Elektromos autó

Az elektromos autó elnevezést az elmúlt években mindenki egy kicsit másképp használta, attól függően, hogy mi volt vele a célja, illetve milyen kontextusban használta a kifejezést. Ezért amikor elektromos autóról beszélünk, fontos meghatározni, hogy mit is értünk alatta, illetve a különböző megoldások közül mire is gondolunk pontosan.

Mi az az elektromos autó?

Az elektromos autó egy egy vagy több elektromos motor által hajtott közlekedési eszköz, ami a meghajtáshoz szükséges energiát akkumulátorban vagy más energiatároló eszközben viszi magával. A villanyautósok többsége egyetért abban, hogy az elektromos autó elnevezést kizárólag a tisztán elektromos, tehát belső égésű motort nem használó járművekre használjuk, de a köznyelvben nagyon sokszor a más erőforrásokkal különböző módon kombinált, tehát hibrid autókat is elektromos autó néven illetik.

Az elektromos autók fajtái

A zavart leginkább az okozza, hogy az elektromos hajtást a gyártók gyakran nem önmagában, egyedüli meghajtásként, hanem a belső égésű motor mellé, kiegészítésként építik be.

Mild hibrid

Olyan, elsődlegesen  belső égésű motoros jármű (többnyire benzines, de dízeles változatok is léteznek), amiben a hajtást időnként egy kis teljesítményű elektromotor is segítik. Az autó apró akkumulátorban képes eltárolni a regeneratív fékezéskor termelt energiát, amit gyorsításkor fel tud használni az autó mozgatására. Ezen autók akkukapacitása annyira pici, az elektromotor teljesítménye pedig annyira alacsony, hogy a belső égésű motor nélkül nem képesek mozgatni az autót, így ezek tiszta üzemre alkalmatlanok. Legfontosabb előnyük az autógyártók számára, hogy az eltárolt fékenergia gyorsítás során való felhasználásával némileg csökkenthető a fogyasztás és a károsanyag kibocsátás, ami – legalábbis a számok szintjén – jelentősen csökkenti az eladott autók károsanyag kibocsátását. A valóságban sajnos sem az alacsonyabb fogyasztás, sem pedig az alacsonyabb károsanyag kibocsátás nem olyan mértékű, amit a gyártók láttatni szeretnének, de az európai szén-dioxid kibocsátási szabályozás miatt a 2020-as évtized második felében ezek az autók fogják leváltani a gyártók kínálatában a benzines és dízel modelleket.

A mild hibrideket tükörfordítás alapján szokás még lágy hibrid néven is emlegetni, de a majdnem hibrid kifejezés sokkal jobban illene rájuk.

Hibrid autó

A hibrid autók a mild hibridekhez hasonlóan a belső égésű motor mellett egy kisméretű akkupakkot és egy kis teljesítményű elektromotort is alkalmaznak, de az akku kapacitása ezeknél már többnyire lehetővé teszi, hogy a jármű képes legyen tisztán elektromos üzemben is menni néhány km-t. Persze akad olyan modell is, amiben az elektromotorok csak a gyorsításhoz szükséges energiatöbbletet biztosítják. A fogyasztás csökkenését ezek az autók a fékezéskor visszanyert energia újrahasznosításával érik el. Ezek az autók külső áramforrásból nem tölthetők, és az akkumulátoruk maximum néhány km-es tisztán elektromos meghajtáshoz tudnak elég energiát eltárolni. A Toyota vitte sikerre a Prius modellel, de szinte már minden autógyár kínál ilyen autókat, amelyekben a Prius előtörténetét ismerve a vásárlók megbíznak. A mild hibridek elterjedése óta egyre gyakrabban nevezik ezeket full hibrid járműveknek, erősítve a vevőjelöltben azt az érzést, hogy ez a teljes megoldás.

Toyota Prius 4 hibrid

A hibrideknek kialakult egy olyan változata is, amelyekben a meghajtást folyamatosan az elektromotor végzi (megfelelő a teljesítménye a jármű gyorsításához és mozgatásához), a belső égésű motor kizárólag áramot termel. A megoldás előnye, hogy a belső égésű motor működése a legoptimálisabb fordulatszámhoz igazítható, így jóval nagyobb hatékonysággal üzemelhet, mintha a hajtásban is részt kellene vennie. Viszont az akkumulátor folyamatos használata miatt az elektromos rendszer vesztesége némileg ront a hatékonyságon. Ezeket a rendszereket soros hibrid néven is szokás emlegetni.

Konnektoros (plug-in) hibrid

Az előző kategória nagyobb akkumulátorral és külső töltési lehetőséggel felvértezett változata. A tisztán elektromos hatótáv 20-100 km-re nő, amit rendszerint csak labor körülmények közt tudnak elérni. A fűtés vagy a hűtés bekapcsolásakor sok típus esetén azonnal indul a belső égésű motor, hiszen az előző megoldáshoz hasonlóan az számít az elsődleges meghajtási formának. Bár elméletileg többet kínálnak a sima hibrid autóknál, a gyakorlatban ez az előny csak az autós folyamatos odafigyelése esetén (amikor csak lehet tölti az akkumulátort) jelentkezik. Az autóst semmi sem kényszeríti arra, hogy az elektromos meghajtást használja. A kategória angol elnevezése (plug-in hibrid electric vehicle) alapján ezek az autók gyakran a PHEV jelölést kapják. Környezetvédelmi besorolás a forgalmi engedélyben 5P, és a 2025. január 1. előtt megvásárolt példányoknál számos adókedvezmény érvényesíthető. Magyarországon sokáig zöld rendszámra is jogosultak voltak, de 2024. szeptember 1-től kezdődően erre a kategóriára már nem lehet zöld rendszámot kiadni. A már kiadott zöld alapszínű plaketteket az autósok legkésőbb 2026. november 30-ig használhatják.

Volvo XC90 PHEV (plug-in hibrid)

Sajnos ezekről az autókról az EU által az autókból begyűjtött adatok alapján bebizonyosodott, hogy a legtöbb esetben kétszer-háromszor szennyezőbbek, mint amivel a gyártók számoltak, mert a felhasználók egy széles köre nem használja az autóba épített nagy akkumulátort. Természetesen létezik egy tudatos felhasználói kör, amelynek tagjai úgy használják az autót, ahogy kell, de a többiek esetén az akkumulátor és annak legyártása csak extra teher a környezetre nézve. A rendszeresen töltött autók viszont akár a teljesen elektromos autókhoz hasonlóan tisztán üzemelhetnek, azonban ilyen használat mellett egyes modelleknél az akkumulátor sínyli meg a rengeteg töltési ciklust.

Hatótáv növelt elektromos autó

A hatótáv növelt elektromos autók már tisztán elektromotorokkal hajtott járművek, amelyekbe a gyártó egy kis méretű, áramtermelési célra optimalizált benzinmotort is szerel. A benzinmotor feladata, hogy szükség esetén töltse az akkumulátort, hogy nagyobb távok is megtehetők legyenek külső akkumulátortöltés nélkül is. Ezek az autók teljes értékű elektromos autóként is használhatók, hiszen 100-150 km megtételére is képesek tisztán elektromos üzemben. Az ilyen járművek tulajdonosai a mindennapi életben általában nem is használják az áramfejlesztőt, az csak a hosszabb utakon segít a továbbjutásban, illetve megléte megnyugtatóan hat a sofőr számára. A vásárlók nagy tömegének villanyautókkal kapcsolatos bizalmatlansága miatt óriási sikere van, hiszen megadja a valódi lehetőséget a tisztán elektromos autózásra, miközben a kiforrott technológia által biztosított „korlátlan” hatótávról sem kell lemondani. Hátránya a tisztán elektromos meghajtással szemben, hogy a kiegészítő motor miatt továbbra is szükség van a sok alkatrészt rejtő, bonyolult, és karbantartásigényes belső égésű motorra is, ami jócskán megemeli az árat és a fenntartási költségeket. A hatótáv növelő kifejezés angol megfelelője (range extender) alapján az ilyen autókat gyakran REX betűszóval vagy az extended range electric vehicle kifejezés alapján EREV rövidítéssel is jelölik. Ezekre a környezetvédelmi besorolás szerint 5N kategóriás járművekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak zöld rendszám és adózás terén, mint az 5P kategóriára.

Hatótávnövelős BMW i3 REX

Üzemanyagcellás elektromos autó

Szintén tisztán elektromos autó, amiben a meghajtáshoz szükséges energiát nem hagyományos akkumulátorban, hanem hidrogén formájában tárolják. A hidrogén előnye, hogy gyorsan tankolható, így a 20-60 perces akkumulátortöltéssel szemben a hidrogéntartály néhány perc alatt újratölthető. A hidrogénből egy üzemanyagcella (innen az angol fuel cell electric vehicle, FCEV vagy FCV elnevezés) állítja elő az elektromos áramot, amit azután a tisztán elektromos meghajtás tud hasznosítani. Bár az energiát nem akkumulátorban viszik magukkal, mivel az üzemanyagcella teljesítménye nem szabályozható olyan széles skálán, ahogy az a jármű mozgatásához szükséges lenne, a motor és az üzemanyagcella közé minden esetbe be kell illeszteni egy akkumulátort is. Ez az akkumulátor lehetővé teszi a regeneratív fékezéssel megtermelt energia átmeneti tárolását is, így a hibridekhez hasonlóan ez az energia sem vész el. Működési szempontból nagyon hasonlítanak a soros hibridekhez, csak belső égésű motor helyett ezekben hidrogénnel táplált üzemanyagcella az áramtermelő eszköz. Magyarországon ezek a járművek az 5Z környezetvédelmi besorolásba kerülnek, de alig néhány példány került forgalomba belőlük.

Üzemanyagcellás Toyota Mirai FCEV (Fotó: Toyota Magyarország Facebook)

A technológia hátránya az összes többi itt felsorolt hajtással szemben, hogy a hidrogén üzemanyagcellás járművek minden kilométerének megtételéhez szükség van egy teljesen új üzemanyag-ellátó hálózat kiépítésére. Ezeket a járműveket nem lehet otthon konnektorról tölteni (mint a tisztán elektromos járműveket) vagy a már meglévő benzinkutakon tankolni (mint a hibrideket). Ezért ezek a járművek csak a hidrogén kutak közelében használhatóak. Magyarországin 2024 végén minden korábbi ígéret ellenére is csak egy félig nyilvános töltőállomás üzemel egy budapesti ipartelepen (elsősorban egy mintaprojektben működő buszok töltésére). Szegedre, Nyíregyházára vagy Debrecenbe sem lehet úgy elmenni az autóval, hogy onnan az saját lábán vissza is érjen Budapestre a kúthoz.

Hidrogén

A hidrogén üzemanyagcellás járművek terjedését hátráltatja, hogy a zölden termelt hidrogénnel megtett kilométer költsége a hidrogén termelésének, szállításának, tárolásának és kiszolgálásának költsége, energiaigénye és vesztesége miatt minimum háromszorosa annak, amibe az ugyanekkora út megtételéhez szükséges áram kerül. És akkor a hidrogénkutak milliárdos telepítési költségét még nem is vettük figyelembe.

Tisztán elektromos autó

Ez az az autótípus, amit a legtöbb villanyautós elektromos autóként elismer. Az energiát akkumulátorba (jelenleg többnyire lítium-ion, de egyre közelebb állunk az egyéb technológiák megjelenéséhez) töltve viszi magával, csak külső forrásból tölthető, belső égésű motort nem tartalmaz és tisztán elektromos motorokkal működik. Az újonnan kapható modellek ma már 250-400 km-es valós, autópályás hatótávval rendelkeznek, de az autók egy része városban akár 500-600 km megtételére is alkalmas. A tisztán elektromos autó előnye a nulla lokális szennyezés, a hangtalan és rezgésmentes üzem, a nagy nyomaték, az otthoni tölthetőség, a minimális karbantartási igény és a rendkívül olcsó üzemeltetés. A tisztán elektromos autók előnyeiről külön oldalon írtunk. A kategóriát az angol battery electric vehicle kifejezésből származó BEV szóval jelöljük. Környezetvédelmi besorolásuk 5E, és a 2024 végén ismert szabályok szerint 2026 után is jogosultak maradnak a zöld rendszámra és az adókedvezményekre.

Tisztán elektromos Tesla Model Y

10 érv az elektromos autózás mellett