amíg a járművek töltésére nincs megnyugtató megoldás. Ösztönző nélkül viszont a szolgáltatók sem fognak addig beruházni, amíg nincs látható fogyasztói igény (tyúk-tojás dilemma).

Veszélyes utcai töltés miatt intézkedett a közterület-felügyelet

Az OTÉK kötelezettség kapcsán az Egyesület fontosnak érezte egy hazai elektromobilitás szempontjából fontos problémára is felhívni a figyelmet: az OTÉK által a napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletek számára előírt töltőtelepítési kötelezettség mellé a jogalkotó nem rendelt hatáskörrel rendelkező ellenőrző szervet és szankcionálási rendszert, így a jogszabály betartása esetleges. Egyes üzletláncok az elmúlt években igyekeztek megfelelni a szabályoknak, míg mások csak részben vagy sehogy sem tesznek eleget a kötelezettségnek. Ez a példa minden más szabályozás szempontjából is lényeges, mivel jól mutatja, hogy ha nincs ellenőrzés és szankciórendszer, akkor a legtisztább és legegyértelműbb szabályozás is csak annyit ér, amennyit a kötelezettek önként betartanak belőle.

Szűcs Gábor

2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be.