PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L2V2LyIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L2V2LycsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDEvaHl1LWthbXBhbnlvay1ldi1oYXZhc3Byb2R0ZXJ2LTYwMHg1MDAtMi5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzAxL2h5dS1rYW1wYW55b2stZXYtaGF2YXNwcm9kdGVydi0xOTQweDUwMC0yLmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDEvaHl1LWthbXBhbnlvay1ldi1oYXZhc3Byb2R0ZXJ2LTE5NDB4NTAwLTIuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4=
auto
2024. 03. 28. csütörtök

Ezért nem mindegy, hogy mivel fűtünk

A közbeszédben rengeteg szó esik a villamosenergia-termeléshez és a közlekedéshez kapcsolódó kibocsátásról, illetve arról, hogyan tehetjük zöldebbé ezeket a szektorokat. Miközben rendszeresen késhegyig menő viták folynak az atomenergiának, vagy a lítiumion-akkumulátoroknak a dekarbonizációban betöltött szerepéről, jóval kevesebben beszélnek a fűtés kérdéséről, pedig ezen a téren is lenne tennivaló bőven, hiszen a fűtés maga is egy jelentős energiafelhasználó, ráadásul ugyanúgy a közvetlen környezetünket szennyezi, mint az autók.

A Twitteren kering egy karikatúra, amelyen az emberek a napelemekről, a hidrogénről, az akkumulátorokról és az elektromos autókról beszélgetnek, miközben a fűtést reprezentáló elefánt agyonnyomja a klímavédelmi célokat és az energiabiztonságot. A következőkben azt fogjuk néhány adat segítségével megmutatni, hogy mennyire valós ez az ábra, mekkora a fűtés szerepe a globális energiafelhasználásban, és mivel is fűtünk jelenleg.

Tavaly nyáron egy cikkünkben már bemutattuk a BP-nek a világ energiafelhasználásáról szóló jelentését, amely szerint 2021-ben körülbelül 165 PWh energiát (595 EJ) használt fel az emberiség. Ebből a 165 PWh-ból az áramtermelés hozzávetőleg 55 PWh-t tett ki (ha a hőerőművek által elpazarolt energiát is beleszámoljuk)*, a közúti közlekedés pedig a Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint 23 PWh-ért volt felelős. Ehhez képest a fűtés és a vízmelegítés 17 PWh-t használt fel.

Ha az üvegházhatású gázok kibocsátását nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy a fosszilis energiahordozók elégetése évente nagyjából 40 gigatonna szén-dioxid-kibocsátást okoz. Ebből az áramtermelés 12 gigatonnáért, a közúti közlekedés 6 gigatonnáért, a fűtés 4 gigatonnáért felelős.

A fenti számok tükrében tehát némileg túlzás elefántként ábrázolni a fűtést, egy 160 kg-os gorilla rajza talán helytállóbb lenne, ugyanakkor az is tény, hogy a szektor megkerülhetetlen a dekarbonizációs célok elérése szempontjából, és ahhoz sem kell orvosi diploma, hogy kijelentsük: a szeméttel történő fűtés nem tesz jót az egészségünknek.

Mivel fűtjük a bolygót?

A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint jelenleg az emberiség 40%-a él olyan területen, ahol legalább az év egy részében szükséges a fűtés. Az energiaigény szintje háztartásonként jelentősen eltér az egyes országokban és régiókban, illetve attól függően, hogy milyen az éghajlat, mekkora a lakóterület, milyen az épületek szigetelése, illetve mennyire hatékonyak a fűtőberendezések.

Forrás: IEA - The Future of Heat Pumps.

A teljes fűtési igény mintegy 70%-át a helyiségek fűtése teszi ki, a fennmaradó részt pedig a meleg víz előállítása. A fűtési energiamix is változó. Az első számú energiaforrást a földgáz jelenti, amely a fűtési energiaszükséglet 42%-át fedezi világszerte. A globális földgázszükséglet egyhatoda az épületek fűtésére szolgál - az Európai Unióban ez a szám eléri az egyharmadot. Ezt követi az olaj 15%-kal, majd a villamos energia 15%-kal, és a távfűtés - elsősorban Kínában, Észak- és Kelet-Európában, valamint Közép-Ázsiában - 11%-kal, a maradék 17%-on pedig a biomassza és a szén osztozik. A tüzelőanyag-összetétel jelentősen eltér a főbb fűtési régiókban, bár Kelet-Ázsia kivételével mindenhol a gáz dominál.

Hogyan lehet javítani a helyzeten?

A fűtési szektor tüzelőanyag-felhasználása három faktornak köszönhetően csökkenhet. Az elsőt akár ironikus ellenhatásnak is nevezhetnénk: a fosszilis energia növekvő felhasználása miatt melegszik a klíma, így kevesebb fűtésre, és kevesebb fosszilis eredetű fűtőanyagra van lesz szükségünk.

Ennél jóval szerencsésebb megoldás az épületek szigetelése, aminek az első és a legfontosabb lépésnek kellene lennie, mivel a legolcsóbb, és a legtisztább energia a fel nem használt energia.

A harmadik módszert a megújuló energiára történő átállás jelenti, ami lehet például geotermikus energia is, de a hőszivattyú egy jóval szélesebb körben alkalmazható technológia.

Hogyan áll a hőszivattyúk piaca?

A hőszivattyúk globális értékesítése 2021-ben 13%-kal haladta meg a 2020-as szintet, a leggyorsabb, mintegy 35%-os növekedés az Európai Unióban volt tapasztalható. Az elmúlt évek növekvő eladásainak köszönhetően a hőszivattyúk 2021-ben a globális fűtési igény mintegy 10%-át fedezték. A lakó- és nem lakóépületekben elhelyezett hőszivattyúk kapacitása ma több mint 1 000 gigawatt, amelynek közel felét Észak-Amerikában telepítették. Sok egység enyhe vagy meleg éghajlaton üzemel, ahol elsősorban hűtésre használják őket, de az év néhány hónapjában fűtenek is velük. A hőszivattyúk elterjedtsége azonban ma Európa leghidegebb részein a legnagyobb, Norvégiában az épületek teljes fűtési szükségletének 60%-át, Svédországban és Finnországban pedig több mint 40%-át fedezik, köszönhetően a régóta tartó állami támogatásnak.

Ma már a hőszivattyúk telepítéséhez számos országában elérhető valamilyen támogatás, így elmondható, hogy a különböző támogatási rendszerek által lefedett régiók adják a globális fűtési igény több mint 70%-át. Emellett számos országban vezettek be az épületek energiateljesítményére vonatkozó minimumkövetelményeket, több országban pedig a gázkazánok tiltására vonatkozó szabályok is érvényben vannak, így például Dániában, Franciaországban, Hollandiában, Norvégiában, illetve állami szinten az Egyesült Államokban és Kanadában.

Nagyvonalakban így áll most a fűtési szektor, amely előtt óriási kihívások állnak még a klímaváltozás és a légszennyezés elleni küzdelem során, ezért a villanyautózás és az energiatermelés mellett mindenképpen érdemes lesz szorosabb figyelemmel kísérnünk ezt a területet is.

* Az eredeti, 2023 május 14-én megjelent cikkünkben még 29 PWh-s áramfelhasználás szerepelt, ez a szám azonban csak a nettó felhasznált villamos energiát jelenti. A hőerőművek, amelyek körülbelül 17 PWh villamos energiát állítanak elő, a BP szerint csak 40% körüli átlagos hatásfokkal rendelkeznek, így a ténylegesen felhasznált fosszilis energia ennek a két és félszerese lehet. A 29 PWh-t ennek megfelelően 55 PWh-ra módosítottuk.

Úgy viszik a németek a hőszivattyúkat, mint a cukrot

PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cudm9sdGllLmV1Lz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09ZW5lcmdpYSZ1dG1fY2FtcGFpZ249cm92YXQiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LnZvbHRpZS5ldS8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPWVuZXJnaWEmdXRtX2NhbXBhaWduPXJvdmF0JywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wMi8yMDI0LTAyLTAxLXZvbHRpZS1zb2xhci0xMzAweDYwMC0zLXZlcjIuanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wMi8yMDI0LTAyLTAxLXZvbHRpZS1zb2xhci0xMzAweDYwMC0zLXZlcjIuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4=

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.