Csökkenni kezdett Kína szén-dioxid-kibocsátása

Biztató fejleményekről számolt be egy a Carbon Brief számára készített új elemzés, amely szerint Kína szén-dioxid-kibocsátása 2025 első negyedévében 1,6%-kal, a legutóbbi 12 hónapban pedig 1%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Vajon tartós folyamatról van szó, vagy csupán átmeneti csökkenésről, amire már többször is volt példa?

A kérdést egyelőre még nehéz lenne megválaszolni, ugyanakkor vannak már arra utaló jelek, hogy Kína CO₂-kibocsátása közel állhat a csúcspont és a plató eléréséhez, vagy akár a strukturális csökkenés időszakához is.

Amit biztosan tudhatunk, hogy a legfrissebb, 2025 első negyedévére vonatkozó adatok szerint Kína CO₂-kibocsátása már több mint egy éve enyhén csökkenő tendenciát mutat.

Kína fosszilis tüzelőanyagokból és cementből származó kibocsátása, millió tonna CO₂, gördülő 12 havi összegek.

Bizonytalanságot jelent ugyanakkor az, hogy a kibocsátás mindössze 1%-kal marad el a korábbi csúcsértéktől, így tehát továbbra is fennáll a lehetősége annak, hogy ismét új rekordszintre ugorjon.

Kína 2025 első negyedévi CO₂-kibocsátásának csökkenése az energiaszektor 5,8%-os csökkenésének köszönhető. Miközben az energia iránti kereslet összességében 2,5%-kal nőtt, a termikus energiatermelésben – ami főként szenet és földgázt jelent – 4,7%-os visszaesés volt tapasztalható. Ennek az az oka, hogy a nap-, szél- és atomenergia-termelés növekedése – az új termelőkapacitásokba történő beruházásoknak köszönhetően – bőven fedezte a felhasználás növekedését.

De az is hozzájárult a szektor kibocsátásának csökkenéséhez, hogy a felhasználáson belül a biomassza és a gáz aránya nőtt, miközben a szénerőművek átlagos hatékonysága javult, ahogy az újabb, hatékonyabb egységek beléptek a termelésbe. Konkrétan, a széntüzelésű erőművekben az egységnyi villamos energia előállításához szükséges átlagos szénmennyiség 0,9%-kal csökkent az előző évhez képest. Innen nézve pedig már nem is olyan egyértelműen rossz, hogy Kína sok új szénerőművet épít.

A szénfelhasználásból származó CO₂-kibocsátás első negyedévi csökkenése az energiaszektorban az alábbi ábra alján látható, a többi ágazat kibocsátásának változásai alatt.

Meg kell azonban említenünk azt is, hogy az energiaágazaton kívül a kibocsátás 3,5%-kal nőtt, a legnagyobb mértékben a fém- és vegyiparnak köszönhetően, amiben jelentős szerepe van az autógyártás felfutásának.

A 2024 márciusa óta tartó csökkenéshez hasonló periódusok egyébként az elmúlt negyven évben már négy alkalommal is előfordultak, ám korábban még más okok álltak a jelenség hátterében.

A 2009-es és 2012-es visszaesés a globális pénzügyi válsággal és az euróövezeti válsággal függött össze, míg a 2015-ös visszaesést a 2008-12-es gazdaságélénkítő programot követő építőipari és ipari visszaesés okozta. Ezek a gazdasági sokkok a villamosenergia-felhasználás növekedésének erőteljes csökkenését eredményezték. A 2022-es visszaesés a szigorú „Zero Covid” politika intézkedései miatti lassulás és a megújuló energia viszonylag erőteljes növekedésének kombinációja volt.

A korábbi, rövid életű csökkenésekkel ellentétben most először a fő hajtóerő a tiszta energiatermelés növekedése.

Ez a növekedés 2025 első negyedévében ráadásul nemcsak nagyobb volt, mint a felhasználás növekedése összességében, hanem nagyobb volt az elmúlt 15 év felhasználásának átlagos növekedésénél is, amit a fenti ábrán a szaggatott vonal jelez.

Kína energiatermelésének strukturális változása óvatos optimizmusra ad okot, a CO₂-kibocsátás csökkenésének tartós fennmaradása ugyanakkor jelentős mértékben függ attól, hogy a következő években milyen gazdaságpolitikai döntések fognak születni Pekingben.

Kína nem is akkora mumus, mint amekkorának sokan gondolják

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.