PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cua2lhLmNvbS9odS9tb2RlbGxlay9ldjMvYmVtdXRhdG8vP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1sZWFkYmFubmVyJnV0bV9jYW1wYWlnbj12aWxsYW55YXV0b3NvazIwMjUmdXRtX2lkPXZpbGxhbnlhdXRvc29rMjAyNSZ1dG1fY29udGVudD1ldjNmaW5hbnN6aXJvemFzIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3d3dy5raWEuY29tL2h1L21vZGVsbGVrL2V2My9iZW11dGF0by8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPWxlYWRiYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPXZpbGxhbnlhdXRvc29rMjAyNSZ1dG1faWQ9dmlsbGFueWF1dG9zb2syMDI1JnV0bV9jb250ZW50PWV2M2ZpbmFuc3ppcm96YXMnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI1LzA0L2tpYS1ldjMtNjAweDUwMC0wNDI1LnBuZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDQva2lhLWV2My0xMzAweDYwMC0wNDI1LnBuZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDQva2lhLWV2My0xMzAweDYwMC0wNDI1LnBuZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+ Az előző részben azt vizsgáltuk, hogyan működik az energiahatékonyság és mik az energiaveszteség leggyakoribb okai. Most nézzük meg, hogyan lehet okosan gazdálkodni a rendelkezésre álló energiával. Fussuk át, hogy mit is jelent a teljesítmény optimalizálása és hogyan működik mindez a gyakorlatban. Mivel a kérdés egyre többeket érint és érdekel, arról lesz szó röviden, hogy mit tehetünk otthon, az iparban vagy akár az elektromos autózás területén a hatékonyabb működésért!? Teljesítményoptimalizálás Az elektromos rendszerek optimalizálása során az a cél, hogy egy adott feladatra ne használjunk több energiát, mint amennyi szükséges. Ez nemcsak költséghatékonyabb működést jelent, hanem kevesebb energiaveszteséget is. A teljesítményoptimalizálás lényegében arról szól, hogy: csak annyi energiát használunk, amennyire valóban szükség van, az energiafelhasználás időben jobban eloszlik, az eszközök intelligensen alkalmazkodnak a terheléshez. Nézzünk néhány hétköznapi példát: Az életünk lassan minden területére beszivárognak az okos eszközök. Ma már egyáltalán nem különleges, ha egy mosógép súlyautomatikával van ellátva, így érzékeli a ruhák mennyiségét és ahhoz igazítja a víz-, mosószer-, öblítő-és energiafogyasztást. A fényerő szabályozása (dimmelés) már gyerekkoromban is jelen volt a nagyszüleim lakásában, ahol a nappaliban folyton azzal szórakoztam, hogy az aktuális tevékenységhez állítgattam a csillár fényerejét. Akármilyen fényben nem lehet ám legózni na! A fényerő szabályozása lehetővé teszi, hogy mindig csak annyi áramot fogyasszon a lámpa, amennyi tényleg szükséges. Napjaink ledes lámpáit pedig már jelenlétérzékelőkkel is kombinálhatjuk, így óvva magunkat a véletlenül felkapcsolva hagyott lámpák által feleslegesen elfogyasztott energiától. MiLight B0-B RGB+CCT 2,4 GHz-es vezeték nélküli FullColor LED szabályzó panel háztartási használatra | forrás: anrodiszlec.hu A legtöbb elektromos járműben elérhetőek a gyártó által beprogramozott – sok esetben akár testre is szabható – teljesítményprofilok („eco mode” vagy „range mode”), amelyek csökkentik a motor nyomatékát és optimalizálják a klíma, fűtés és más rendszerek energiafelhasználását. Itt jegyzem meg, hogy néhány BMW i3 tulajdonoson kívül nemigen ismerek senkit, aki használja ezeket a funkciókat, szóval írjátok meg kommentben, ha mégis és hogy milyen autón és helyzetben! Teljesítmény optimalizálása elektromos autó töltésekor Az otthoni vagy nyilvános töltés során is érdemes odafigyelni arra, mikor és hogyan töltjük az autónkat. Talán kicsit sarkítás, de ha egy elektromos autót a hálózatra dugunk, akkor az valamilyen módon a rendszer részévé válik. Innentől pedig érdemes lehet figyelni a rendszer terhelésére is. Íme néhány optimalizált megoldás a teljesség igénye nélkül: Időzített töltés: Az időzített töltés segítségével – amelyet egy megfelelő töltőn, vagy akár az autón is beállíthatunk az akkumulátorba szánt energiát vételezhetjük akkor, amikor alacsonyabb a hálózati terhelés. Bizonyos helyzetekben ezzel akár jót is tehetünk ott, ahol egyébként is nagyon alacsony a hálózati feszültség miután lement a nap. Lassú töltés: A töltéshez, minimum 6 A szükséges. (3 fázis esetén 3×6) A lassabb, de folyamatos töltés kevesebb hőt termel, így kisebb veszteséggel jár, és hosszabb akkumulátor-élettartamot is eredményezhet. Apróság, de fontos. Ha ráérünk tölteni, akkor teljesen felesleges az autónkat maximális tempóval tölteni. Napelemes töltés: Sok cégnek, vagy egyéni vásárlónak van napelemes rendszere és elektrifikált járműve is. Bár sokan kényelmesek és azt mondják, hogy amíg tart a szaldó, addig nem érdemes ezzel nagyon foglalkozni, mert úgyis az ad/vesz különbözet a lényeg, mégis nagyon nem mindegy, hogy mit kezdünk a napelemes termeléssel. Sokan nem tudják, hogy egy 3×16 A-el ellátott családi házban, ahol van egy 5-10 kW-os napelemes rendszer, nem is biztos, hogy szükséges bővíteni a hálózatot, amikor elektromos autó érkezik a családhoz. Ha a töltési profil kialakítható úgy, hogy megoldható a napközbeni töltés, akkor bizony jó tudni, hogy azokon a sorkapcsokon, ahová a szolgáltató is betáplál, napelemes termeléskor nem 16, hanem akár 20-30 A is megjelenhet. Ha ilyenkor töltjük az autót és olyan körzetben élünk, ahol amúgy is gondot jelent a sok napelemes rendszer okozta megnövekedett hálózati feszültség, akkor akár megvédhetjük magunkat a felesleges inverterlekapcsolásoktól, amivel tulajdonképpen termelést veszítünk. Én például gyakran csinálom azt – ha tudom, hogy nincs szükségem a 100 százalék akkukapacitásra hétvégén és napos idő lesz–, hogy nem dugom be péntek este az autót, amikor hazaérek. Vagyis igen, de átállítom a töltőmet, hogy csak akkor kezdjen tölteni, ha a napelemes termelés eléri a 6 A-t. Így tehát szombaton reggel 9 óra körül bekapcsol és szépen csöpög bele a nafta a kocsiba. VOLTIE applikáció napelemes módja És a felhasználó által szabályozható inverterlekapcsolás elleni védelem A túl alacsony, vagy túl magas hálózati feszültség egyre több helyen jelent gondot. Bizonyos fali töltők rendelkeznek belső mérővel, így az applikáción keresztül ellenőrizhetjük akár az éjszakai, vagy a nappali hálózati feszültséget. Ezt a legtöbb napelemes inverter is tudja, de néhány ezer forintért vásárolhatunk is olyan kalapsínre pattintható eszközt, amely folyamatosan mutatja a feszültségértékeket. Kalapsínre szerelhető 3 fázisú digitális feszültségmérő. | forrás: Google Ipari rendszerek optimalizálása Természetesen optimalizálni nem pusztán családi házak, vagy egyéni felhasználók, hanem ipari rendszerek esetén is lehet. Ipari környezetben a frekvenciaváltók használata lehetővé teszi, hogy a motorok mindig csak annyi energiát vegyenek fel, amennyi a pillanatnyi igényük. Egy nagyvárosi víztisztító telepen az ivóvíz vagy szennyvíz áramoltatását elektromos szivattyúk végzik. Ha ezeket a szivattyúkat frekvenciaváltóval látják el, akkor azok nem fognak folyamatosan maximális teljesítménnyel dolgozni, csak akkora fordulatszámmal (és így áramfelvétellel), amennyire adott pillanatban szükség van. Ez hosszú távon komoly energiamegtakarítást is jelenthet. A nagy rendszerekben gyakran alkalmaznak terheléselosztást annak érdekében, hogy a nagy energiaigényű folyamatok ne egyszerre, hanem szakaszosan induljanak el – így nem terhelik túl a hálózatot. Egy hűtőházban több nagy teljesítményű hűtőkompresszor működhet. Ha az összes kompresszor egyszerre indulna be, az komoly hálózati terhelést, sőt a hirtelen feszültségeséssel akár túláramot is okozhat. Ehelyett időeltolással, szakaszos indítással ütemezik őket, így elporlasztva a pillanatnyi csúcsterhelés lehetőségét. Arra is van példa, hogy automatizált rendszerek valós időben mérik és optimalizálják az energiahasználatot. Egy autógyárban a robotkarok, autonóm hegesztőgépek, szállítószalagok és világítások vezérlése egyetlen komplex, összehangolt rendszeren keresztül történik. Egy intelligens energiagazdálkodó rendszer (pl. Siemens Desigo, vagy Schneider EcoStruxure) valós időben figyeli a gyár energiafelhasználását, és automatikusan lekapcsolja vagy takarékos üzemmódba állítja azokat az eszközöket, amikre épp nincs szükség – pl. álló szalag mellett nincs szükség világításra vagy friss levegő keringetésre. Siemens Desigo DXR2 helyiségautomatizációs modul fűtés, szellőztetés és légkondicionálás energiahatékony szabályozásához. | forrás: gross-systemtechnik.de Fentiek fényében a teljesítmény optimalizálása nem pusztán egy bonyolult műszaki kifejezés, hanem a józan észre épülő gyakorlat. Legyen szó otthoni eszközökről, elektromos járművekről vagy ipari rendszerekről, a tudatos energiafelhasználás hosszú távon spórolást, végső soron pedig kisebb környezeti terhelést és hatékonyabb működést eredményez. Természetesen hiába optimalizáljuk a fogyasztást és használjuk hatékonyan az eszközeinket – az elektromosságnak előbb el is kell jutnia hozzánk. A következő részben megnézzük, hogyan jut el az áram az erőművektől a háztartásokig, és mit érdemes tudni a villamos hálózat szintjeiről, illetve a lakossági elosztásról. kezdőkép: ChatGPT Zvara SzabolcsHiszek abban, hogy a legkisebb tettnek is lehet óriási hatása ezért villanyautót használok, amit napelemről töltök. Igyekszem a háztartást műanyagmentesíteni, a hulladékot szelektíven gyűjteni, az elhasznált dolgokat újra felhasználni és amit lehet a saját kertben megtermelni. Jó érzés tudni, hogy ez nem csak nekem számít, ezért csatlakoztam a Villanyautósok.hu csapatához. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!
