Villanyautóval Magyarországon át

Dienes Tibortól, a Villanyautósok Közösségének egyik régi tagjától nem csak azt szoktuk meg, hogy mindenhova villanyautóval jár, hanem hogy ezeket az útjait precízen dokumentálja is. A Balaton megkerülő túrája, illetve a legutóbbi LEAF „hatótáv tesztje” után most íme a családi nyaralásuk története.

Szeljük át az országot !

…de úgy rendesen.

Az idei családi nyaralásunk úgy alakult, hogy Debrecenbe – nekünk az ország túlsó fele – töltünk néhány napot. Hű fegyverhordozónk egy másfél éves, 30 kWh-s Leaf 28000 km-rel a háta mögött.
Az úti cél kb. 400 km. Ezt autópályán csekély klíma használattal, teherautó mögött „vitorlázva”, egy közbenső budapesti töltéssel, az akkumulátor kapacitásának teljes kihasználásával meg tudnám tenni. Tudom, mert már csináltam ilyet, de ez most több okból sem játszhat. Először is három gyerekkel utazunk, akik ilyen hosszú úton többször is igénylik a megállást (kaja, pisi, fagyi stb.). Másodszor ha lehetséges, akkor elkerülöm a pesti töltőket a fővárosban kialakult töltőháború miatt. Valamint nagyon szívesen elkerülöm az autópályákat, inkább közlekedem főutakon, mellékutakon, lakott területeken. Ezek alapján úgy terveztem, hogy az 1-es úton haladva megejtjük az első töltést Tatabányán, majd Budapesten át a 4-es úton Szolnok. Onnan tovább Debrecenbe.

Tehát plafonig rakott csomagtartóval irány a Nagyerdő!

Reggel fél hétkor indulás. Az autó teljesen feltöltve, a klíma 20 fokra állítva, a „tippelőóra” 230 km-t jósol:

Mint tudjuk, szinte minden autó km órája csal felfelé (többet mutat a valós sebességnél). Valamelyik kevesebbet, valamelyik többet. A LEAF többet „csal” az átlagnál. Műszaki szemmel úgy tudnám megfogalmazni, hogy a Nissan a Leaf esetében nem a tűrésmező közepét célozta meg, hanem a felső határát. Ez persze okot ad a különböző fórumokon és közösségi oldalakon az olyan megjegyzésekre, hogy „azért fogyaszt ennyit” meg „nem is annyival megy” és hasonlók. Ezért elhatároztam, hogy a Waze navigációs program GPS adatai szerint fogok közlekedni (ezt talán nevezhetjük közel valós sebességnek), meglátjuk milyen lesz.

A GPS adatokból nyert sebesség értékek és a kijelzett sebességek így alakultak:

• valós 50 km/h – óra szerint 56 km/h
• valós 90 km/h – óra szerint 101 km/h
• valós 110 km/h – óra szerint 122 km/h

Tehát én ezekkel a sebesség értékekkel próbáltam közlekedni. Itt jelezném a téma „kedvelőinek”, hogy az emberek többsége nem közlekedik valós sebességgel. Városban még csak-csak mennek annyival néhányan, de lakott területen kívül, aki 90-nel szeretne közlekedni a nagy részük kevesebbel megy mint a valós 90 km/h. Gondolom, mert az ő órájuk is csal. Valahol a LEAF órája és a valós értékek között közlekedik a legtöbb ember. Ebből adódóan elég sokat előzgettem, hogy tartsam az eltervezett sebességeimet.

Tatabányára 50% akku kapacitással érkeztem meg:

Alig több mint 19 perc töltés után már 96%-on voltunk, úgyhogy irány Szolnok.

A navi szerint a szolnoki töltő 163 km-re van, ezért nem is erőltettem tovább a töltést. Viszont amivel nem számoltam, hogy a pesti dugók és egy baleset miatt, ami a 4-es úton volt a navi többször is újratervezte az útvonalat. A külső hőmérséklet már több helyen is elérte a 32 fokot. A dugókban ugyan az elektromos autó motorja nem fogyaszt, de a klíma igen. Így gyakorlatilag az akku kapacitásunkat majdnem elhasználva értünk a szolnoki villámtöltőhöz.

Itt egy alapos ebédelés és fagyizás után feltöltve várt szeretett autónk. Az akkumulátor hőmérséklet jelzőjén már látszott az aznapi nyüstölés és a kánikula jelei. Persze ez semmiféle gondot nem okozott.

Irány Debrecen! Szinte az egész út lakott területen kívül esik (talán két falut érintettünk). Rekkenő hőség, valahol 34 fok, már a klímát is 19 fokra állítottam, mert ötünknek a 20 fok már kevés volt. Végül 22%-al és 432 km-rel a hátunk mögött megérkeztünk a szálláshelyünkre a debreceni Hotel Nagyerdőbe.

Ott tartózkodásunk alatt nagyon jól éreztük magunkat. Tettünk még egy nyíregyházi kitérőt az állatkertbe és a debreceni kerekerdő élményparkba is. A debreceni villám töltőnél beszélgettem egy kedves hölggyel, aki egy elektromos berlingót töltött és mesélt az ottani töltő állapotokról is. Ott sem fenékig tejföl a villanyautós élet.

Csak a szerencsén múlott, hogy ne legyen kellemetlen élmény a nyaralás vége. Az utolsó előtti nap nagy vihar lett és kidöntött egy hatalmas fát a hotel parkolójában. Négy autóra dőlt rá, kb. 8 m-re a LEAF-től. Sajnos ez a Renault nem úszta meg:

A visszaút

Ugyanezen úton jöttünk haza is (csak kevesebb kerülővel), viszont most „csak” óra szerinti 50 , 90 és 110 km/h-val. Kíváncsi voltam így mennyi lesz a fogyasztásunk. Odafelé 13 kWh/100 km lett. A kánikula tombolt, a töltések simán mentek, a fagyi fogyott. Egyetlen érdekességet tudok mutatni: a tatabányai töltőhöz 15%-kal érkeztem és töltés közben az akku hőmérséklet egy kis ideig a piros sávba ugrott. Itt 53 fokos volt az akkumulátor hőmérséklete, de a töltés egy pillanatig sem lassult be. Viszont mivel bőven elégnek bizonyult ez a töltés le is kapcsoltam és útnak indultam hazafelé.

Végezetül 414 km-rel a hátam mögött és 11,9 kWh/100 km-es fogyasztással hazaértem.

Az egész nyaralásunk alatt 979 km-t tettünk meg 12,6 kWh/100 km-es átlagfogyasztással. Ez idő alatt a Nissan Connect szerint 123,5 kWh volt a fogyasztásunk.

Szerettem volna megnézni, hogy mennyivel kevesebbet töltöttem nettó utazással (töltések, pisi, fagyi nélkül) odafelé a valós sebességekkel, a visszafelé használt km óra szerinti értékekhez képest, de a sors fintora (és a kerülők, építkezések és dugók), hogy odafelé többet utaztam, mint visszafelé:

• Odafelé: 7 óra 2 perc
• Visszafelé: 6 óra 46 perc

Villanyautósok