10 tévhit az elektromos autózással kapcsolatosan

Az elektromos autók elterjedését napjainkban rengeteg olyan tévhit hátráltatja, amit a témában nem igazán járatos újságírók és laikusok tudatlanságból vagy merő rosszindulatból terjesztenek. Ezeket a téves információkat szeretnénk röviden áttekinteni és tisztázni.

Volkswagen e-Golf

1. tévhit: A villanyautó használhatatlan, amíg nincs országos töltőhálózat

A villanyautó előnye, hogy otthon lehet tölteni. A napi használat során az embereknek nagyon ritkán kell többet menniük annál, amennyit egy töltéssel az autó el tud menni, így az elektromos autók akár egyetlen nyilvános töltő nélkül is jól használhatók. Egyesületünk tagjainak jelentős része sosem használ nyilvános töltőt, hiszen csak otthon, éjszaka töltik az autójukat.

2. tévhit: A villanyautó nem környezetkímélő, csak máshol szennyez

Ez attól függ, hogy az elhasznált energiát miből állítjuk elő. Ha az áram szén elégetéséből termelődik, akkor valóban nem sokkal tisztább, mint a hagyományos autó. Viszont az elektromos áram megújuló energiából is fedezhető, ami viszont sokkal környezetkímélőbb, mint a benzin vagy a gázolaj elégetése. Nagyon sok villanyautós telepített otthonába vagy munkahelyére napelemeket vagy szélkereket, így a közlekedésre használt energia egy részét otthon, saját maguk termelik meg. Szerencsére az ország villamosenergia mixében jelentős részesedése van az atomenergiának (~37%), és szép lassan nő a megújulók szerepe is (~7%), így összességében a villanyautó mégiscsak tisztább, mint a kizárólag szénhidrogének elégetésével hajtható belsőégésű (hagyományos) motorral szerelt autók.

Az sem mellékes, hogy a szennyezés hol és milyen formában történik. Ha minden autó a városban pöfög, akkor az a városban lakó százezrek vagy milliók egészségét veszélyezteti, míg egy lakott területen kívül telepített erőműnek nincs ilyen mértékű károsító hatása. Ráadásul a kieresztett gázok jobban szűrhetők is, mint a sok ezer korszerűtlen, vagy netán hamis adatokkal futó járművön. Senkinek sem lehet mindegy, hogy az általa és embertársai által beszívott levegőt hány autó szennyezi közvetlenül.

A villanyautó azért is környezetkímélőbb, mert az elhasznált energiát jóval nagyobb mértékben képes az autó mozgatására felhasználni. Míg a hagyományos autók az elégetett üzemanyag jelentős részéből az utcát fűtik, a fékezésnél pedig fémek koptatásával próbálják hővé alakítani a mozgási energiát, addig az elektromos autók hajtásában hő alig keletkezik, a mozgási energiát pedig a motort generátorként használva hatékonyan tudják újra felhasználható villamos árammá alakítani.

3. tévhit: A villanyautó nem környezetkímélő, mert a 3-4 évente kidobott akkumulátorok szennyezik a környezetet

A tapasztalat azt mutatja, hogy az elektromos autók akkumulátorait nem kell 3-4 évente kidobni, cserélni. Ennél jóval többet is kibírnak. A hibrid autók között vannak bőven tíz év feletti, kiválóan működő példányok is, de a legelső, nagy tömegben gyártott, lítium-ion akkumulátorral szerelt villanyautók is elérték már az 5 éves kort és még nincs komoly gond az akkumulátoraikkal. Ma a 4-5 éves villanyautók még mindig majdnem olyan hatótávok megtételére képesek, mint újkorukban, hiszen az akkumulátoruk teljesítménye nem romlott jelentősen. Az akkumulátorokat várhatóan akkor fogják közlekedésre alkalmatlannak minősíteni, amikor már nem lesznek képesek gyári kapacitásuk 70-80%-ának leadására sem. Ekkor viszont a cellák még kiválóan alkalmasak lesznek egy otthoni mini naperőmű által nappal megtermelt energia tárolására, így az autókból kikerülő akkumulátorok még hosszú ideig nem fogják a környezetet terhelni. Mire az akkumulátorok teljesen tönkremennek, addigra minden bizonnyal meglesz a megfelelő újrahasznosítási technológia is, hiszen az akkumulátorban nagyon értékes fémek találhatók.

4. tévhit: A villanyautózás a gazdagok sportja, hiszen egy villanyautó kétszer annyiba kerül, mint egy ugyanolyan benzines vagy dízel

Valóban van még egy felára az elektromos autóknak, ami típustól függően elég jelentős is lehet. Cserébe az autó fenntartása jóval alacsonyabb, mint a hagyományos autóké. Az üzemanyag jelentősen olcsóbb, nincs olajcsere, nincsenek olyan problémás alkatrészek, mint sebességváltó, generátor, önindító, kettős tömegű lendkerék, turbó, és még sorolhatnánk. Egy elektromos autó éves szervize nagyjából a futómű és a fékrendszer állapotának felméréséből áll, de a fékbetétek cseréje is különösen ritka, nemhogy a féktárcsáké. Mivel fékezésnél nem a fék alkatrészei feszülnek egymásnak, hanem a generátor fékez, így a fékek kopása minimális. Az elektromos autók többségét valószínűleg a gyárilag beszerelt féktárcsával fogják a bontóba leadni. Az üzemeltetésnél jelentkező alacsonyabb költségek hosszútávon bőségesen kompenzálják a magasabb vételárból adódó hátrányokat.

Nissan LEAF

5. tévhit: Nem éri meg elektromos autót venni, hiszen sosem térül meg a magas ár

Az autóvásárlás szinte sosem gazdaságilag racionális döntés. Ha az lenne, akkor mindenki a legegyszerűbb, legfapadosabb benzines autóval járna. Természetesen van racionális vetülete is: aki sokat megy, az ma dízel autót vesz, mert a magasabb ár megtérül az alacsonyabb fogyasztás és a jellemzően alacsonyabb gázolaj ár révén. De a műszerfal fa betétet, az automata váltót, a napfénytetőt, az elektromos ablakemelőt nem indokolja semmilyen gazdasági racionalitás, mégis beválogatjuk az autóba, nem ritkán milliókkal megemelve az alapmodell árát. Szinte bármelyik benzines autó alapára és full extrás változatának az ára között kihozható a kétszeres szorzó, mégsem mondjuk, hogy a kényelmi extrákkal teli változat nem lenne megfelelő. Van aki a bőr ülésért és a napfénytetőért ad ki extra árat, más a környezet megóvásáért és a füst-, zaj- és rezonanciamentes közlekedésért. Ez mind csak döntés kérdése.

6. tévhit: Az akkumulátor 3-4 év alatt tönkremegy és nagyon drága a cseréje

Ahogy fentebb is szó volt róla, a gyakorlati tapasztalat az, hogy az akkumulátorok nem mennek tönkre 3-4 év után. Ráadásul ezek cseréje már ma sem olyan vészesen nagy összeg. Egy középkategóriás japán autó esetén nagyjából 1,5 millió forint. Figyelembe véve, hogy a villanymotor a hagyományoshoz képest elnyűhetetlen darab, a mai autók karosszériája pedig évtizedekig rozsdamentes lehet, egy ilyen akkumulátor cserével egy majdnem teljesen új autót kapunk, ami még hosszú évekig szolgálhatja a tulajdonosát. Az autók akkumulátorai egyébként akár cellánként is cserélhetők, így ha csak 1-2 cella gyengül meg az évek során, akkor elég csak azokat újra cserélni.

7. tévhit: Az autók használhatatlanok, mert csak 120-130 km-t lehet velük menni

A villanyautó nem való mindenkinek, de az emberek 90%-a a napi forgalomban nem megy 100 km-nél többet, sőt jelentős részük még 40-et sem. Az évi 3-4 hosszabb útra lehet hagyományos autót bérelni, vagy a hamarosan kiépülő villámtöltőt igénybe véve elektromos autóval utazni. A mai középkategóriás villanyautók elsősorban a napi 50-100 km-t autózóknak térülnek meg 3-4 év alatt. Tehát az elektromos autó nem való mindenkinek, csak úgy az autósok 50-90%-ának. A Teslák pedig már ma is képesek 350-400 km megtételére egy töltéssel.

8. tévhit: A villanyautó nem jó nekem, mert nem jutunk el vele a tengerpartra, a nagymamához, síelni, stb.

Ezekre a helyekre az ember ritkán megy, sok családban maximum évi 2-3 alkalommal mennek napi 100 km-nél többet. Ezek az utazások több útvonalon már ma is megtehetők villanyautóval, ha az autós kihasználja a villámtöltő infrastruktúrát. Ma persze ez még kissé kényelmetlen, mert sok megállóval, viszonylag hosszú az út. De ahogy az elektromos autók és az infrastruktúra fejlődik, úgy lesz egyre kényelmesebb ez a közlekedési forma. Ezek a nehézségek évi néhány alkalommal vállalhatóak. Két autós háztartásokban egy hagyományos autó mellett végképp jó döntés másodiknak villanyautót választani, hiszen a hosszabb utakra is rendelkezésre áll a kényelmes közlekedési eszköz.

9. tévhit: A villanyautó használhatatlan, mert 6-8 óra az akkuk feltöltése

Nem mindegy, hogy éjjel, amikor nem használjuk, vagy amikor a munkahelyen áll akkor mennyi ideig tart a töltés? Nem kell ott állni mellette, tudja a dolgát anélkül is. Egyébként ha szükséges, akkor egy középkategóriás elektromos autót villámtöltéssel 20-30 perc alatt 80%-ra lehet tölteni, ami nagyjából egy 4 tagú család kényelmes pihenője egy hosszabb távú utazás során.

Tesla Model S

10. tévhit: A villanyautó lassú, gyenge

A villanyautó nem azonos a targoncával és a golfkocsival. A Tesla Model S egyes típusainak 2,8 mp-es 0-100 km/h-ra gyorsulása is jól mutatja, hogy a villanymotorról sok mindent elmondható, csak az nem, hogy gyenge lenne. De nem kell felső kategóriás autóba ülni ahhoz, hogy kivételes gyorsulást élvezhessük, hiszen már egy Nissan LEAF vagy BMW i3 is könnyedén legyorsulja a lámpánál álló hagyományos autók többségét. Végsebesség terén pedig többnyire csak az ésszerűség szab határt.

8 gondolat a “10 tévhit az elektromos autózással kapcsolatosan” című anyaggal kapcsolatban

  • 2016-04-03 at 14:29
    Permalink

    A megtehető távolságnál is érdemes lenne megemlíteni, hogy pl. egy Tesla már vidáman megtesz 350-400km-t egy töltéssel.

    Válasz
  • 2016-10-06 at 21:22
    Permalink

    Arról miért nem beszél egyikőtök sem, hogy mekkora ökológiai lábnyoma van egy ma előállított autóhoz szánt akkumulátornak? Mert megdöbbennél ha tudnád.
    Az egyik legkörnyezetkárosítóbb az összes autófajta közül.
    A hidrogénmeghajtás ezerszer jobb és környezetkímélőbb, az Óceánok 2/3-a hidrogén, leszámítva a halakat, emlősöket, baktériumokat, szemetet, stb ami benne van, na meg persze a sót.
    Mellékterméke a víz.
    Elektroszmog nem számít???
    Ez ellen is harcolnak aktivisták. Képzeld el a világon ha minden autó elektromos volna…
    Stb.

    Amellet sorban a 10 “hiedelemre” válaszolva:
    1. Soha nem tudhatod mikor lenne muszály elmenned pl. egy megbeszélésre SOS és lehet többet kell megtenned mint amit az autód aksija bír, a 20-30 perc pedig nem fér bele míg töltikézel.
    2. Már válaszoltam rá az elején
    3. 4-5 éves villanyautó “majdnem” olyan erős aksival mint újkorában? Ez vicc??? Majd 10-12 évesen nézd meg mire lesz képes az aksi. Utána kuka? 🙂 Flottaautónak meg ne vedd!
    4. Manapság az autók legdrágább szervízigényű része az elektromos hálózat. Nagy tudást és tapasztalatot, eszközkészletet és számítógépes diagnosztikál igényel. Ez az igazán drága a modern kocsiknál.
    5. Az ára bizony sok, még mindig, ahhoz képest ami kényelmet kapsz a kocsival. Van akinek számít, van akinek nem.
    Részemről a full extra sem rentábilis, de egy jobb, kényelmesebb ülés többet ér.
    6. a.) cellacsere még fúrógép aksiban is drága, nem hogy autójéban. Ha 1-2 cella megadja magát a többi sem 100-as az biztos. Ráadásul hamarabb tönkre is megy az új, mert nem egységes a kapacitás, valamint a többi magához “rontja” az új cellát. Ezért nem szabad rossz/gyenge aksit sorbakötni új aksival.
    b.) 1,5 millió bagatel, nem? Úgy 10-12 évente szükség is lesz rá minimum. Egy középkategóriás kocsi motorja, megfelelő üzembentartás mellett (az elektromosra is igaz), 18-25 évet simán kibír, akár többet is. Azalatt egy félmotor generál elfér, az kb. a harmada mint egy új aksi. Olcsóbb kocsinál kevesebb.
    7. 350-400km??? Majd pár óra töltés vagy 80%-ra 30 perc? 5 perc alatt megtankolok és megyek 1100km-t. Köszi. 🙂
    8. Városba jó, kirándulni ne menj vele. Vidéki kies tájakon kevés a töltő. Nagymamánál meg 6-8 órát pihen a konnektoron.
    9. Feljebb
    10. Jól gyorsul és megy mint a szélvész. EZ AZ ELŐNYE!!!!!!!!!!
    Fokozatmentes, egységesen adja le az erőt. Kiváló versenyautó.

    Városban akarsz versenyezni?
    :)))

    Válasz
  • Tibor adatlap-képe
    2016-10-08 at 11:57
    Permalink

    „Arról miért nem beszél egyikőtök sem, hogy mekkora ökológiai lábnyoma van egy ma előállított autóhoz szánt akkumulátornak? Mert megdöbbennél ha tudnád.
    Az egyik legkörnyezetkárosítóbb az összes autófajta közül.”

    Erre kérlek mutass független kutatást, ami a két technológiát (akkumulátoros és hagyományos) összeveti. Nem állítom, hogy nincs igazad, de én még ilyen anyagot nem láttam. Azt sokan leírják, hogy ez a technológia a teljes életciklusra vetítve jobban szennyezi a környezetet, mint a hagyományos autó, de a részleteket és a magyarázatokat nem láttam még leírva (számokkal). Te biztos láttál már ilyeneket, hiszen alaposan utánajársz mindennek, mielőtt elkezded terjeszteni azt a nézetet.

    „A hidrogénmeghajtás ezerszer jobb és környezetkímélőbb, az Óceánok 2/3-a hidrogén, leszámítva a halakat, emlősöket, baktériumokat, szemetet, stb ami benne van, na meg persze a sót.”

    Te lennél a legjobban felháborodva, ha szerencsétlen halaktól elvennénk a hidrogént, csak hogy autókázzunk. De most viccen kívül: nézz utána, hogy mibe kerül pontosan a vízbontás a gyakorlatban. Amennyire én tudom, jelenleg kétféle technológia van: egy nagyon drága és egy nagyon környezetszennyező. Nem kizárt, hogy a jövőben sikerül ezen javítani, de a mostani technológiai szint azt mutatja, hogy ez valószínűleg nem a következő 10-15 évben lesz.

    „Elektroszmog nem számít???
    Ez ellen is harcolnak aktivisták. Képzeld el a világon ha minden autó elektromos volna…
    Stb.”

    A védőoltások ellen is sokan harcolnak, aztán nem győznek imádkozni a gyerekük életéért, amikor a gyerek elkapja azt a betegséget, amitől az oltás megvédte volna. A legszebb (a szerencsétlen gyerekek szempontjából viszont szomorú), amikor egy ilyen elvakult közösségben járványt okoz egy olyan halálos kór, amivel a védőoltásoknak hála az emberiség már majdnem leszámolt…

    „1. Soha nem tudhatod mikor lenne muszály elmenned pl. egy megbeszélésre SOS és lehet többet kell megtenned mint amit az autód aksija bír, a 20-30 perc pedig nem fér bele míg töltikézel.”

    Tény, hogy olyan környéken lakok, ahol 20 km-en belül 2 villámtöltő is van, és előfordul, hogy igénybe is veszem őket, de olyan 2,5 év alatt nem volt, hogy váratlanul kellett valahova menni és nem jutottam el.

    „3. 4-5 éves villanyautó “majdnem” olyan erős aksival mint újkorában? Ez vicc??? Majd 10-12 évesen nézd meg mire lesz képes az aksi. Utána kuka? 🙂 Flottaautónak meg ne vedd!”

    3,5 éves villanyautóval járok, az akkuja 84%-os állapotú. Mikor megvettem 154 km volt a maximum, amit egyhuzamban mentem vele, de általában 130-140 km-eket tudott ésszerű tempóval. Ma ugyanilyen tempóval 120-130 km-t tud. Tehát nincs jelentős csökkenés. 7-8 éves korában is el fog menni 80-100 km-t. Városi használatra második autónak akkor is meg fog felelni. Ráadásul ez egy relatíve korai modell a Nissantól, aminél már akkor is volt jobb akkukezelő autó. Az akkumulátortechnológia évről évre javul, a ma kapható autók akkuja még ennél is kevésbé romlik.
    Egyébként mennyit ér ma a piacon egy újkorában 8-9 milliós, ma 10-12 éves benzines vagy dízel a autó? 1-1,2 milliót? Annyit a Nissan LEAF is fog érni olyan idősen (de lehet, hogy többet is).

    „4. Manapság az autók legdrágább szervízigényű része az elektromos hálózat. Nagy tudást és tapasztalatot, eszközkészletet és számítógépes diagnosztikál igényel. Ez az igazán drága a modern kocsiknál.”

    Igen, ehhez át kell alakulnia az autószerelő piacnak is. Ez tény. De a gyakorlati tapasztalat az, hogy ezek olyan stabil technológiák már most is, amikkel nincs gond. Nem jellemzőek a drága meghibásodások. A Tesláknál előfordult a korai modelleknél, hogy ahogy gyűltek a tapasztalatok úgy sok drága alkatrészt cseréltek, mert nem úgy működött ahogy kellett volna, de az egy teljesen más történet. A LEAF-eknél nem tudok olyanról a környezetemben, akinél a hajtásláncban bármit is cserélni kellett volna. Pedig többen is vannak, akik évi 50-60 ezer km-t mennek vele.

    „5. Az ára bizony sok, még mindig, ahhoz képest ami kényelmet kapsz a kocsival. Van akinek számít, van akinek nem.
    Részemről a full extra sem rentábilis, de egy jobb, kényelmesebb ülés többet ér.”

    Ezzel nem lehet vitatkozni. Nyilván mindenki tudja, hogy miért hajlandó plusz pénzt kiadni és miért nem. Van aki a speciális színért, más a kényelmes ülésért, más a sok lóerőért. És vannak akik a tiszta, csendes üzemért. Ennyi.

    „6. a.) cellacsere még fúrógép aksiban is drága, nem hogy autójéban. Ha 1-2 cella megadja magát a többi sem 100-as az biztos. Ráadásul hamarabb tönkre is megy az új, mert nem egységes a kapacitás, valamint a többi magához “rontja” az új cellát. Ezért nem szabad rossz/gyenge aksit sorbakötni új aksival.
    b.) 1,5 millió bagatel, nem? Úgy 10-12 évente szükség is lesz rá minimum. Egy középkategóriás kocsi motorja, megfelelő üzembentartás mellett (az elektromosra is igaz), 18-25 évet simán kibír, akár többet is. Azalatt egy félmotor generál elfér, az kb. a harmada mint egy új aksi. Olcsóbb kocsinál kevesebb.”

    Volt szerencsém (vagy pechem?) az elmúlt 2 évtizedben több, új korában 9-10 milliós autót 10-14 éves koráig üzemeltetni. A 14 éves hagyományos autó már csak hulladék áron adható el, közben összességében milliós tételben költöttem a javításaikra (darabonként). És azok még nem a modern kor szülöttei, hanem faék egyszerűségű autók voltak. Ahogy másoktól hallom a mai környezetvédelmi előírásoknak megfelelő, turbós autóknál már a számla is jóval nagyobb. Az évek során nekem sem tűnt fel, de egyszer lekérettem a könyvelésből az egyes autókra elköltött összegeket. Nem volt szép látvány.

    „7. 350-400km??? Majd pár óra töltés vagy 80%-ra 30 perc? 5 perc alatt megtankolok és megyek 1100km-t. Köszi. 🙂”

    Évente hányszor kell 1100 km-t menj? Ha évente 2-3-nál többször, akkor lehet, hogy a villanyautózás nem neked való. Az emberek többsége max. nyaraláskor és téli pihenéskor megy ekkora távokat. A hétköznapokban 60-80 km-nél nem mennek többet egy nap.

    „8. Városba jó, kirándulni ne menj vele. Vidéki kies tájakon kevés a töltő. Nagymamánál meg 6-8 órát pihen a konnektoron.”

    És hol itt a gond? Nem tudsz eltölteni nagymamával 6-8 órát? Ha olyan messze lakik, hogy nem járod meg egy töltéssel, akkor gyanítom nem mégy hozzá túl gyakran. Akkor azért csak megérdemel 6-8 órát az életedből.
    Amikor a benzines autózás elindult, akkor meg nem voltak benzinkutak. Előbb utóbb kiépültek. Az, hogy valami most még nincs, az nem azt jelenti, hogy nem is lesz. 25 éve néhány nagyvárost és az autópályákat leszámítva sehol sem lehetett használni a mobiltelefonokat. Eközben ott volt mindenütt a nyilvános telefonfülke és a vonalas telefon, a mobiltelefon pedig eszetlenül drága volt, mégis elterjedt. Internetetkapcsolatot sem lehetett minden városban rendelni, mégsem bukott el. Csak azért, mert most még nem tökéletes az infrastruktúra, attól az irány még jó.

    Bérelj ki egy villanyautót és használd úgy, ahogy a hagyományos autót is használod a mindennapokban! Ha nem jön be, akkor ülj vissza a dízelbe és járj azzal. De amíg a gyakorlatban nem próbáltad ki, addig ne ítélkezz felette!

    Válasz
  • 2016-11-24 at 11:25
    Permalink

    Nem értem a hidrogénmeghajtás melletti érveket. Az egésznek semmi értelme. A vizet először szét kell választani hidrogénre és oxigénre, igaz? Azt mivel csinálod? Magától nem esik szét, áram kell hozzá, nem? Ezt az áramot akár eleve az autó meghajtására is használhatnád…

    (mellesleg a muszáj még mindig pontos j)

    Válasz
  • 2016-12-26 at 07:35
    Permalink

    A hidrogénmeghajtás kettős felhasználású üzemanyag lehet, és mint ilyen szélesebb spektrumban felhasználható lenne,
    Ugyanis a hidrogén használható hagyományos benzinmotoros autók átalakitása után mint az LPG, vagy CNG-s autók mint másodlagos üzemanyag, illetve használható akár tisztán hidrogén üzemmel is, ami az eltrjedését és felhasználását gyorsitaná, bár a gyártóknak ez nem tetszik, hisz nekik nem éri meg egy pár-százezer forintos átalakitás ahelyett hogy egy teljesen új autót adnának el. A hidrogén másik igazán modern felhasználása pedig az üzemanyagcellás elektromos autóban történne! Hogy miért jobb a hidrogén-üzemanyagcellás üzem az akkuhoz képest??? Lényegesen nagyobb hatótáv, hidrogén-üzemnyagcellával 600-800km hatótáv áthidalható simán, irreálisan nagy tartály nélkül is! A töltési idő nem több mint a mai gázüzemű autók töltésekor! Az acéltartály nem romlik el, nem kell cserélni, és lényegesen kevesebb környezetszennyezés egy acéltartály gyártása mint egy 400kg os akkupakké, igy az autó üzemeltetése is olcsóbb lehet hisz az akkus-elektromos autóban azon a 150-200e km -en, amig az akkupakk működik nagyságrendileg a felhasznált energia árával azonos az akku ára….
    Az előállitása igy van elektrolizissel a legegyszerűbb, elektromos árammal és épp ezért tekinthető zöld energiának a hidrogén is, hisz akár üzemanyagcellában, akár robbanómotoros autóban elégetve ismét vizgőz lesz belőle… és hogy miért jobb az elektrolizises tárolás az akkutöltéshez képest??? Az akku töltésekor akkor kell az energiát előállitani amikor épp töltöd, ami nem egy autónál lényeges, hanem amikor nagyobb nagyságrendben nézzük, az autopark 5% ha elektromos autó lenne, akkor már az elektromos hálózat is megérezné amikor egy vasárnap esti kirándulások után egyszerre több ezer autót tennének fel töltőre… ráadásul a zöld energia (szél-nap) kihasználásához arra lenne szükség hogy akkor töltsd az autót amikor épp felesleg van a hálózatban, nem éjszaka… de egy irreális dolog hogy ne az autó töltését igazitsd a napirendedhez, hanem a napirendedet az autó töltéséhez….
    Ezzel szemben a hidrogén elektrolizis mivel nem a tankoláskor történik bármikor megtörténhet, akár a zöld energia csúcsokat kihasználva a legolcsóbb elektromos áramra pályázva… és a hidrogén tárolható bármeddig… nem romlik meg, nem merül le, nem romlik el, szállitható tartálykamionokban… amig a nyomást a tartály megőrzi, addig nincs baj!
    De természetesen a hibrid technológiák a nyerőek mindig! hidrogén üzemű elektromos autó kis méretű akkuval kiegészitve a fékenergia visszanyeréshez, vagy robbanómotoros autó kiegészitve elektromos hajtással fékvisszanyeréshez, városi csak elektromos üzemhez…
    Sosem az a kérdés melyik technológia jobb, hanem hogy a technológiákat hogy lehet kiegésziteni egymással úgy hogy a leghatékonyabb autókat hozzuk létre, és lehetőség szerint az üzemanyagellátásban se problémákat okozzon, hanem inkább igazodjon hozzá… az elektromos hajtáslánc sem tökéletes, a jelenleg piacon lévő váltó nélküli elektromos autókból a váltó kispórolása miatt autopályán felesleges fogyasztásnövekedés van, és hát pld nissan leaf 145km/h végsebessége is ennek köszönhető, az akkupakk töbszáz kilomgrammos súlyát valahogy ellensúlyozni kell… és bizony a benzinfüggőségből átmegyünk a lithiumfüggésbe, és a bányászott lithium ára kilőtt, a 2014-es 8dollár/kg os ár két év alatt 30 dollár /kg közelébe ment fel, és igazából jelenleg szinte az újautók igénylik a nagyméretű LiPo akkukat, az akkucsere még csak a korai hibrideknél van, és ugye azokban lényegesen kisebbek a pakkok, és akár rossz cellákkal is mennek gond nélkül, max emelkedik a fogyasztásuk, de 2-3 évmúlva éi el majd a piacot a pár éve eladott elektromos autók akkupakk cseréje, hisz 2013-tól ugrott meg az eladása az akkus-elektromos autóknak, és a kereslet növekedését ki fogja használni az ipar, nem valószinű hogy a jelenlegi szint alá megy az akkuk ára!
    A hidrogén elektrolizis, valamint a sürétése a hidrogénnek tárolható cseppfolyós szintre nem egyszerű, de nem emiatt tűnnek el a hidrogéncellás tanulmányok, kisérleti autók, hanem épp amiatt hogy a gyártók nem látnak benne elég hasznot, nincs rendszeres akku csere… és hát ugye félő lenne hogy hidrogénes átalakitások miatt a benzinesek is zöldülnének, új autó vásárlás helyett jönnének az átalakitások… ez mind-mind veszteség a gyártóknak és nyereség lenne a környezetnek és a vásárlóknak… de ugye az autogyártásnál is a legfontosabb a profit!

    Válasz
  • Tibor adatlap-képe
    2016-12-27 at 15:07
    Permalink

    Vörös János:
    Nagyon szép elmélet, hogy a hidrogén a jó megoldás, de sajnos a gyakorlatban még nem jutottak el ezzel a technológiával a használható szintre. A hidrogén előállítása a jelenleg elérhető technológiákkal vagy nagyon drága, vagy nagyon környezetszennyező. De olyan nincs, amivel ésszerű keretek között lehetne nagy mennyiségben hidrogént termelni. Ez a legnagyobb akadálya az üzemanyagcellás járművek elterjedésének. Elképzelhető, hogy a jövőben megoldják ezt a gondot (sőt, jó lenne ha meg tudnák oldani), de ettől még minden ígéret ellenére messze vagyunk. A technika jelenlegi állapotáról egy jó cikk jelent meg nemrég a Geeks.hu-n (különösen az utolsó bekezdést érdemes elolvasni): http://www.geeks.hu/blog/ceatec_2016/161007_kiprobaltuk_a_honda_hidrogencellas_autojat_a_cleart

    Válasz
  • 2017-01-04 at 16:55
    Permalink

    “Tesla már vidáman megtesz 350-400km-t egy töltéssel.”
    ………

    13 Milláért!
    A megoldás az lett volna, hogy már évekkel ezelőtt el kellett volna látni gyors töltőkkel az országot. Most kétszer háromszor többen vennének elektromos autót.
    De mint mindent, Magyarországon ezt is balfax módon intézik az illetékesek.

    Válasz
  • 2017-01-15 at 11:44
    Permalink

    Kedves Gerarp! Ha lenne ilyen tesla 13 millióért, most megvenném… de nincs 🙁

    Válasz

Minden vélemény számít!