PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cua2lhLmNvbS9odS9tb2RlbGxlay9ldjkvYmVtdXRhdG8vP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1sZWFkYmFubmVyJnV0bV9jYW1wYWlnbj12aWxsYW55YXV0b3NvazIwMjUmdXRtX2lkPXZpbGxhbnlhdXRvc29rMjAyNSZ1dG1fY29udGVudD1ldjkiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LmtpYS5jb20vaHUvbW9kZWxsZWsvZXY5L2JlbXV0YXRvLz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09bGVhZGJhbm5lciZ1dG1fY2FtcGFpZ249dmlsbGFueWF1dG9zb2syMDI1JnV0bV9pZD12aWxsYW55YXV0b3NvazIwMjUmdXRtX2NvbnRlbnQ9ZXY5JywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNS8wMS92aWxsYW55YXV0b3Nvay1sZWFkLW0tdjMuanBnIiBtZWRpYT0iKG1heC13aWR0aDogNzAwcHgpIj48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNS8wMS92aWxsYW55YXV0b3Nvay1sZWFkLXctdjMuanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNS8wMS92aWxsYW55YXV0b3Nvay1sZWFkLXctdjMuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4= Kétévnyi csökkenést követően 2024-ben újra növekedésnek indult hazánk áramfelhasználása, ez azonban szerencsére nem fordította vissza a fosszilis energia 2021 óta tartó folyamatos visszaesését. A tavalyi év egyértelmű nyertese – mint azt már lassan megszokhattuk – ismét a napenergia volt, amely immáron a magyarországi villamosenergia-termelés második legnagyobb forrásává lépett elő. A nap- és a szélenergia a belföldi termelésünk negyedét biztosította, vagyis nagyjából ugyanannyit, mint a fosszilis erőművek. Hogy hazánk villamosenergia-termelése hogyan alakult a 2024-es évben, azt a következőkben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által frissen közzétett előzetes adatok alapján fogjuk részletesebben is bemutatni. Fogyasztás, termelés, import A teljes éves áramfelhasználásunk (hálózati veszteségekkel együtt) 3,3 százalékkal 48.166 GWh-ra növekedett, ami a valaha volt második legmagasabb érték – a rekordot egyelőre 2021 tartja 48.874 GWh-val. Az elmúlt húsz évben évi átlag 0,8 százalékkal növekedett a felhasználás, az elmúlt tíz évben pedig 1,2 százalékkal. A hálózati veszteség 5,6 százalékot tett ki, ez néhány tized százalékkal magasabb a tavalyi értéknél, évtizedes távlatban azonban már jól látható csökkenés zajlott le, miután 2014-ben ez az arány még meghaladta a 8 százalékot. A termelésünk 37.437 GWh-t ért el, ami egy viszonylag jelentős, 5,3 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest, és legutoljára 2008-ban láthattunk ennél magasabb számot a statisztikákban. Tavaly több mint 3 százalékkal csökkent az importunk (10.729 GWh), így az ország áramfelhasználásának 22,3 százaléka származott importból. Ez amellett, hogy másfél százalékponttal kevesebb a tavalyi értéknél, évtizedes mélypontot is jelent, mivel ennél alacsonyabb arányt utoljára 2012-ben láthattunk. Az import mértéke a téli hónapokban volt a legnagyobb, és a nyári hónapokban volt a legalacsonyabb, amikor a napelemek a legtöbb energiát termelték. A behozatalunk legnagyobb része Szlovákiából és Ausztriából származott. Energiamix Ha a főbb kategóriákat nézzük, akkor így alakult az energiamix (zárójelben a 2023-as számok): atomenergia: 42,8% (44,8%) fosszilis energia: 26,2% (28,8%) megújuló energia: 31,1% (26,3%) A részletesebb bontást pedig az alábbi grafikon tartalmazza: Az egyes energiaforrások közül továbbra is az atomenergia állt az első helyen 42,8 százalékkal. Itt lényeges változás nem történt, a 16.017 GWh-s adat szinte teljesen megegyezik az előző évek átlagával, ám a növekvő termelésen belül folyamatosan csökkent az aránya az elmúlt évtized során, ami 2014 óta 53 százalékról 43 százalék környékére szorult vissza. A második és harmadik helyen viszont már helycsere történt, miután a napelemek termelése 30 százalékos növekedéssel 8974 GWh-ra ugrott, így a napenergia tavaly először megelőzte a földgázt, a termelésen belüli részesedése pedig elérte a 24 százalékot. Aki egy napelemes rendszert telepített a házára, talán úgy érzi, hogy nagyon csekély mértékben járul hozzá az ország energiaellátásához, a sok kicsi azonban valóban sokra megy: 2024-ben ezek a háztáji napelemek a hazai termelés 8 százalékát biztosították, többet, mint a Mátrai Szénerőmű. A földgáz a harmadik helyre szorult vissza, a gázerőművek 6988 GWh-s termelése 4 százalékkal maradt el az előző évi értéktől, így a földgáz aránya az ország villamosenergia-mixén belül 20,5 százalékról 18,7 százalékra esett tavaly. Ennél kevesebbet utoljára 2016-ban termeltek a gázerőművek, úgy vélem azonban, hogy a 3 éven át tartó csökkenés az idén vissza fog fordulni – erre utal, hogy november óta minden hónapban jelentős növekedést láthattunk a korábbi igen alacsony bázishoz képest. A szenes áramtermelés 2411 GWh-ra csökkent (-4%), ami 6,4 százalékos aránynak felel meg. Ezen a téren a Mátrai Erőmű leállításáig már nem számítanék további jelentős csökkenésre, hiszen így is a minimum teljesítménye közelében működik a létesítmény. Az ötödik helyen a biomassza/biogáz állt 1635 GWh-val (4,4 százalékos arány), ami 13 százalékos növekedés az előző évhez képest. A szélerőművek 658 GWh-t termeltek, ez az előző évhez hasonlóan 1,8 százalékos aránynak felelt meg. A szélturbinák építését teljesen ellehetetlenítő korlátozásokat egy 2023 végén megjelent jogszabály-módosítás felszámolta ugyan, de egy ideig még nem számíthatunk új kapacitások piacra lépésére. dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
