PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDkvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtNjUweDMwMC0yLmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDkvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtMTMwMHg2MDAtNS5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA5L29wZWwtYXN0cmEtc3QtMjQwNDMwLTEzMDB4NjAwLTUuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48SU1HIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL19bVElNRVNUQU1QXS9yZWRvdC5naWY/aWQ9YlEwd1JJYm9pNGZlUThkbFhvZ1F4WmRTLkJrZ0ZwaTFNRWlrajJ1Y2VrMy5mNy9mYXN0aWQ9a25hamhrbm5ob2ZweXlpanVtcHhsbmhxZWhseC9zdHBhcmFtPXhrbWZpa2R1Z3gvbmM9MC9nZHByPTAvZ2Rwcl9jb25zZW50PSIgc3R5bGU9IndpZHRoOjFweCFpbXBvcnRhbnQ7IiAvPg== Sokakat aggaszt az elektromobilitás villamosenergia-igényének jövőben várható növekedése, azt már viszont csak kevesen tudják, hogy a közlekedési szektor valamikor a világ áramtermelésének több mint az egynegyedét használta fel – mielőtt elterjedtek volna a benzines autók. A múlt héten a Lisszaboni Egyetem tanulmányának segítségével mutattuk be, hogy hogyan fejlődött a világ villamosenergia-termelése 1900 óta, ezúttal pedig a publikációnak az áramfelhasználás átalakulására vonatkozó megállapításait fogjuk ismertetni. Az egyes ágazatok aránya A közlekedési ágazat villamosenergia-fogyasztásának aránya jelentős mértékben, 27,7%-ról 1,7%-ra csökkent 1900 és 2017 között, ezzel szemben a lakossági és a kereskedelmi szektor együttes fogyasztása az 1900-as 23,5%-os arányról 2017-re 48,4%-ra nőtt. Az ipar (vas- és acélgyártás, elektrokémia és elektrometallurgia, valamint az egyéb iparágak) felhasználása 1900 (47,3%) és 2017 (41,9%) között viszonylag keveset változott, bár a 30-as és 40-es években a szektor részesedése átmenetileg meghaladta az 50%-ot is.PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cuZm9yZC5odS9zemVtZWx5YXV0b2stc3plbWVseXN6YWxsaXRvay9lbGVrdHJvbW9zLWV4cGxvcmVyI2V4cGxvcmVyIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3d3dy5mb3JkLmh1L3N6ZW1lbHlhdXRvay1zemVtZWx5c3phbGxpdG9rL2VsZWt0cm9tb3MtZXhwbG9yZXIjZXhwbG9yZXInLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzEwL2N1dG91dC0yNDA5LWV4cGxvcmVyLWxhdW5jaC1tYWdlbnRhc2t5bmF2LWpwZy0xMjAweDE2MDAtaHUtaHUuanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8xMC9jdXRvdXQtMjQwOS1leHBsb3Jlci1sYXVuY2gtbWFnZW50YXNreW5hdi1qcGctMTIwMHgxNjAwLWh1LWh1LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+ A teljes villamosenergia-fogyasztáson belül az átviteli veszteségek átlagos értéke a termelt villamos energia 9,1%-át tették ki, míg az energiaiparban felhasznált villamos energia (az erőművek önfogyasztása) átlagosan a termelés 8,6%-ára rúgott. Forrás: The rise and stall of world electricity efficiency:1900–2017, results and insights for the renewables transition Végfelhasználási módok A világítás, mint végfelhasználási mód aránya a vizsgált időszak folyamán kevesebb mint felére csökkent. Ez azonban ne tévesszen meg minket, ma az emberiség több áramot használ világításra, mint amennyit az 50-es évek végén összesen előállított. A LED-ek egyáltalán nem fogták vissza az áramfelhasználásunkat, inkább olyan olcsóvá tették a világítást, hogy ma már mindent kivilágítunk. A közlekedés részesedése jelentősen csökkent (az 1900-as részarány huszadára), mivel a villamosokat és az elektromos autókat felváltották a benzines autók. A vasútvonalak villamosítása az 1800-as évek végén kezdődött meg, a villanymozdonyok felhasználásának növekedése azonban messze elmaradt a villamosenergia-felhasználás globális növekedésétől, ezért a közlekedés aránya elkerülhetetlenül visszaesett. HTH: magas hőmérsékletű hő. LTH: fűtés. Forrás: The rise and stall of world electricity efficiency:1900–2017, results and insights for the renewables transition Az elsősorban az iparban felhasznált magas hőmérsékletű hőenergia előállítása 2017-re az 1900-as részarány kevesebb mint egyharmadát tette ki. Ezzel szemben az elektromos fűtés és a hűtés aránya jelentősen nőtt, 2017-ben a teljes fogyasztás több mint 10%-át, illetve 15%-át tették ki. Összehasonlításképpen: 1900-ban alig használtak még elektromos fűtést (a modern hősugárzót csak 1905-ben találták fel), a hűtésnek pedig kevesebb mint 3%-os részesedése volt villamosenergia-fogyasztásban. A századelőn a hűtést még szinte kizárólag az élelmiszeripar hűtőházai és jéggyárai jelentették. E hűtőberendezések gyártását 1894-ben kezdte meg Röck István Gépgyára, melynek kompresszorait a Ganz készítette. Európa legnagyobb, 3000 tonnás hűtőházát 1906-ban építették meg Budapesten a Tóth Kálmán utcában. A korabeli hűtőgépek túl nagyok, drágák és bonyolultak voltak ahhoz, hogy a háztartásokban használják őket, így az emberek még egy jó ideig a jégszekrényekre és a jeges emberre voltak utalva élelmiszereik frissen tartását illetően. A házakban is elférő hűtőszekrényt 1913-ban találták fel, de a technológia csak a 30-as években kezdett elterjedni. Az első légkondicionálót 1902-ben alkották meg, a technológiát az 1920-as években a mozikban és színházakban kezdték el alkalmazni, a háztartások számára azonban csak az 1940-es évek végétől kezdve váltak megfizethetővé. A kommunikáció és elektronika, valamint a háztartási készülékek részesedése hasonló mértékben, kevesebb mint 1%-ról közel 10%-ra emelkedett ez idő alatt. A növekedés ezen a területen az 50-es évektől indult be, és a 70-es évek óta lényegében nem sokat változott az arányuk. A kereskedelmi célú készülékek részesedése 2017-re majdnem megduplázódott, 5%-ra emelkedett. Az ipari gépek és szivattyúk részesedése 23%-ról 29%-ra nőtt 1900 és 2017 között. Az elektrokémiai felhasználás aránya az időszak során nagyjából stabil maradt, átlagosan 4% körül mozogva. Ennyit változott a világ áramfelhasználása 1900 óta Címlapkép: a Judge magazin címlapképe 1889-ből. PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cudm9sdGllLmV1Lz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09ZW5lcmdpYSZ1dG1fY2FtcGFpZ249cm92YXQiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LnZvbHRpZS5ldS8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPWVuZXJnaWEmdXRtX2NhbXBhaWduPXJvdmF0JywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNS92b2x0aWUtZW5lcmdpYS0yMDI0LTA5LTAyLmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDUvdm9sdGllLWVuZXJnaWEtMjAyNC0wOS0wMi5qcGciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg== dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!