Mire használták az áramot dédszüleink?

Sokakat aggaszt az elektromobilitás villamosenergia-igényének jövőben várható növekedése, azt már viszont csak kevesen tudják, hogy a közlekedési szektor valamikor a világ áramtermelésének több mint az egynegyedét használta fel – mielőtt elterjedtek volna a benzines autók.

A múlt héten a Lisszaboni Egyetem tanulmányának segítségével mutattuk be, hogy hogyan fejlődött a világ villamosenergia-termelése 1900 óta, ezúttal pedig a publikációnak az áramfelhasználás átalakulására vonatkozó megállapításait fogjuk ismertetni.

Az egyes ágazatok aránya

A közlekedési ágazat villamosenergia-fogyasztásának aránya jelentős mértékben, 27,7%-ról 1,7%-ra csökkent 1900 és 2017 között, ezzel szemben a lakossági és a kereskedelmi szektor együttes fogyasztása az 1900-as 23,5%-os arányról 2017-re 48,4%-ra nőtt. Az ipar (vas- és acélgyártás, elektrokémia és elektrometallurgia, valamint az egyéb iparágak) felhasználása 1900 (47,3%) és 2017 (41,9%) között viszonylag keveset változott, bár a 30-as és 40-es években a szektor részesedése átmenetileg meghaladta az 50%-ot is.

A teljes villamosenergia-fogyasztáson belül az átviteli veszteségek átlagos értéke a termelt villamos energia 9,1%-át tették ki, míg az energiaiparban felhasznált villamos energia (az erőművek önfogyasztása) átlagosan a termelés 8,6%-ára rúgott.

Forrás: The rise and stall of world electricity efficiency:1900–2017, results and insights for the renewables transition

Végfelhasználási módok

A világítás, mint végfelhasználási mód aránya a vizsgált időszak folyamán kevesebb mint felére csökkent. Ez azonban ne tévesszen meg minket, ma az emberiség több áramot használ világításra, mint amennyit az 50-es évek végén összesen előállított. A LED-ek egyáltalán nem fogták vissza az áramfelhasználásunkat, inkább olyan olcsóvá tették a világítást, hogy ma már mindent kivilágítunk.

A közlekedés részesedése jelentősen csökkent (az 1900-as részarány huszadára), mivel a villamosokat és az elektromos autókat felváltották a benzines autók. A vasútvonalak villamosítása az 1800-as évek végén kezdődött meg, a villanymozdonyok felhasználásának növekedése azonban messze elmaradt a villamosenergia-felhasználás globális növekedésétől, ezért a közlekedés aránya elkerülhetetlenül visszaesett.

HTH: magas hőmérsékletű hő. LTH: fűtés. Forrás: The rise and stall of world electricity efficiency:1900–2017, results and insights for the renewables transition

Az elsősorban az iparban felhasznált magas hőmérsékletű hőenergia előállítása 2017-re az 1900-as részarány kevesebb mint egyharmadát tette ki. Ezzel szemben az elektromos fűtés és a hűtés aránya jelentősen nőtt, 2017-ben a teljes fogyasztás több mint 10%-át, illetve 15%-át tették ki. Összehasonlításképpen: 1900-ban alig használtak még elektromos fűtést (a modern hősugárzót csak 1905-ben találták fel), a hűtésnek pedig kevesebb mint 3%-os részesedése volt villamosenergia-fogyasztásban.

A századelőn a hűtést még szinte kizárólag az élelmiszeripar hűtőházai és jéggyárai jelentették. E hűtőberendezések gyártását 1894-ben kezdte meg Röck István Gépgyára, melynek kompresszorait a Ganz készítette. Európa legnagyobb, 3000 tonnás hűtőházát 1906-ban építették meg Budapesten a Tóth Kálmán utcában. A korabeli hűtőgépek túl nagyok, drágák és bonyolultak voltak ahhoz, hogy a háztartásokban használják őket, így az emberek még egy jó ideig a jégszekrényekre és a jeges emberre voltak utalva élelmiszereik frissen tartását illetően. A házakban is elférő hűtőszekrényt 1913-ban találták fel, de a technológia csak a 30-as években kezdett elterjedni.

Az első légkondicionálót 1902-ben alkották meg, a technológiát az 1920-as években a mozikban és színházakban kezdték el alkalmazni, a háztartások számára azonban csak az 1940-es évek végétől kezdve váltak megfizethetővé.

A kommunikáció és elektronika, valamint a háztartási készülékek részesedése hasonló mértékben, kevesebb mint 1%-ról közel 10%-ra emelkedett ez idő alatt. A növekedés ezen a területen az 50-es évektől indult be, és a 70-es évek óta lényegében nem sokat változott az arányuk. A kereskedelmi célú készülékek részesedése 2017-re majdnem megduplázódott, 5%-ra emelkedett.

Az ipari gépek és szivattyúk részesedése 23%-ról 29%-ra nőtt 1900 és 2017 között. Az elektrokémiai felhasználás aránya az időszak során nagyjából stabil maradt, átlagosan 4% körül mozogva.

Ennyit változott a világ áramfelhasználása 1900 óta

Címlapkép: a Judge magazin címlapképe 1889-ből.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.