PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL3VqLWtvbmEtZWxlY3RyaWMvIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvdWota29uYS1lbGVjdHJpYy8nLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTYwMHg1MDBweC5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTE5NDB4NTAwcHguanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNC9oeXUtZWd5ZWItb25saW5lLWV2em9sZGF1dG9qYWJhbm5lci0xOTQweDUwMHB4LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+
auto
2024. 04. 23. kedd

Ezek az országok már betiltották a gázkazánokat – Magyarország sem kerülheti el a lépést

energia

Amilyen kényelmes a gázfűtés, annyi problémát képes okozni. Bár a szén- vagy a vegyes tüzeléssel összehasonlítva tisztának tűnik, a valóságban egyáltalán nem az. A National Housing Federation tanulmánya szerint Anglia 25 millió otthona évi 58,5 millió tonna szén-dioxidot bocsát ki, ami 28 millió autónak felel meg, miközben az országrészben csak 27 millió autó van forgalomban. Ez a magas érték pedig elsősorban a rossz szigetelés és a gázfűtés kombinációjának köszönhető, és egyben rámutat arra is, hogy miért nem lesz elegendő önmagában a közlekedés karbonmentesítése a klímaváltozás megfékezéséhez.

A második számú probléma az, hogy a földgáz importja rontja az adott ország külkereskedelmi mérlegét, más szóval az importőr országok finanszírozzák az exportőr országokat, ahelyett, hogy ez a pénzmennyiség a saját gazdaságukat gyarapítaná, és több forrás jutna az olyan területekre, mint az oktatás, vagy az egészségügy.

Végül arról se feledkezzünk meg, hogy a gáz révén zsarolhatóak vagyunk, és mint az jelenleg is tapasztalható, a gázkitermelő országok ezzel szemrebbenés nélkül visszaélnek, ha úgy látják jónak.

Sokak szerint nincs mit tennünk, együtt kell élnünk a helyzettel, mert a gázfűtésnek egyszerűen nincs alternatívája. Mások azonban úgy gondolják, igenis meg lehet szabadulni a gázfüggőségtől, sőt kötelességünk ezt tenni. Ez utóbbiak közül a leginkább előrelátóak már évekkel ezelőtt megkezdték a földgáz kivezetésének az előkészületeit.

A következőkben sorra vesszük Európa azon országait, ahol megkezdődött, vagy hamarosan megkezdődik a gázfűtés kivezetése.

Az Egyesült Királyságban még nincs hivatalos tiltás, de a gyakorlatban mindenki biztosra veszi, hogy jönni fog, a kérdés csak az, hogy mikor. A szigetország 2050-re el akarja érni a teljes karbonsemlegességet, így túl sokáig nem lehet halogatni az új szabályozás bevezetését. A legtöbben arra számítanak, hogy az új építésű házak esetében 2025-től kezdődik a tiltás, a meglévő otthonokban pedig 2035-től nem lehet majd új gázkazánt beszerelni. Az átállást segítendő a kormány elindított egy pályázati programot, amelynek keretében 5000 font támogatás igényelhető az olyan alacsony kibocsátású technológiák beépítésére, mint a hőszivattyú.

Norvégiában, Svédországban és Finnországban csak azért nem született tiltás, mert ezekben az országokban ritkaságszámba megy a gázfűtés (Finnországban pl. 1%-ot tesz ki), a legtöbb helyen nincs ugyanis kiépített gázinfrastruktúra, így nincs is mire csatlakozni. Többnyire távfűtést, elektromos fűtést vagy biomasszát használnak, a régebbi épületekben jellemző még az olajfűtés, de Norvégia ezt már 2020-tól betiltotta, Finnországban pedig 2024-től fokozatosan vezetik ki. A hőszivattyúk ugyanakkor már évtizedek óta nagy népszerűségnek örvendenek. Norvégiában például 1000 háztartásra 604 jut belőlük, amivel világelsők, Svédországban ez a szám 427, Finnországban pedig 408.

A skandináv országok közül egyedül Dániában létezik komolyan vehető gázvezeték-hálózat, ahol 400 ezer otthon használ gázfűtést. Az országban azonban kormányokon átívelő cél a fosszilis energiahordozók használatának visszaszorítása, ezért az új építésű ingatlanokban már 2013 óta tilos gáz- vagy olajfűtést alkalmazni. Hamarosan a már meglévő ingatlanokban is meg fog történni az átállás. Ott, ahol van lehetőség csatlakozni a távfűtési hálózatra - a dán háztartások 64%-a már távfűtött - ez 2028-ig meg fog történni, a többi ingatlan esetében 2030-ig kell átállni elektromos fűtésre, vagy biogázra.

Hollandiában a háztartások 90%-a rendelkezik gázfűtéssel, a kormány legújabb terve szerint azonban 2026-tól az új építésű, vagy a fűtéskorszerűsítésen átesett ingatlanokban tilos lesz gázkazánt használni. A preferált megoldást a távfűtés, a hőszivattyú és a hibrid hőszivattyú fogja jelenteni - ez utóbbi egy kondenzációs gázkazán és egy hőszivattyú kombinációja. A tiltás természetesen nem vonatkozik azokra az ingatlanokra, ahol fizikai akadálya van az alternatív fűtés kiépítésének.

A belgiumi Flamand régió a hollandoknál is bátrabban nyúl a tiltás eszközéhez. A tartományi kormány 2025-től kezdődően megtiltaná az új építésű ingatlanok számára, hogy csatlakozzanak a gázvezeték-hálózathoz, így ezek esetében kvázi kötelezővé válik a hőszivattyú, vagy más elektromos fűtési mód alkalmazása. Az eredeti elképzelések szerint csak 2026-tól vezették volna be a szigorítást, és lehetőség lett volna hibrid hőszivattyú alkalmazására is, de az elmúlt hónapok eseményei radikálisabb lépésekre sarkallták Flandria vezetőit.

Franciaországban bár nincs kifejezett tiltás, az év elején életbe lépett új szabályozás alapján már csak olyan ingatlanokra lehet építési engedélyt kiadni, amelyek fűtési rendszere teljesíti a szigorú kibocsátási határértékeket - ez a gyakorlatban ellehetetleníti a gázkazánok beépítését, így földgázt legfeljebb hibrid hőszivattyús rendszerekben lehet majd felhasználni.

Hibrid hőszivattyú sematikus rajza. Forrás: Metkel Yebiyo, Graeme Maidment - The Value of hybrid heat pumps.

A svájci Zürich Kanton tavaly év elején fogadott el egy olyan új szabályozást, amely megtiltja az új gáz- és olajkazánok beszerelését, legyen szó új építésű, vagy fűtéskorszerűsítésen átesett meglévő ingatlanról. A törvényjavaslatot az ősszel megtartott népszavazáson a szavazók 63%-a támogatta.

Ausztriában egymillió háztartást fűtenek gázzal, miközben az ország függősége az orosz gáztól 80%-os. A kormány a 2025-től bevezetni tervezett tiltást két évvel előrébb hozta, így már a jövő évtől kezdve nem lehet majd gázfűtést alkalmazni az új építésű ingatlanokban. A szén- és az olajtüzelés esetében 2020 óta van érvényben tiltás, sőt, ezeket a berendezéseket a jövőben javítani is tilos lesz. 2025-ig lecserélik az 1980 előtt vásárolt olaj- vagy széntüzelésű fűtési rendszereket, a többit 2035-ig fokozatosan vonják ki a használatból, gázfűtésre pedig 2040-ig lesz még lehetőség a már meglévő ingatlanokban, ezt követően viszont már csak megújuló energiát lehet majd használni. Az országban 7500 eurós szövetségi támogatás vehető igénybe hőszivattyúk telepítéséhez, de az egyes tartományok is kínálnak támogatást.

Németországban a kormánypártok koalíciós szerződése tartalmaz egy olyan kitételt, amely szerint 2025-től megtiltják az új fosszilis tüzelőanyagot használó fűtési rendszerek kiépítését. Ezt a határidőt néhány hónappal ezelőtt előrébb hozták 2024-re. A részletes jogszabályok még kidolgozás alatt állnak, de annyit már lehet tudni a nyilatkozatok alapján, hogy 2024-től minden új fűtőberendezésnek legalább 65%-ban megújuló energiával kell működnie - ami de facto ellehetetleníti a hagyományos gázkazánok alkalmazását (amennyiben nem biogázzal működnek), helyette legfeljebb a hibrid hőszivattyúk jöhetnek szóba. Thomas Nowak, a hőszivattyú gyártók részéről nyilatkozva ambiciózusnak, de megvalósíthatónak tartja a 2024-es átállást.

A tavaly átadott 103 ezer új német lakás fele már hőszivattyúval épült, a gázfűtéses lakások száma mindössze 35 ezret ért el, miközben 2015-ben még éppen a fordítottja volt az arány. Az új installációk mellett azonban jóval nagyobb számot képvisel a régi berendezések cseréje, 2021-ben összességében 630 ezer gázkazánt, 45 ezer olajkályhát és 154 ezer hőszivattyút vásároltak a háztartások. Ez utóbbi 28%-os növekedést jelent az előző évhez képest - pedig a gázárak csak idén emelkedtek igazán. A fosszilis és elektromos fűtőberendezések piaca így meghaladja az évi 800 ezret a 40 millió háztartással rendelkező országban.

Robert Habeck, gazdasági és klímaügyi miniszter 2024-től évi 500 ezer új hőszivattyú telepítését célozta meg, amelyhez 100 ezer új alkalmazottra lesz szükségük a telepítést végző cégeknek. A gyártók mindenesetre elkezdték a felkészülést: a Wolf megduplázta gyártókapacitásait, a Viessmann pedig 1 milliárd eurós befektetésből tervezi bővíteni a gyártását. Ezzel párhuzamosan a Kínából érkező import tavaly megduplázódott az előző évhez képest, miután már 2020-ban is 17% volt a növekedés.

Nem csak Németországban volt látványos a növekedés. Európa 21 országában tavaly 2,2 millió hőszivattyút telepítettek, szemben a 2020-as 1,6 millióval - ez 14%-os piaci részesedésnek felel meg - az összesített számuk így év végére már elérte a 17 milliót.

Forrás: Európai Hőszivattyú Szövetség

A legnagyobb növekedést Lengyelország (+87%), Írország (+69%), Olaszország (+63%), Szlovákia (+42%) és Norvégia (+36%) könyvelhette el. A legnagyobb piacok: Franciaország (537 ezer), Olaszország (380 ezer), Németország (178 ezer, ebben már benne vannak a nem lakossági felhasználók is),  Spanyolország (149 ezer) és Svédország (133 ezer). Magyarországon tavaly 7360 hőszivattyút telepítettek az Európai Hőszivattyú Szövetség adatai szerint, ami 20%-os növekedés az előző évhez képest.

A gázkazánokból azonban még mindig több fogyott, ezekből 4,3 millió talált gazdára 2021-ben a vizsgált országokban. „Nem jó, de nem is tragikus” - mondaná erre Anatolij Gyatlov.

Még tavaly ilyenkor is valószínűtlennek tűnt, hogy rövidesen uniós szintű tiltást vezessenek be, mára azonban sokat változott a helyzet, és egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a belsőégésű motorokat követően az új gázkazánok is hamarosan tiltólistára kerülnek. Máshogyan nem is lenne elérhető a 2050-re kitűzött klímasemlegesség, amelyre Magyarország is vállalást tett.

8 MW-os magas hőmérsékletű hőszivattyú segíti a távfűtést Berlinben

Címlapkép: DPA

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.