PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cua2lhLmNvbS9odS9tb2RlbGxlay9ldjkvYmVtdXRhdG8vP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1sZWFkYmFubmVyJnV0bV9jYW1wYWlnbj12aWxsYW55YXV0b3NvazIwMjUmdXRtX2lkPXZpbGxhbnlhdXRvc29rMjAyNSZ1dG1fY29udGVudD1ldjkiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LmtpYS5jb20vaHUvbW9kZWxsZWsvZXY5L2JlbXV0YXRvLz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09bGVhZGJhbm5lciZ1dG1fY2FtcGFpZ249dmlsbGFueWF1dG9zb2syMDI1JnV0bV9pZD12aWxsYW55YXV0b3NvazIwMjUmdXRtX2NvbnRlbnQ9ZXY5JywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNS8wMS92aWxsYW55YXV0b3Nvay1sZWFkLW0tdjMuanBnIiBtZWRpYT0iKG1heC13aWR0aDogNzAwcHgpIj48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNS8wMS92aWxsYW55YXV0b3Nvay1sZWFkLXctdjMuanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNS8wMS92aWxsYW55YXV0b3Nvay1sZWFkLXctdjMuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4= Az elektromos autók elterjedését napjainkban rengeteg olyan tévhit hátráltatja, amit a témában nem igazán járatos újságírók és laikusok tudatlanságból vagy merő rosszindulatból terjesztenek. Ezeket a téves információkat szeretnénk röviden áttekinteni és tisztázni. 1. tévhit: A villanyautó használhatatlan, amíg nincs minden benzinkúton tucatnyi töltő A villanyautó előnye, hogy otthon lehet tölteni. A napi használat során az embereknek nagyon ritkán kell többet menniük annál, amennyit egy töltéssel az autó el tud menni, így az elektromos autók akár egyetlen nyilvános töltő nélkül is jól használhatók. A nyilvános töltőkre azoknak van elsősorban szükségük, akik sem otthon, sem a munkahelyükön nem tudnak tölteni, illetve akik távolabbra utaznak. A hosszabb utak megtétele ma már nem akadály a villanyautókkal, és egyre több helyen épül már ki olyan nyilvános töltőhálózat is, aminek segítségével viszonylag kényelmesen lehet villanyautót használni. De aki nem tud sem otthon, sem a munkahelyén tölteni, annak a legtöbb esetben még kompromisszumokat kell kötnie. 2. tévhit: A villanyautó nem környezetkímélő, csak máshol szennyez Ez attól függ, hogy az elhasznált energiát miből állítjuk elő. Ha az áram szén elégetéséből termelődik, akkor valóban nem sokkal tisztább, mint a hagyományos autó. Viszont az elektromos áram megújuló energiából is fedezhető, ami viszont sokkal környezetkímélőbb, mint a benzin vagy a gázolaj elégetése. Nagyon sok villanyautós telepített otthonába vagy munkahelyére napelemeket vagy szélkereket, így a közlekedésre használt energia egy részét otthon, saját maguk termelik meg. Szerencsére az ország villamosenergia mixében jelentős részesedése van az atomenergiának (~45,6%), és szép lassan nő a megújulók szerepe is (~25,5%), így összességében a villanyautó mégiscsak tisztább, mint a kizárólag szénhidrogének elégetésével hajtható belső égésű (hagyományos) motorral szerelt autók. Az sem mellékes, hogy a szennyezés hol és milyen formában történik. Ha minden autó a városban pöfög, akkor az a városban lakó százezrek vagy milliók egészségét veszélyezteti, míg egy lakott területen kívül telepített erőműnek nincs ilyen mértékű károsító hatása. Ráadásul a kieresztett gázok jobban szűrhetők is, mint a sok ezer korszerűtlen, netán hamis adatokkal futó járművön vagy nem karbantartott autókon. Senkinek sem lehet mindegy, hogy az általa és embertársai által beszívott levegőt hány autó szennyezi közvetlenül. A villanyautó azért is környezetkímélőbb, mert az elhasznált energiát jóval nagyobb mértékben képes az autó mozgatására felhasználni. Míg a hagyományos autók az elégetett üzemanyag jelentős részéből az utcát fűtik, a fékezésnél pedig fémek koptatásával próbálják hővé alakítani a mozgási energiát, addig az elektromos autók hajtásában hő alig keletkezik, a mozgási energiát pedig a motort generátorként használva hatékonyan tudják újra felhasználható villamos árammá alakítani. 3. tévhit: A villanyautó nem környezetkímélő, mert a 5-10 évente kidobott akkumulátorok szennyezik a környezetet A tapasztalat azt mutatja, hogy az elektromos autók akkumulátorait nem kell 5-10 évente kidobni, cserélni. Ennél jóval többet is kibírnak. Már az elektromos autók között is vannak bőven tíz év feletti, kiválóan működő példányok is, többnyire még nincs komoly gond az akkumulátoraikkal. Az kétségtelen, hogy az idő előrehaladtával és a megtett kilométerek arányában (illetve az ezalatt realizált töltési ciklusok miatt) az akkumulátorok degradálódnak, így egy 10 éves autó lehet, hogy már csak 70-80%-át tudja az eredeti hatótávjának. De ezek az első évek után olyan felhasználókhoz kerülhetnek, akiknek az így biztosított hatótáv is megfelelő lehet. A SungEel bátonyterenyei üzeme (forrás: Menczer Tamás FB) A tönkrement akkumulátorok újrahasznosítása ma már megoldott, és a bennük lévő értékes nyersanyagok miatt nem fogják a környezetet szennyezni. Az újrahasznosítást 90-95%-os hatékonysággal végzik, és az így visszanyert nyersanyagokból újra akkumulátor készíthető. 4. tévhit: A villanyautózás a gazdagok sportja, hiszen egy villanyautó kétszer annyiba kerül, mint egy ugyanolyan benzines vagy dízel Valóban van még egy felára az elektromos autóknak, ami típustól függően elég jelentős is lehet. Cserébe az autó fenntartási költsége jóval alacsonyabb, mint a hagyományos autóké. Az üzemanyag jelentősen olcsóbb, nincs olajcsere, nincsenek olyan problémás alkatrészek, mint sebességváltó, külön generátor, önindító, kettős tömegű lendkerék, turbó, és még sorolhatnánk. Egy elektromos autó éves szervize nagyjából a futómű és a fékrendszer állapotának felméréséből áll, de a fékbetétek cseréje is különösen ritka, nemhogy a féktárcsáké. Mivel fékezésnél nem a fék alkatrészei feszülnek egymásnak, hanem a generátorként energiát visszanyerő motor fékez, így a fékek kopása minimális. Az elektromos autók többségét valószínűleg a gyárilag beszerelt féktárcsával fogják a bontóba leadni. Az üzemeltetésnél jelentkező alacsonyabb költségek hosszútávon bőségesen kompenzálják a magasabb vételárból adódó hátrányokat. Ráadásul az utóbbi időben sorra érkeznek az alacsonyabb árkategóriájú, kisebb elektromos autók is, amelyek egy újabb vásárlói kör számára teszik megfizethetővé az elektromobilitást. 5. tévhit: Nem éri meg elektromos autót venni, hiszen sosem térül meg a magas ár Az autóvásárlás szinte sosem gazdaságilag racionális döntés. Ha az lenne, akkor mindenki a legegyszerűbb, legfapadosabb benzines autóval járna. Természetesen van racionális vetülete is: aki sokat megy, az sokszor dízel autót vesz, mert a magasabb ár megtérül az alacsonyabb fogyasztás és a jellemzően (de nem mindig) alacsonyabb gázolaj ár révén. De a metál fényezést, a műszerfal fa betétét, az automata váltót, a napfénytetőt, az elektromos ablakemelőt nem indokolja semmilyen gazdasági racionalitás, mégis beválogatjuk az autóba, nem ritkán milliókkal megemelve az alapmodell árát. Szinte bármelyik benzines autó alapára és full extrás változatának az ára között kihozható a kétszeres szorzó, mégsem mondjuk, hogy a kényelmi extrákkal teli változat nem lenne megfelelő. Van aki a bőr ülésért és a napfénytetőért ad ki extra árat, más a környezet megóvásáért és a füst-, zaj- és rezonanciamentes közlekedésért. Ez mind csak döntés kérdése. Ráadásul az elektromos autók nagyon sokszor alapáron is magasabb felszereltségűek, mint az azonos modell belső égésű motorral szerelt változatai, tehát azok végső árát sok esetben már nem terheli további extrák felára. 6. tévhit: Az akkumulátor 5-10 év alatt tönkremegy és nagyon drága a cseréje Ahogy fentebb is szó volt róla, a gyakorlati tapasztalat az, hogy az akkumulátorok nem mennek tönkre 5-10 év után. Az autók egy részében az akkumulátor cella vagy modulcserével javítható, nem kell a teljes pakkot cserélni. Ha mégis szükség van valami miatt a teljes akkucsomag cseréjére, akkor az egyre gyakrabban megoldható baleset miatt elbontott autóból. A jellemző mégis az, hogy a csökkenő hatótávú autók olyan tulajdonosokhoz kerülnek 5-10 év után, akiknek a kisebb hatótáv is bőségesen elegendő a felhasználási szokásaikhoz. Mivel az autógyártók nem akkumulátort, hanem autót szeretnének eladni, a csereakkumulátorokra általában olyan magas árat mondanak, amin egyetlen vevő sem fogja akarni azokat megrendelni. Ezért nem érdemes a kiöregedő autók akkumulátorának újra való cseréjében gondolkodni. 7. tévhit: Az autók használhatatlanok, mert csak 120-130 km-t lehet velük menni A villanyautó nem való mindenkinek, de az emberek 90%-a a napi forgalomban nem megy 100 km-nél többet, sőt jelentős részük még 40-et sem. Így a ma kapható, autópályán 250-400 km hatótávú autók az elmúlt évtizedben kiépült nagy teljesítményű töltőhálózattal együtt nagyon jól használható akár több ezer kilométeres, Európát átszelő utakhoz is. Erre számíts, ha elektromos autóval indulsz hosszabb útra! 8. tévhit: A villanyautó nem jó nekem, mert nem jutunk el vele a tengerpartra, a nagymamához, síelni, stb. Ezekre a helyekre az ember ritkán megy, sok családban maximum évi 2-3 alkalommal mennek napi 100 km-nél többet. Ezek az utazások a nagy teljesítményű töltőhálózatnak és a gyorsan tölthető akkumulátoroknak köszönhetően ma már gond és különösebb előkészület nélkül megtehetők a modern villanyautókkal. De kétautós háztartásokban egy hagyományos autó mellett azoknak is jó döntés másodiknak villanyautót választani, akik egyelőre még tartanak a villanyautós utazástól, hiszen a hosszabb utakra is rendelkezésre áll a már megszokott közlekedési eszköz. 9. tévhit: A villanyautó használhatatlan, mert 6-8 óra az akkuk feltöltése A problémát érdemes ketté bontani. A mai modern autók akkumulátora 200-300 km-re feltölthető 20-25 perc alatt, tehát semmiképp sem kell órákat várni egy töltésre. De egy-egy hosszabb úton sokszor ennyire sincs szükség, elég egy 5-10 perces rátöltés, ha a célig már csak 100-150 km van hátra. Ha épp nem utazunk, akkor az autó a hétköznapokban otthon és/vagy a munkahelyen 6-8 órát áll mozdulatlanul. Ilyenkor bőven van ideje tölteni, nem rohanunk. Semmi előnyünk nem származik abból, ha 8 óra helyett 40 perc alatt töltjük fel az akkumulátort. Tehát teljesen lényegtelen, hogy a hétköznapokban (vagy utazáskor a célállomáson) az elhasznált energia visszatöltése 3 vagy 8 órát vesz igénybe, ha közben úgysem szeretnénk menni az autóval. 10. tévhit: A villanyautó lassú, gyenge A villanyautó nem azonos a targoncával és a golfkocsival. A Tesla Model S egyes típusainak 2,3 mp-es 0-100 km/h-ra gyorsulása is jól mutatja, hogy a villanymotorról sok mindent elmondható, csak az nem, hogy gyenge lenne. De nem kell felső kategóriás autóba ülni ahhoz, hogy kivételes gyorsulást élvezhessük, hiszen már egy Nissan LEAF vagy BMW i3 is könnyedén legyorsulja a lámpánál álló hagyományos autók többségét. Végsebesség terén pedig többnyire csak az ésszerűség szab határt.