Megduplázódott a hőszivattyúk eladása Magyarországon, de még így is hátul kullogunk Európában

A világ energiafelhasználásának körülbelül az egytizedét teszi ki a fűtés és a vízmelegítés (a témával ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesebben), ami jóval kisebb mennyiség, mint amennyi energiát a közlekedésre vagy az áramtermelésre használunk fel. Ez az alacsony arány elsősorban annak köszönhető, hogy a világ népességének többsége olyan területeken él, ahol nincs, vagy csak minimális mértékben van szükség fűtésre. Más a helyzet azonban Európában, ahol éghajlati okokból jóval több energiát kell az épületek melegen tartására fordítanunk. Az Alexa Capital elemzése szerint kontinensünk energiaigényének közel egyharmadát teszi ki a fűtés, ami a mai napig nagyobbrészt fosszilis energiahordozók, azon belül is elsősorban földgáz segítségével történik, de jelentős a fűtőolaj aránya is.

Kép: Alexa Capital.

A jelenlegi, szénhidrogéneken alapuló rendszer fenntartása rengeteg pénzünket emészti fel, mivel az energiahordozók többségét importáljuk, ami nem kívánt függőségi helyzetet eredményez, melynek hátulütőjét tavaly testközelből is megtapasztalhattuk. A fosszilis energiával történő fűtés ezen túlmenően az éghajlatvédelmi törekvéseinkkel sem összeegyeztethető. Indokolt lenne tehát mielőbb átállni olyan új technológiákra, amelyek mindhárom felsorolt kihívásra képesek választ adni. Az egyik ilyen, szélesebb körben alkalmazható technológia a hőszivattyús fűtés, amely az elmúlt két év viharos eseményei közepette jelentős növekedést tudott felmutatni. A következőkben erről a növekedésről szeretnénk némi képet adni az Európai Hőszivattyú Szövetség (EHPA) legfrissebb jelentésének segítségével.

Bár a hőszivattyúk mostanában gyakrabban szerepelnek a címlapokon, mint valaha, az eladási számok az elmúlt évtizedben szépen csendben és organikusan növekedtek, hozzájárulva Európa éghajlati céljainak eléréséhez. A technológia a közelmúltban a fűtéskorszerűsítés és az ipari alkalmazások területén is nagyobb hangsúlyt kapott, még tovább erősítve a növekvő trendeket.

Ezek után nem is lehet meglepő, hogy az európai hőszivattyú-értékesítés 2022-ben 39%-kal emelkedett, ami 3 millió új egység beépítését jelenti.

Átlagosan 20 éves várható élettartamot feltételezve, jelenleg mintegy 20 millió egység működhet a kontinensünkön, ebből 17,86 millió  helyiségek fűtésére szolgál. Mivel Európában 120 millió lakóépület található, a hőszivattyús fűtést alkalmazó lakások aránya már eléri a 15 %-ot, ami megegyezik a globális átlaggal.

Kép: EHPA.

Európa valamennyi piacán jelentős növekedés volt tapasztalható. A legerősebb relatív növekedést Belgiumban (+118,0%), Lengyelországban (+112,0%), és Csehországban (+105,9%) jegyezték.

Az európai volumen 87%-át mindössze tíz országban értékesítették. Az öt legnagyobb piac közé Franciaország (621.776 darab; +15,8%), Olaszország (513.535; +35,2%), Németország (275.697; +59,0%), Svédország (215.373; +61,3%) és Lengyelország (207.992; +112,0%) tartozott 2022-ben.

Magyarországon 15.433 hőszivattyút értékesítettek, ez 101%-os növekedésnek felel meg, ami jól hangzik ugyan, de még így is csak negyedannyi berendezést értékesítettek nálunk, mint a hasonló méretű Csehországban vagy Ausztriában.

Kép: EHPA.

Az előző év eladási számaihoz képest a legnagyobb abszolút növekedést Olaszország (133.564 db), Lengyelország (109.890 db), Németország (102.310 db), Franciaország (84.665 db), Svédország (81.875 db) és Finnország (66.984 db) könyvelhette el.

A skandináv országokban a legnagyobb a hőszivattyúk elterjedtsége: 2021-es adatok szerint Norvégiában 1000 háztartásra 604 jutott belőlük, amivel világelsők, Svédországban ez a szám 427, Finnországban pedig 408. A tavalyi évben – az EHPA által vizsgált országokban – a háztartások számához viszonyítva Finnországban, Norvégiában és Svédországban adták el a legtöbb hőszivattyút, a legkevesebbet pedig az Egyesült Királyságban, Magyarországon és Németországban.

Az ezer háztartásra jutó eladások. Kép: EHPA.

A 2022-ben telepített új hőszivattyúk 28,18 GW-os hőkapacitással rendelkeztek, amely kb. 45,45 TWh hasznos energiát termelhet, a teljes 19,79 milliós állomány pedig 173,6 GW hőteljesítmény leadására képes, ami 325,0 TWh hasznos energiát termelhet, amelyből 205,2 TWh megújuló energia az EHPA becslése szerint.

Ezért nem mindegy, hogy mivel fűtünk

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.