PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL2lvbmlxLTYvIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvaW9uaXEtNi8nLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1rYW1wYW55b2staW9uaXE2LWhhdmFzcHJvZC02MDB4NTAwLTEuanBnIiBtZWRpYT0iKG1heC13aWR0aDogNzAwcHgpIj48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNC9oeXUta2FtcGFueW9rLWlvbmlxNi1oYXZhc3Byb2QtMTk0MHg1MDAtMi5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1rYW1wYW55b2staW9uaXE2LWhhdmFzcHJvZC0xOTQweDUwMC0yLmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+
auto
2024. 05. 05. vasárnap

Gumis rovatunk következő mini adásában arról beszélgettünk szakértőnkkel, hogy melyek a legtipikusabb sérülések egy abroncson.

Oldalfali szálszakadás esetén jellemzően egy dudor, vagy kitüremkedés keletkezik a gumi oldalán. Habár ilyenkor is felléphet tömegváltozás, ami nagyobb sebességnél okozhat rázkódást, mégis alattomos sérülés, hiszen annak ellenére, hogy ez a típusú sérülés elég jól látható – feltéve, hogy a gumi külső falán alakul ki – sok esetben semmilyen fizikai jele nem tapasztalható vezetés közben. Ez azt jelenti, hogy nem rázza a kormányt.

PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cudm9sdGllLmV1L2ludmVydGVyZ3VhcmQiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LnZvbHRpZS5ldS9pbnZlcnRlcmd1YXJkJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNC92aWxsYW55YXV0b3Nvay0xMjAweDE2MDAtMjAyNG1hanVzMy5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLTEyMDB4MTYwMC0yMDI0bWFqdXMzLmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+

Abban az esetben viszont, ha a szálszakadás a futófelületen történik, akkor a mintázat jól látható módon megtekeredik. Ezt viszont nem minden esetben könnyű észre venni, hiszen amikor az autó áll, nem feltétlenül ez a része látható a futófelületnek. Ennek a sérülésnek viszont menet közben is vannak jelei. A futófelületi szálszakadás legtöbbször túlsúly esetén fordul elő. Például nyaralásnál, nagy melegben egy jól felmálházott autó berugózáskor kap egy ütést, vagy egy padkát és kész is a baj. Ilyenkor a minták egy elnyúló „S” alakban megtekerednek és néha a futófelület is meghuplisodik, amit tenyérrel ki is lehet tapintani. Ennek legtipikusabb jele, hogy alacsony városi tempónál – nagyjából 30 km/h-nál az autó csónakszerűen kezd el himbálózni. Csalóka, hogy ez a himbálózás viszont 120 km/h környékén hajlamos eltűnni. Ez annak köszönhető, hogy egy bizonyos perdület felett kiegyenlítődik a felület, így – amíg a sebesség állandó – a himbálózás megszűnik.

Szálszakadásos gumit nem célszerű hosszabban használni, mert el tud robbanni, ami komoly anyagi kárral és személyi sérüléssel járó balesethez vezethet. Ráadásul a futófelületi szálszakadás kitüremkedése miatt a sérült rész eleve jobban és gyorsabban kopik, így a probléma – főleg nagyobb sebességnél, vagy hosszabb autópályázásnál – gyorsan eszkalálódhat. Mindezek mellett az autónak sem egészséges, hiszen a rezgés gyorsan szétveri a futóművet. Alapvetően egyik lengőkar sem szereti, ha hosszú távon oldalirányba van rángatva, így további gondokat okozhatunk magunknak, ha nem kezeljük a problémát. Persze a legtöbben ezt nem is várják meg, hiszen rettenetesen zavaró tud lenni a vibráció és a kormányrázás.

Nem úgy, mint egy oldalfali szálszakadásnál, főleg, ha az a gumi nem szem előtt lévő belső falán keletkezik, általában egy nagyobb kátyútól, vagy padkázástól. Ez egy peresebb, puhább szerkezetű, jól tapadó guminál gyorsan elő tud jönni. Főleg, ha kissé még alulfújt is a jobb tapadás érdekében. Sokan, a nagyobb komfort miatt ezt éppen télen követik el, amikor eleve nagyobb a kátyúveszély, így ez a sérülés ilyenkor gyakoribb is. Ebben az esetben az oldalfali szálak megszakadnak és a belső légnyomást mindössze a belső légzáró réteg, valamint a gumi oldalfala tartja bent és egy sérvszerű tumor keletkezik. Morbid, de ez pont olyan, mint az emberi sérv esetén, amikor elszakad a hasizom és a bőrnek kell megtartania a belső dolgokat…

A gumi esetén azért is balesetveszélyes az ilyen oldalfali tumor, mert a kitüremkedés miatt minimális vágás, vagy ütés is elég neki – pl. parkoláskor –, hogy elrobbanjon. Még durvább a dolog, ha a tumor a hátsó kerék belső oldalán keletkezik, hiszen nem az a kormányzott kerék, így nincs rázás, nincs szitálás, vagyis még nehezebb lesz a sérülés azonosítani.

Egy pattanásszerű kipukkadás, amikor a belső levegő egy viszonylag pici résen nagy sebességgel, hirtelen távozik nem veszélytelen. Elektromos autók esetében olyan értelemben tovább nőhet a baleset kockázata, hogy eleve nagyobb a keréknyomás, hogy elbírja az egyébként is jellemzően nagyobb súlyt. Ezt tetézik is sokszor azzal, hogy túlfújják a gumikat a kisebb fogyasztás reményében, vagyis így a tapadó felület is kisebb lesz, de az sem elhanyagolható, hogy pl. pályán a befújt 2,5-2,7 BAR nyomás simán lehet a durranáskor 3 BAR felett, ami pillanatok alatt elillan. Ilyenkor a kocsi azonnal kap egy rántást és lehet javítani jobb esetben a futóművet és a felnit, rosszabb esetben a szalagkorlátot is!

Minden további a videóban:

Zvara Szabolcs

Hiszek abban, hogy a legkisebb tettnek is lehet óriási hatása ezért villanyautót használok, amit napelemről töltök. Igyekszem a háztartást műanyagmentesíteni, a hulladékot szelektíven gyűjteni, az elhasznált dolgokat újra felhasználni és amit lehet a saját kertben megtermelni. Jó érzés tudni, hogy ez nem csak nekem számít, ezért csatlakoztam a Villanyautósok.hu csapatához.