Mennyibe kerül a sókavernás hidrogéntárolás?

Oldalunk hasábjain mi is foglalkoztunk már a sókavernákban történő hidrogéntárolással, mint a szezonális energiatárolás legolcsóbb és legpraktikusabb módjával, sőt egy-egy Németországban és az Egyesült Államokban megvalósuló beruházásról is beszámoltunk az elmúlt évek során. A Kölni Egyetem Energiagazdálkodási Intézete (EWI) nemrégiben azt is kiszámolta, hogy mekkora költségekkel járhat ez a tárolási mód.

A sókavernák különösen alkalmasak a hidrogén tárolására: nagy be- és kitárolási sebességek érhetők el velük, alacsony a párnagáz-szükségletük, és a sókristálynak csekély a gázáteresztő-képessége. A geológiai adottságok miatt kontinensünkön Németországban van a legnagyobb potenciál a hidrogéntárolásra a sókavernákban.

Sókőzetek Európában. Forrás: Kruck et al., 2013

Az EWI tanulmánya szerint a hidrogén sókavernákban történő tárolásának költségei kilogrammonként 0,66 és 1,75 euró között lennének, ami – figyelemmel a hidrogén energiatartalmára és a várható hatásfokra – megawattóránként 19,2 és 52,8 euró közötti árat jelent. Ezek az összegek magukba foglalják a létesítmények beruházási és üzemeltetési költségeit is. Mint arra az EWI rámutatott, a költségeket elsősorban két tényező határozza meg, a tároló kapacitása és az éves ciklusszám – ezek minél magasabbak, a fajlagos költség annál alacsonyabb. Ha az éves ciklusszám alacsony, a költségek kilogrammonként 3,50 euróra emelkednek, míg nagyobb számú ciklus esetén 0,45 euró/kilogramm is elérhető lenne. A tanulmány szóhasználatában a sókavernák magas ciklusszáma négy, míg az alacsony ciklusszám évi egy ki- és betárolást jelent.

Németországnak a várakozások szerint 2030-ig 3 terawattóra hidrogéntárolási kapacitásra lesz szüksége. A tanulmány szerint azonban az igény 2045-re évi 100 terawattóra fölé nőhet. A földgázt sok esetben már most is sókavernákban tárolják, ha ezeket átalakítanák, akkor 30 terawattóra tárolási potenciál állna rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogy 2045-ig az átalakítások mellett új tárolók kialakítására is szükség lesz.

A sókavernák tervezése és kivitelezése akár tíz évet is igénybe vehet, ezért a német kormánynak minél előbb meg kell teremtenie a jogi keretet, és mindenekelőtt meg kell határoznia a követelményeket és a bővítési célokat, csak ebben az esetben lenne ugyanis olyan stabil az üzleti környezet, amely elősegítené a szükséges mennyiségű új beruházás megvalósulását – véli a kölni székhelyű intézet.

„A sókavernáknak jelentős szerepet kellene játszaniuk egy jövőbeli németországi hidrogénpiacon, mind a rendszer stabilitása, mind pedig a költségek miatt” – nyilatkozta Ann-Kathrin Klaas, az EWI energiahordozókkal foglalkozó részlegének projektvezetője.

A hidrogén előállítása a jelenlegi német villamosenergia-rendszerben kilogrammonként körülbelül három-négy euróba kerülne. Ez azt jelenti, hogy a tárolás a hidrogén teljes költségének mintegy negyedét tenné ki. Persze a következő évtizedekben az árak további csökkenése várható.

Mennyi hidrogént tudnánk sókavernákban tárolni?

A hidrogénről további, sokkal bővebb információk találhatóak az alábbi oldalunkon.

Hidrogén

Címlapkép: KBB Underground Technologies

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.