A kínai GDP tavalyi növekedésének (+5,2%) fele már a zöld technológiáknak volt köszönhető, írtuk néhány hónappal ezelőtt a Carbonbrief elemzése nyomán. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) egy lépéssel ennél is tovább ment, és globális léptékben vizsgálta meg a zöld átállás gazdasági hatásait, melynek során arra a megállapításra jutott, hogy a tiszta energiákkal és az elektromobilitással kapcsolatos iparágak tavaly mintegy 320 milliárd dollárral növelték a világgazdaságot, ami a globális GDP-növekedés 10%-át tette ki.
A szervezet által készített tanulmány négy régiót vizsgált, nevezetesen az Egyesült Államokat, Kínát, az Európai Uniót és Indiát, amelyek együttesen a globális bruttó hazai termék (GDP) kétharmadát adják. A tanulmány három tevékenységi kört vett figyelembe:
- Azokat a feldolgozóipari beruházásokat, amelyek a napenergia, a szélenergia és az akkumulátorgyártás értékláncára terjednek ki.
- A tiszta villamosenergia, például a napenergia, a szélenergia, az atomenergia és az akkumulátoros energiatárolás kapacitásainak kiépítésébe és a villamosenergia-hálózatokba történő beruházásokat.
- Az elektromos autók és hőszivattyúk értékesítését.
Az Egyesült Államokban a GDP 2023-ban 2,5%-kal nőtt, részben az inflációcsökkentő törvény (IRA) hatására, amely ösztönözte a beruházások növekedését a tiszta energia előállításának területén. Ez az ágazat a GDP növekedésének mintegy 6%-át tette ki.
Az EU-ban a tiszta energia a GDP-növekedés közel egyharmadát biztosította 2023-ban – ez a legmagasabb arány az összes vizsgált régió közül –, bár ez nagyrészt a gyenge, 0,5%-os általános GDP-növekedésnek köszönhető. Az EU éghajlati célkitűzései és szakpolitikái kiemelten támogatják a tiszta energia előállításába történő beruházásokat, amelyek 2023-ban több mint kétszeresükre nőttek az előző évhez képest, jelentős részben az akkumulátorgyártás felfutása miatt.
Kép: Nemzetközi Energiaügynökség
Kína zöldenergiás ágazata a 2023-as 5,2%-os kínai GDP-növekedés ötödét tette ki (a Carbonbrief elemzése tágabban értelmezte a zöld technológiák körét, ezért láthattunk náluk magasabb arányt), a legnagyobb növekedést az erőművekbe történő beruházások jelentették, amelyet az elektromos járművek értékesítése követett, míg a gyártókapacitások bővítése csak a kínai GDP-növekedés 5%-át tette ki 2023-ban.
Az IEA hozzátette, hogy Kína túlkapacitásai az olyan területeken, mint például az akkumulátorgyártás, korlátozhatja a tiszta energia előállításának növekedési lehetőségeit a jövőben.
Végül, de nem utolsósorban, bár India volt a leggyorsabban növekvő nagy gazdaság 2023-ban 7,7%-os növekedési rátával, a tiszta energia csak valamivel kevesebb mint 5%-kal járult hozzá a GDP növekedéséhez tavaly, főként az új napenergia-kapacitásokba történő beruházások révén.
A tanulmány azt is megvizsgálta, hogy a tiszta energiát hasznosító technológiákba történő beruházások és az elektromos autók, illetve hőszivattyúk milyen arányban részesülnek a GDP-ből. 2023-ban ebben a kategóriában Kína vezet (több mint 4%), majd az EU (kb. 2%), India (kb. 1,5%) és az USA (valamivel több mint 1%) következik. Az IEA ezt a részesedést jelentősnek nevezte, mivel ezek a gazdaságok nagyok és diverzifikáltak.
Emellett az elemzés tárgyát képező technológiák 2023-ban a beruházások teljes növekedésének jelentős hányadát adták ezekben a gazdaságokban. Globálisan 2023-ban mintegy 200 milliárd USD-t fektettek be a tiszta energiát hasznosító termékek gyártásába, ami 75%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Miért fontos ez?
A zöld átállást sokan arra hivatkozva kritizálják, hogy az túlságosan sokba kerül. Csakhogy ami az egyiknek költség, az a másiknak bevétel, és így hozzájárul a bruttó hazai termék (azaz egy adott területen, egy adott időintervallumban előállított végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások piaci értékének) növekedéséhez.
Persze a GDP-t lehet úgy is pörgetni, hogy üresen álló lakásokat építünk, ahogyan Kína csinálja, de ez nem túl produktív módja a gazdasági növekedésnek, mivel sem a termelékenységet, sem a jólétet nem növeli.
A zöld átállás azonban nem ilyen, az energiatermelési kapacitásokat növelő beruházások produktívak, hiszen az eredményüket (az energiát) munkára foghatjuk, az energiahatékonyság javítása növeli a termelékenységet, a kibocsátás csökkentése pedig jobb életminőséget biztosít. Egy-egy konkrét beruházás észszerűsége természetesen megkérdőjelezhető, de általánosságban azzal érvelni a zöld átállás ellen, hogy az pénzbe kerül, értelmetlen, hiszen ha nem költenénk, akkor megállna a gazdaság. Csak arra kell ügyelnünk, hogy minél okosabban költsük el a pénzünket, és fosszilis energiahordozókat vásárolni nem a legokosabb döntés, amikor léteznek már erre a célra jobb alternatívák.
