Tízezer e-kamion töltőpontot akar Németország

A teherfuvarozás jövője elképzelhetetlen az elektromos teherautók és e-kamionok nélkül. Az európai dekarbonizációs célokhoz igazodó elképzelések azonban most már nemcsak a járművekről, hanem az azokat kiszolgáló infrastruktúra gyorsított ütemű építéséről is szólnak. Németországra ez különösképpen igaz.

A berlini kormány döntésével összhangban, az időnyomásnak és a klímacéloknak megfelelően az Európai Unió legnagyobb és legerősebb gazdaságában erőltetett menetben meg kell kezdeni az elektromos teherautókra szabott töltőinfrastruktúra kiépítését. A következő két évben mintegy 6,3 milliárd eurót (aktuális árfolyamon számoltan mintegy 2500 milliárd forintot) fordít a német kormány arra, hogy ezek a munkálatok is nagy tempóval megkezdődjenek. A sietség és a befektetési összeg nagysága azzal válik érthetővé, ha ehhez hozzátesszük: a német gazdaságnak az évtized végére tízezer villanyteherautós töltőhálózatra lesz szüksége, ezek közül pedig legalább minden negyediknek megawattos töltési sebességet kellene produkálnia. Utóbbiból azonban egyelőre még egy sem állt üzembe, az idő pedig éppen Németországban fogy a leggyorsabban Európában, mivel a német kormány az Európai Unió 2050-re vállalt klímasemlegességi céldátumánál öt évvel korábban meg akar oda érkezni.

A közúti fuvarozás elektrifikációja kiemelt fontosságú tétel: miközben ezek a teherautók (közepes- és nehéz haszongépjárművek) a teljes gépjárműállománynak csupán 5 százalékát jelentik, a szén-dioxid kibocsátásuk 30 százalékáért felelősek. Noha az erről szóló stratégia már 2019-ben elkészült, a napokban a Siemens Smart Infrastructure és az MAN Truck & Bus jelezte, hogy szükség volna e rendszerváltásban az eddigieknél nagyobb sebességre váltani. Az érveiket és a szükséges lépéseket a Szcenáriók a klímasemleges közúti áruszállításhoz Németországban című fehér könyvben gyűjtötték össze. A 13 oldalas dokumentum rögzíti a kiépítendő töltőinfrastruktúrával kapcsolatos követelményeket. Többek között azt, hogyan lehet a rendszerszintű tervezés fenntartása mellett felgyorsítani a töltőállomás bővítést, hogy miként biztosíthatók a nagy csatlakozási kapacitások és a töltési infrastruktúra területi igényei, de azt is, hogy miért szükséges az ágazati szereplők szorosabb együttműködése a német közlekedési ágazatra vonatkozó károsanyag-kibocsátási célok elérése érdekében.

„A töltőinfrastruktúra jelenleg a legfájdalmasabb pont a számunkra és ügyfeleink számára a klímasemleges mobilitásra való átállásban. Németországban még mindig nincsenek nyilvánosan hozzáférhető töltőhelyek a haszongépjárművek számára, miközben 2030-ra tízezer ilyenre lenne szükség úgy, hogy ebből négyezret megawattos töltőrendszerrel szereljenek fel. De a depós töltésnek is fontos szerepe van e hálózat kiépítésében, és most mindkét kérdéssel sürgősen foglalkoznunk kell„

– közölte a fehér könyv bejelentésekor Alexander Vlaskamp, az MAN Truck & Bus vezérigazgatója.  A jó hír az – tette hozzá Markus Mildner, a Siemens Smart Infrastructure eMobility vezérigazgatója, hogy minden szükséges technológia rendelkezésre áll már ehhez. Szerinte így most már csak arra van szükség, hogy

„sürgősen fel kell gyorsítanunk a bevezetésüket„.

Az átállást illetően a két vállalat nem áll rosszul: a MAN legutóbb azt jelentette, hogy tovább gyorsítják a termékportfóliójuk villamosítását, és idén sorozatgyártásra kész lesz az akár 800 kilométeres hatótávra képes eTruck. A Siemens pedig – mely a eMobility fókuszába tette az  IoT-képes hardvereket, szoftvert és szolgáltatásokat, és így kínál AC és DC töltéshez akár megawattos töltési megoldást is –, januárban felvásárolta a holland Helioxot. A cég  az eBus és az eTruck flottákat is kiszolgáló DC gyorstöltési megoldások technológiai szállítója.

A két vállalat által kiadott fehér könyv három fő töltési területen is sürgős döntéseket és lépéseket tart szükségesnek. A sok e-teherautót egyszerre ellátni képes depókkal kapcsolatban főként elegendő (beépítési) területre van szükség a zöldterületek és a parkolóhelyek számának csökkentése nélkül, amit a jelenleginél egyszerűbb és gyorsabb engedélyezési, jogi, döntéshozatali és adminisztrációs megoldásokkal kell kezelni. Ugyanakkor a depók akár 30 MW töltési teljesítményigényét is kielégíteni képes hálózati kapcsolat megtervezése és kiépíthetőségének biztosítása során nem csak a helyszínválasztás kíván extra figyelmet. Az is, hogy e telepek hatékony kihasználását, a csúcsterhelési időszakok kezelését intelligens, dinamikus terhelésmenedzsment megoldásokkal lehet csak biztosítani. Ráadásul olyan összetett rendszereket kell létrehozni, amelyekbe akkumulátoros energiatárolókat és akár az ezekre dolgozó zöldenergiás termelő egységeket (napelemes és onshore szélerőműveket) is integrálni kell tudni. Részben hasonló kihívásokat jelent a célállomási töltőinfrastruktúra biztosítása, a komplex és körültekintő tervezés a fehér könyvet kiadó cégek szerint nem úszható meg. Más kívánalmai is vannak azonban az útmenti töltőinfrastruktúrának, amellyel az ultragyors, megawattos töltésre kell tervezni és felkészíteni a rendszert, arra, hogy az elektromos kamionok a 45 perces pihenőszünetekben, illetve éjszakánként fogják a leginkább használni. Ezekben a töltőparkokban több speciális igényt is biztosítani kell a hatékony működéshez: a sofőrök előzetes töltőfoglalásától az autópályákon mindkét irányban kiépített, akár 30 MW teljesítményt is biztosító, nagyfeszültségű hálózati csatlakozásig hosszan sorolhatók a szükséges és figyelembe veendő tételek.

A Siemens és a MAN sürgetése nem előzmény nélküli, és még csak nem is ismeretlen témakör a szövetségi kormány számára. A német kormány valójában már 2019-ben elfogadta az erről szóló stratégiát, melyet tavaly nyáron  Charging Infrastructure Masterplan II címen frissített és felül is írt. Az ún. második főtervbe olyan, összesen 68 intézkedést tartalmazó program (többségében tárcaközi stratégia) került, melynek egyik központi eleme, hogy egyszerűbbé, gyorsabbá és kényelmesebbé tegye töltőállomások építését és üzemeltetését. Sőt: kifejezetten a nehéz haszongépjárművekre vonatkozóan a töltési infrastruktúrák bővítését írta elő – autópályákon és kereskedelmi területeken. De cél lett olyan üzleti modellek kidolgozása is, melyek a magántőke számára is vonzóbbá teszik az efféle töltési infrastruktúra működtetését. A fehér könyv ennél fogva valójában az ott tett vállalások teljesítésének megkezdését sürgeti meg.

A 2026-ig összesen 6,3 milliárd eurós keretösszeggel megtámogatott e-töltő infrastruktúra építési programhoz idén további 400 millió eurós központi keret is társul, melyből céges (személy- és haszongépjárművek) gyorstöltési infrastruktúra építését támogatják. További 200 millió euróval pedig városi gyorstöltő központok bővítését, kiépítését dotálják. Mindezek részei annak a stratégiának, mely 2030-ig egymillió németországi töltőállomás létesítését tűzte ki célul. A Német Autóipari Szövetség (VDA) adatai szerint tavaly jelentősen, több mint 17 ezerrel nőtt a németországi töltőállomások száma, az egymilliós célszám eléréséhez e növekedési tempó háromszorosára van szükség.

Villanyautósok