Magyar Villanyautó Klub Egyesület Alapszabálya

Budapest, 2016. február 07.

I. A MAGYAR VILLANYAUTÓ KLUB EGYESÜLET

A Magyar Villanyautó Klub Egyesület (továbbiakban Egyesület) a zéró emissziós közlekedés, a zéró emissziós áruszállítás és futárszolgálat, egyben az elektromos járműhajtás megismertetése és népszerűsítése területén tevékenykedő, az elektromos közlekedés mielőbbi elterjesztése céljából létrejött tanácsadó, oktató, ismeretterjesztő non- profit szervezet. Az Egyesület a tagjai közreműködésével a környezetvédelem és a levegő tisztasága, valamint a zajártalom és a vibrációs ártalom csökkentése érdekében, továbbá a hátrányos helyzetben lévő, tartósan beteg, a környezeti ártalmaktól károsodott gyermekek megsegítése céljából is szervez társadalmi felelősségvállalást népszerűsítő akciókat.
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt és nem fogad el, valamint országgyűlési, illetve önkormányzati választásokon jelöltet nem állít és nem támogat.

Az Egyesület főbb adatai:

Az Egyesület székhelye: 1115 Budapest, XI. ker., Keveháza u. 9.
Az Egyesület rövidített neve: MAVAK.

Az Egyesületet, mint jogi személyt a következő felsorolt természetes személyek létesítették:

Sorsz.	Név PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cucGV0cmFueWlhdXRvLmh1L2pva2VyLTIwMjUvP3V0bV9zb3VyY2U9am9rZXImdXRtX21lZGl1bT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fY2FtcGFpZ249bGVhZCUyMCUyMCUyMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly93d3cucGV0cmFueWlhdXRvLmh1L2pva2VyLTIwMjUvP3V0bV9zb3VyY2U9am9rZXImdXRtX21lZGl1bT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fY2FtcGFpZ249bGVhZCUyMCUyMCUyMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDUvc3BlY2lhbC0xMjAweDE2MDAtam9rZXJmb3JkZXYtMDUtMTQucG5nIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNS8wNS9zcGVjaWFsLTEyMDB4MTYwMC1qb2tlcmZvcmRldi0wNS0xNC5wbmciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg==	Lakóhely
1	Janik Róbert	–
2	Pintér János	–
3	Sebestyén István	–
4	Dorner Lajos	–
5	Dr. Fülöp Éva	–
6	Kerekes Szilárd	–
7	Magyarosi Imre	–
8	Marton József	–
9	Nagy György	–
10	Siska Mátyás	–
11	Zila László	–

Az Egyesületet az elnöke képviseli. Az Egyesület nevében eljárni jogosult az elnök, a képviseleti jogot a Bíróságon be kell jelenteni. Az elnök az Egyesület, mint jogi személy vezető tisztségviselője.
Az első vezető tisztségviselő az alakuló közgyűlésen megválasztott: Janik Róbert (…) elnök.

II. AZ EGYESÜLET CÉLJAI, FELADATAI, MEGSZŰNÉSE

Az Egyesület céljai:
1. a zéró emissziós egyéni közlekedési módok tanulmányozása, az ezzel kapcsolatos energiatárolási módok megismerése és megismertetése, az elektromos járműhajtás előnyeinek és hátrányainak vizsgálata
2. az elektromos hajtású járművek, különösen személygépkocsik megismerése és megismertetése, az ezekkel kapcsolatos használati tapasztalatok gyűjtése és megosztása
3. az elektromos hajtású gépkocsik elterjedését segítő piaci és állami feladatok támogatása, az ezzel kapcsolatos tanácsadás, társadalmi vélemény formálása, kialakítása, különös tekintettel az energia-utánpótlási infrastruktúrára, az elektromos járművek és a töltőpontok vizsgálata, tesztelése, ezzel kapcsolatos véleményformálás
4. az energia-utánpótlási létesítmények és az azt használók viszonyának vizsgálata, elemzése, tapasztalatgyűjtés és fejlesztési igények megfogalmazása
5. az elektromos hajtású közlekedéssel kapcsolatos ismereterjesztő tevékenység, a zéró emissziós, zaj- és vibrációmentes egyéni közlekedés népszerűsítése, a társadalmi felelősségvállalás erősítése, szemléletváltás elősegítése a témában
6. tanácsadás, ismeretterjesztő rendezvények szervezése és ilyen célú események támogatása, a levegőszennyezés elleni állami és társadalmi fellépés elősegítése, akciók szervezése és azokban részvétel
7. a környezeti ártalmak következtében egészségkárosodott személyek, elsősorban gyermekek és tartósan beteg vagy fogyatékkal élő fiatalok támogatása, társadalmi felelősségvállas elősegítése az irányukban
8. szakmai konzultációs feladatok ellátása az elektromos autózással kapcsolatos állami és egyéb feladatokban
9. együttműködés és közös akciók, események szervezése más, a környezeti ártalmak enyhítését, megszüntetését, a környezetvédelem és a légszennyezés csökkentésének ügyét fontosnak tartó és támogatásukat felvállaló civil-, és egyéb szervezetekkel
10. a környezetbarát autózáshoz kapcsolódó termékeiket bemutatni és a nyilvánossághoz közvetíteni szándékozók esélyegyenlőségének képviselete, a hátrányos társadalmi helyzetű, vagy fogyatékkal elő személyek környezetbarát közlekedési lehetőségeinek bemutatása
11. az elektromos energiatárolás hatékonyságának fokozásához, az energiahatékonyabb autózáshoz vezető módszertanok kidolgozása, különös tekintettel a piacra lépő elektromos autótípusok gazdaságosabb felhasználása tárgyában
12. a zéró emissziós közlekedéshez felhasználható oktatási anyagokkal kapcsolatos kutatási feladatoknak és gyakorlati tananyagok előállításának támogatása.
Az Egyesület a célok elérésének érdekében a következő feladatokra vállalkozik:
1. szakirányú adat- és dokumentum gyűjtés, valamint forrásnyilvántartás,
2. szakvélemények, állásfoglalások kiadása,
3. a zéró emissziós, elektromos egyéni közlekedés bemutatására alkalmas rendezvények szervezése és lebonyolítása,
4. honlap szerkesztése,
5. non-profit szakmai tanácsadás,
6. oktatási anyagok előkészítő munkájában való részvétel,
7. az interneten nyilvános fórum fenntartása,
8. konferenciák, megbeszélések, viták, előadások, bemutatók valamint egyéb szakirányú rendezvények szervezése és lebonyolítása,
9. adatbázisok fenntartása és üzemeltetése,
10. tapasztalatcserére alkalmas fórumok szervezése és fenntartása, az elektromos autókkal kapcsolatos márkaklubok és tevékenységük szervezése, az ilyen járművekkel kapcsolatos élményalapú oktatási események szervezése és támogatása,
11. elektromos autókkal kapcsolatos országos műszaki segélyszolgálat szervezése és működtetése,
12. a tartósan beteg gyermekek és fiatalok, hátránnyal, fogyatékkal élők életminőségének javítása céljából társadalmi akciók, gyűjtések, adományozások ösztönzése, szervezése és lebonyolítása.
13. a magasabb életszínvonallal rendelkező villanyautó tulajdonosok jótékony célú társadalmi szerepvállalásának ösztönzése, elősegítése, kezdeményezése
Ha az Egyesület céljainak teljesítése bármely okból lehetetlenné vagy működése jogszabállyal ellentétessé válik, a közgyűlés kimondja a feloszlását.
Az Egyesület megszűnése
1. Az Egyesület jogutódlással szűnik meg, ha másik egyesülettel egyesül, vagy több egyesületre válik szét.
2. Az Egyesület jogutódlás nélkül szűnik meg, ha
  1. az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg
  2. az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt
  3. a közgyűlés döntése alapján átalakul
  4. a közgyűlés a feloszlásáról határoz
  5. a bíróság feloszlatja
  6. a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését
  7. a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti
    feltéve mindegyik esetben, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az Egyesületet a nyilvántartásból törli.
3. A jogutód nélkül megszűnt Egyesületnek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a tagjait illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük az Egyesület javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek.
4. A jogutód nélkül megszűnt Egyesület tagjai és alapítói a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt Egyesület ki nem elégített tartozásaiért. Ennek megfelelően a (2) bekezdés d) pontjában foglalt esetben végelszámolási eljárást, az e)-g) pontjában foglalt esetekben pedig kényszer- végelszámolást kell lefolytatni.
5. A közgyűlés nem dönthet az Egyesület feloszlásáról, ha az Egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az Egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

III. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

Az Egyesületnek természetes és jogi személy tagjai vannak. Legfőbb döntéshozatali szerve a közgyűlés, szervei az elnök, az alelnök, a főtitkár, a Számvizsgáló Bizottság és a Tagsági Bizottság.
Az Egyesület tagjai
1. Az Egyesület tagja lehet olyan természetes vagy jogi személy, aki elfogadja az Egyesület alapszabályát, és akit az elnökség a Tagsági Bizottság meghallgatását követően, annak javaslata alapján a tagok sorába felvesz. Cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes személyeket csak törvényes képviselőjük írásos beleegyezésével lehet az Egyesületbe felvenni. A jogi személyeket az egyesületben a jogi személyt törvényesen képviselő vezető tisztségviselő képviseli.
2. A tag
  1. részt vehet az egyesület tevékenységében,
  2. a közgyűlésen részt vehet és szavazati joga van,
  3. választható az Egyesület szerveibe, feladatot vállalhat az Egyesület szerveiben,
  4. jogosult megkapni minden információt, amely az Egyesület tudomására jut,
  5. részt vehet minden, az Egyesület által szervezett vagy támogatott programon,
  6. tájékoztatja az Egyesületet minden olyan információról, amely a céljaival kapcsolatban a birtokába jut és amelynek közlése nem ütközik más szabályba,
  7. betartja az Alapszabály rendelkezéseit,
  8. a rábízott feladatokat legjobb képességei szerint végrehajtja,
  9. befizeti a közgyűlés által megállapított tagdíjat,
  10. nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását.
3. A tagnak az egyesület érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként az egyesület tiszteletbeli státuszt adományozhat. Az ilyen tiszteletbeli pozíció alapításáról, megnevezéséről, az adományozás eljárásrendjéről a Tagsági Bizottság javaslata alapján, az elnök előterjesztését követően a közgyűlés határoz. A közgyűlési határozatban a tiszteletbeli státusszal kapcsolatos egyéb körülményekről – így különösen az ezzel járó kötelezettségekről, jogosultságokról, az egyesület vezetésével kapcsolatos viszonyokról, a méltatlanná válás feltételeiről – is rendelkezni kell.
Tag kizárására csak az Egyesület céljaival ellentétes tevékenység kifejtése esetén kerülhet sor.
1. Az Alapszabály bármely rendelkezésének megsértése esetén bármely tag, egyéb tevékenység esetén pedig a Tagsági Bizottság vagy az elnök tehet javaslatot a tag kizárására a közgyűlésnek.
2. A kizárásról való döntés a közgyűlés hatásköre, az nem delegálható az Egyesület egyetlen más szervére sem.
3. A kizárásra a Tagsági Bizottság vagy az elnök által tett, kizárásra irányuló határozati javaslat közgyűlés általi elfogadásával kerül sor. A határozati javaslatról titkos szavazással egyszerű többséggel dönt a közgyűlés. A közgyűlés tagságot kizáró határozatát indokolással együtt kell írásba foglalni, amelyben meg kell jelölni a kizárás okát. A kizárt tag egyesületi jogai a határozat meghozatalától a kizárást kimondó határozat jogerőre emelkedéséig felfüggesztésre kerülnek.
4. A tag tagsági viszonya a kizárást kimondó határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg. A kizárási határozat ellen, amennyiben az jog- vagy alapszabálysértő határozat volt, a kizárt tag jogorvoslatért a Tagsági Bizottsághoz fordulhat, amely köteles a határozatot megvizsgálni és a kizárás jogszerűségével kapcsolatos állásfoglalását a következő közgyűlés elé terjeszteni. Ha a közgyűlés ismételten kizáró határozatot hoz, a kizárt tag – a határozat tudomására jutásáról számított harminc napos jogvesztő határidőben a 2013. évi V. (Ptk.) tv. 3:70.§ szerint – pert indíthat a kizáró határozat megsemmisítése érdekében. Ha a jogorvoslati eljárás során a kizáró határozatot megsemmisítik, a tagot az addig felfüggesztett jogiba visszamenőlegesen vissza kell helyezni.
A tagság megszűnése
1. A tagsági jogviszony megszűnik:
  1. a tag kilépésével
  2. a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával
  3. a közgyűlés kizárást kimondó határozatának jogerőre emelkedésével
  4. a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,
2. A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli kilépő nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.
3. A kilépés, amely a tag írásbeli, aláírásával ellátott kilépő nyilatkozata, ha az az elnökhöz megérkezett, az elnökkel való közlés napjától hatályos.
4. Megszűnik a tagság a tagdíjfizetés ismételt elmulasztásával abban az esetben, ha a tagot határidő tűzésével a Tagsági Bizottság felhívta az elmaradt tagdíj befizetésére és a határidő eredménytelenül eltelt és erre tekintettel az egyesület a tag tagsági jogviszonyát felmondta.

IV. A KÖZGYŰLÉS

Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlésen a rendes tagok egyenlő szavazati joggal vesznek részt. A pártoló tagok a közgyűlés teljes időtartama alatt részt vehetnek a közgyűlés ülésein. A közgyűlés ülése nyilvános, kivéve, ha a levezető elnök zárt ülést rendel el.
A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza meg.
Ugyancsak nyílt szavazással választja meg a közgyűlés az Egyesület tisztségviselőit.
A közgyűlés jogköre
1. A közgyűlés kizárólagos döntési jogkörébe tartozik, és a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbségével dönt
  1. az Egyesület céljainak módosításáról;
  2. az Egyesület megszűnéséről;
2. A közgyűlés kizárólagos döntési jogkörébe tartozik, és a jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbségével dönt
  1. az Alapszabály elfogadásáról és módosításáról;
  2. a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásáról;
  3. a tagfelvételi eljárás megállapításáról és módosításáról;
  4. az éves költségvetés, illetve az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadásáról, ha törvény eltérően nem rendelkezik;
  5. az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának vagy feloszlásának kimondásáról;
  6. a tagok kizárásáról.
3. A közgyűlés kizárólagos döntési jogkörébe tartozik és a jelenlévő tagok egyszerű többségével dönt
  1. az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról,
  2. a tagdíj mértékének meghatározásáról;
  3. az ügyintéző és képviseleti szerv, köztük a Tagsági Bizottság éves beszámolójának elfogadásáról;
  4. mindazokban az ügyekben, amelyeket az Alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal vagy másképpen nem szabályoz.
4. Az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak visszahívásáról szóló határozati javaslat beterjesztésére – a visszahívás okának előzetes megjelölése mellett – a Tagsági Bizottság, Tagsági Bizottsági tag visszahívása esetében az elnök jogosult. A visszahívást jogszabállyal vagy az Alapszabállyal ellentétes eljárás miatt bármely tag, egyéb okból – ideértve különösen az Egyesület céljaival ellentétes magatartást is – a Tagsági Bizottság kezdeményezheti. A közgyűlés a visszahívásban érintett tagok meghallgatása után nyílt szavazással a jelenlévő tagok egyszerű többségével dönt a visszahívási javaslat elfogadásáról és határozatával az ügyintéző és képviseleti szerv tagját tisztségéről visszahívja. A határozat közlésével a tag tisztsége megszűnik és a tag helyett a közgyűlésen másik tagot kell választani. A visszahívott tag jogorvoslatért a Tagsági Bizottsághoz fordulhat, amely köteles a közgyűlés határozatát megvizsgálni és a visszahívás alaposságával kapcsolatos állásfoglalását a következő közgyűlés elé terjeszteni. A közgyűlés ekkor a visszahívás tárgyában megerősítő, vagy hatályon kívül helyező határozatot hoz.
A közgyűlés összehívása
1. Az elnöknek – figyelemmel a 15. §-ra – 45 napon belüli időpontra össze kell hívnia a közgyűlést, ha:
  1. a tagok legalább egytizede az ok és cél megjelölésével kéri,
  2. a bíróság elrendeli,
  3. az alelnök és egy másik tag együttesen írásban kéri és indokolja.
2. Az (1) bekezdés szerinti határidő a kérelem kézhezvételét követő napon kezdődik.
3. Az elnök összehívhatja a közgyűlést, ha azt szükségesnek látja.
1. Rendes közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer, legfeljebb tizennégy hónappal a megelőző közgyűlést követően kell tartani.
2. Rendes közgyűlésen kívül rendkívüli közgyűlés is összehívható. A rendkívüli közgyűlés a választott tisztségviselők mandátumának tartamát nem befolyásolja, kivéve, ha kifejezetten ebből a célból hívták össze.
Az elnök az egyesületi tagoknak írásban vagy elektronikus levélben értesítést köteles küldeni a közgyűlés helyéről és idejéről legalább 15 nappal a közgyűlés előtt. Az értesítésben fel kell tüntetni a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés helyét és idejét is.
A közgyűlés lebonyolítása
1. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás ezen következményére a tagok figyelmét a meghívóban erre kifejezetten felhívták.
2. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely nyilvános. A közgyűlés határozatait egy naptári éven belül folyamatos sorszámozással kell ellátni.

V. AZ ELNÖK

Az elnök fogalma, jogai, feladatai
1. Az elnök az Egyesület azon rendes tagja, aki megjeleníti az Egyesület szakmai értékrendszerét, irányítja az Egyesület fő működési folyamatait és vezeti az egyesület munkáját. Az elnököt a közgyűlés előzetes jelölés alapján nyílt szavazással választja, mandátuma az őt megválasztó közgyűlést követő negyedik rendes közgyűlés napjáig tart. Az egyesület első elnöke az alakuló közgyűlésen megválasztott Janik Róbert, az Alapszabály 3.§ (5) bek. szerint.
2. Az elnök feladatai és jogkörei:
  1. képviseli az Egyesületet és az Egyesület nevében nyilatkozik,
  2. kapcsolatot tart hazai és nemzetközi szervezetekkel,
  3. képviseli az Egyesületet protokolláris eseményeken,
  4. a tagsági bizottsággal együttműködve vezeti a tagnyilvántartást, és gondoskodik az új tagok tagsági nyilatkozatának beszerzéséről,
  5. elkészíti az Egyesület költségvetését,
  6. ellátja a közcélú információszolgáltatással kapcsolatos feladatokat,
  7. intézi az Egyesület pénzügyeit,
  8. az Egyesület adminisztrációs feladatait elvégzi, a hivatalos szervek felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségeknek eleget tesz,
  9. rendelkezik az Egyesület bankszámlája felett,
  10. figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket és gondoskodik az Egyesület pályázatokon való részvételének szervezéséről,
  11. dönt az Egyesület szabadon felhasználható pénzeszközeiről,
  12. összehívja az Egyesület közgyűlését,
  13. a közgyűlés részére beszámol az elmúlt közgyűlési ciklusban az Egyesület működését, gazdálkodását érintő eseményekről,
  14. felügyeli az Egyesület internetes oldalát,
  15. felügyeli az internetes fórumokat,
  16. kezeli az Egyesülethez érkező iratokat.
3. Az elnök a fenti jogait önállóan gyakorolja. Az egyesület bankszámlája felett önállóan rendelkezik, az elnök egyedül ír alá. Az aláírási jogosultságot a bankszámlát vezető pénzintézetnél be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettség az elnököt terheli.
Az elnök kötelességei
1. Az elnök feladatait az alelnökre, a főtitkárra vagy más tagokra delegálhatja, de erről a tagokat írásban tájékoztatni köteles.
2. Az elnök vagy az általa megbízott személy felel azért, hogy a 21. § (2) a) szerinti nyilatkozata szakmailag megalapozott és az Egyesület számára vállalható legyen, ennek érdekében a tagoktól segítséget kérhet.
Az elnök akadályoztatása
1. Ha az elnök feladatai ellátásában előre látható időtartamban, azaz időlegesen akadályozva van, az akadályoztatás tényéről, okáról és várható időtartamáról haladéktalanul írásban nyilatkozik az egyesület többi tagjának. Időleges akadályoztatás idején az elnök feladatait az alelnök vagy a főtitkár látja el, kivéve azokat a feladatokat, melyeket az elnök a 22 § (1) bekezdésben szabályozott módon az alelnöknek, a főtitkárnak vagy egyik tagnak adott át.
2. Ha az ideiglenes akadályoztatás megszűnik, az elnök újra eljárhat.
3. Ha az elnök feladatai ellátásában tartósan akadályozva van, az akadályoztatás tényéről, okáról és várható időtartamáról haladéktalanul írásban nyilatkozik az egyesület többi tagjának. Tartós akadályoztatásnak azt kell tekinteni, ha az Egyesület képviseletét legalább 2 hónapon keresztül nem tudja ellátni.
4. Az elnök az akadályoztatásával kapcsolatos nyilatkozatát, ha az akadályoztatás vagy annak megszűnése ténye egyébként megállapítható, az alelnök vagy a főtitkár pótolhatja.
5. Ha az elnök munkahelye, tanulmányi viszonyai, állampolgársága, tartózkodási helye megváltozik, nyilatkoznia kell arról, hogy az Egyesület elnöki tisztét el tudja-e látni. Ha úgy nyilatkozik, hogy feladatait ellátni nem képes, úgy kell tekinteni, mintha tartósan akadályoztatva lenne.
Az elnök lemondása
1. Ha az elnök a 23. § (3) vagy (5) bekezdéseiben foglaltak szerint nyilatkozik, vagy lemond, vagy az alelnök a 23. § (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően állapítja meg az elnök tartós akadályozottságát, az alelnök 45 napon belüli időpontra köteles összehívni a közgyűlést.
2. Az új elnök megválasztásáig az elnök feladatait az alelnök és a főtitkár együttesen látja el, kivéve azokat a feladatokat, melyeket az elnök a 22. § (1) bekezdésben szabályozott módon az alelnöknek, a főtitkárnak vagy egyik tagnak adott át.
Ha az elnök az Alapszabály szerint köteles a közgyűlést összehívni, ám ezt elmulasztja, e kérdésben helyette az alelnök vagy a főtitkár jár el, az elnök, az alelnök és a főtitkár együttes mulasztása estén a közgyűlést a Számvizsgáló Bizottság hívja össze.
Az elnök megbízatása megszűnik
1. az elnök halálával,
2. az elnök tagsági viszonyának megszűnésével,
3. ha a közgyűlés határozatával az elnököt tisztségéből visszahívja,
4. írásban benyújtott lemondással.
Az elnök a feladataival kapcsolatos iratokat, feljegyzéseket és a levelezést az alelnöknek a megbízatásának megszűnésétől számított 8 napon belül köteles átadni. Az átadáskor a volt elnök tájékoztatja az alelnököt és a főtitkárt a lejárt és az esedékes feladatokról, az Egyesület tartozásairól és behajtatlan követeléseiről. A feladatok átadása után is köteles a volt elnök a részére kézbesített, az Egyesületet érintő iratokat és leveleket az alelnöknek, a főtitkárnak illetve az új elnöknek haladéktalanul átadni.

VI. AZ ALELNÖK ÉS A FŐTITKÁR

Az elnököt az alelnök és a főtitkár helyettesíti
1. a 22. § (1) bekezdésben szabályozott módon átadott feladatok tekintetében,
2. eseti meghatalmazás alapján és az elnök akadályoztatása (22-23. §) esetén általánosan.
Az alelnököt és a főtitkárt a közgyűlés választja a rendes tagok közül, mandátumuk az őket megválasztó rendes közgyűlést követő negyedik rendes közgyűlés napjáig tart.
Az alelnök és a főtitkár a működési területét érintő ügyekről a közgyűlésnek beszámol.
Az alelnök és a főtitkár megbízatása megszűnik
1. az alelnök és a főtitkár halálával,
2. az alelnök és a főtitkár tagsági viszonyának megszűnésével,
3. ha a közgyűlés határozatával az alelnököt és a főtitkárt tisztségéből visszahívja,
4. írásban az elnök részére benyújtott lemondással.
Az alelnök és a főtitkár a feladataival kapcsolatos iratokat, feljegyzéseket és a levelezést az elnöknek a megbízatásának megszűnésétől számított 8 napon belül köteles átadni. Az átadáskor a volt alelnök és a volt főtitkár tájékoztatja az elnököt a lejárt és az esedékes feladatokról, az Egyesület tartozásairól és behajtatlan követeléseiről. A feladatok átadása után is köteles a volt alelnök és a volt főtitkár a részére kézbesített, az Egyesületet érintő iratokat és leveleket az elnöknek haladéktalanul átadni.

VII. AZ ELNÖKSÉG

Az elnökség az Egyesület napi irányítást végző szerve, tagjai az elnök, az alelnök és a főtitkár.
Az elnökség hatásköre:

a Tagsági Bizottság javaslata alapján, a tagjelöltek felvételéről vagy elutasításáról szóló döntés meghozatala és határozatba foglalása,
tag kizárásának kezdeményezése a 9. § szerint,
mindazon feladatok ellátása, melyet az Alapszabály az elnökség hatáskörébe utal.

Az elnökség ügyrendjét az Alapszabály keretei között maga alakítja.
Az elnökség a feladatait az elnökségi ülésen tárgyalja meg. Az elnökségi ülést az elnök, az alelnök és a főtitkár egyaránt összehívhatja. A közgyűlés javaslatára az elnökséget 30 napon belül össze kell hívnia az elnöknek a napirend megjelölésével. Az elnökségi ülést legalább 3 havonta össze kell hívni. Az elnökség akkor határozatképes, ha minden tagja jelen van, határozatait egyhangú szavazatával hozza meg a tagsága.
Az elnökség működésképtelensége
1. Az elnökség működésképtelenné válik, amennyiben létszáma bármely okból a 32. §-ban meghatározott három fő alá csökken. Ebben az esetben az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök vagy a főtitkár, akadályoztatásuk esetén a Számvizsgáló Bizottság köteles az egyesület közgyűlését 45 napon belüli időpontra összehívni.
2. Az elnökség működésképtelenségének kimondására egyéb esetekben a Számvizsgáló Bizottság jogosult. A bizottság a határozatát írásban indokolni köteles. Amennyiben a Számvizsgáló Bizottság az elnökség működésképtelenségét határozatában kimondja, akkor az egyesület közgyűlését 45 napon belüli időpontra a Számvizsgáló Bizottság köteles összehívni.

VIII. A SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG

A Számvizsgáló Bizottság (továbbiakban SzB) feladata az Egyesület jogszerű, Alapszabálynak megfelelő (szabályszerű), valamint célszerű és gazdaságos működésének ellenőrzése. A SzB a saját ügyrendjét az Alapszabály keretei között maga alakítja.
1. Ha az elnök a közgyűlést fennálló kötelezettsége ellenére nem hívja össze, a SzB jogosult a közgyűlést összehívni.
2. A SzB szabálytalanság észlelése esetén írásban köteles az elnökség felé jelentést tenni.
3. A SzB-ot a közgyűlés választja, megbízatása az őt megválasztó közgyűlést követő negyedik közgyűlés napjáig tart.
4. A SzB minden közgyűlésen jelentést tesz vizsgálatainak eredményéről.
5. A (4) szerinti jelentés elfogadásáról a közgyűlés dönt, a jelentés minden esetben meg kell előzze az elnök, az alelnök és a főtitkár közgyűlési beszámolóját.
6. A SzB tagjait a közgyűlés határozatával tisztségéből visszahívhatja. Ekkor a megválasztásukra vonatkozó eljárás szerint a közgyűlésnek SzB-ot kell választania.
A SzB működése
1. A SzB három tagból áll. Tagjait a közgyűlés választja.
2. A SzB tagjának lemondása, egyesületi tagságának megszűnése vagy tartós akadályoztatása esetén a tag helyett a legközelebbi közgyűlésen másik SzB tagot kell választani.
3. A SzB az elnökét és a saját ügyrendjét maga választja meg.
4. A SzB üléseiről jegyzőkönyvet készít, melyet az egyesület tagjai számára közzétesz.
5. A SzB az elnökség kérésére két közgyűlés közti időszakban is összeállíthat jelentést.
6. A SzB minden közgyűlést megelőzően ülésezik, hogy a szükséges vizsgálatokat elvégezze, és az előírt beszámolót elkészítse.
7. A SzB elnöke a bizottság ülését szükség szerint összehívhatja, de két ülés között nem telhet el 3 hónapnál hosszabb idő. A SzB akkor határozatképes, ha minden tagja jelen van, határozatait egyhangú szavazatával hozza meg a tagsága.
Összeférhetetlenségi szabályok
1. Nem lehetnek a SzB tagjai az elnökség tagjai.
2. Ha az (1) szerinti összeférhetetlenség a SzB-beli tagság folyamán áll be, az érintett tag bizottságbeli tagsága megszűnik.

Az összeférhetetlenségről a közgyűlés előtt nyilatkozni kell.

IX. TAGSÁGI BIZOTTSÁG

A Tagsági Bizottság fogalma, jogai, feladatai
1. A Tagsági Bizottság (továbbiakban TB) feladata az egyesületi tagok jogszerű, Alapszabálynak megfelelő (szabályszerű), célszerű működésének ellenőrzése, valamint a tagfelvételi eljárásban való közreműködés. Az egyesületbe jelentkező személyeket a TB meghallgatja és tagfelvételre irányuló javaslatot készít az elnökség számára. A TB a leendő tag felvételéről szóló, elnökség felé tett javaslatát megelőzően köteles a tagjelöltet meghallgatni, a tagjelölt nyilvántartásához szükséges személyes adatokat begyűjteni, majd felvételi javaslatát indoklással együtt megküldeni az elnökségnek. Amennyiben az elnökség elfogadja a tagfelvételi javaslatot, és dönt a felvételről, a tagjelölt az egyesület rendes tagjává válik a 9. § (1) bekezdés szerint. Ha az elnökség a felvételi javaslatot elutasítja, azt indoklással együtt a döntést követően legkésőbb 15 napon belül határozatban megküldi a TB részére. A TB tájékoztatja a tagjelöltet az elnökség döntéséről, majd felvétel esetén felvezeti az új tag adatait a tagjegyzékbe. Elutasító döntés esetén, a tagjelölt a TB írásbeli értesítőjének kézhezvételét követő 6 hónapon belül nem jelentkezhet újra a tagok sorába.
2. A TB-t a közgyűlés választja, megbízatása az őt megválasztó rendes közgyűlést követő negyedik rendes közgyűlés napjáig tart.
3. A TB a közgyűlés részére éves jelentést készít a tevékenységéről, amely tartalmazza a jogszerűtlen, szabályszerűtlen és etikailag kifogásolható működési jelenségekre vonatkozó jelzéseket és az ezek megelőzésére illetve kezelésére vonatkozó javaslatokat. A jelentés elfogadásáról a közgyűlés az Alapszabály 16.§ (2) bek. c.) pontja szerint dönt.
4. A TB tagjait a közgyűlés határozatával tisztségéből visszahívhatja. Ekkor a megválasztásukra vonatkozó eljárás szerint a közgyűlésnek TB-ot kell választania.
5. A TB tagjai részt vehetnek a tagfelvételi döntést meghozó elnökségi tanácskozáson.
A TB működése
1. A TB három tagból áll. Tagjait a közgyűlés választja.
2. A TB tagjának lemondása, egyesületi tagságának megszűnése vagy tartós akadályoztatása esetén a tag helyett a legközelebbi közgyűlésen másik TB tagot kell választani.
3. A TB az elnökét és a saját ügyrendjét maga választja meg.
4. A TB üléseiről jegyzőkönyvet készít, melyet az egyesület tagjai számára közzétesz.
5. A TB az elnökség kérésére két közgyűlés közti időszakban is összeállíthat jelentést.
6. A TB minden közgyűlést megelőzően ülésezik, hogy a szükséges vizsgálatokat elvégezze, és az előírt beszámolót elkészítse.
7. A TB elnöke a bizottság ülését szükség szerint összehívhatja, de két ülés között nem telhet el 8 hónapnál hosszabb idő. A TB akkor határozatképes, ha minden tagja jelen van, határozatait egyhangú szavazatával hozza meg a tagsága.
Összeférhetetlenségi szabályok
1. Nem lehetnek a TB tagjai az elnökség tagjai.
2. Ha az (1) szerinti összeférhetetlenség a TB-beli tagság folyamán áll be, az érintett tag bizottságbeli tagsága megszűnik.
3. Az összeférhetetlenségről a közgyűlés előtt nyilatkozni kell.

X. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

Egyesület a következő bevételi forrásokkal rendelkezik:
1. a tagok által befizetett tagdíj;
2. jogi személyek és magánszemélyek támogatásai, felajánlásai; pályázatokon elnyert pénzösszegek;
3. a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásai;
4. a tagok saját hozzájárulásai;
5. az 5. §-ban meghatározott feladatok elvégzéséért az Egyesület számára juttatott költségtérítések;
6. kiadványok értékesítéséből származó bevételek; (8) az Egyesület rendezvényein keletkezett bevételek.
Az Egyesület alakuló közgyűlése a tagdíjat és annak rendelkezésre bocsátását az alábbi módon határozta meg:
1. A tag éves tagdíja természetes személy esetében 5000,- Ft, azaz ötezer forint évente, amelyet a tag köteles az alapítás évében december hó 31. napjáig, az azt követő években pedig minden év március 31. napjáig készpénzben az Egyesület házipénztárába készpénzben, vagy átutalással az Egyesület bankszámlájára megfizetni.
2. A tag éves tagdíja jogi személy esetében 95000,- Ft, azaz kilencvenötezer forint évente, amelyet a tag köteles az alapítás évében december hó 31. napjáig, az azt követő években pedig minden év március 31. napjáig átutalással az Egyesület bankszámlájára megfizetni.
A bevételek képezik a programok és egyéb, az 5. §-ban rögzített tevékenységek anyagi alapját. Az Egyesület gazdálkodásáért az elnök a felelős.
Az Egyesület a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérleg-fordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.
1. A beszámoló formáját az Egyesület esetében az által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alaptevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.
2. Az Egyesület esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év az év közben alakuló, illetve megszűnő szervezetek esetében a megalakulás, illetve megszűnés évében tér el a naptári évtől. A mérleg fordulónapja – a megszűnést kivéve – december 31.
3. Az Egyesület saját honlappal rendelkezik, így a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. Az Egyesület a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja. A beszámolóra egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni
4. Az Egyesület könyvvezetése – a beszámolási kötelezettség függvényében – az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történik. Az Egyesület beszámolója tartalmazza:
  1. a mérleget (egyszerűsített mérleget),
  2. az eredménykimutatást (eredménylevezetést),
  3. kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet.

XI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Ez a módosított Alapszabály 2016. február 8-án lép hatályba.
Minden, az Alapszabályban nem szabályozott kérdésben a közgyűlés dönt.

Budapest, 2016. február 07.