Kína nem is akkora mumus, mint amekkorának sokan gondolják

Az nem vitás, hogy méreténél fogva Kína a világ legnagyobb szennyezője, mint ahogy az sem, hogy az ország megkerülhetetlen tényezőnek számít, ha a világ el akarja érni a kibocsátási célkitűzéseit. Az ázsiai ország adja a globális villamosenergia-termelés 30 százalékát, ami egyúttal azt is jelenti, hogy lényegében ők diktálják a szektor átállásának tempóját: ha Kínában gyorsan fejlődnek a megújulók, akkor a világszinten is gyorsan fognak fejlődni.

Sokak fejében egy olyan kép él Kínáról, amely szerint ők elégetik az olcsó szenet, a drága napelemet meg eladják a gazdag nyugatnak. Bizonyos politikai körök előszeretettel lovagolják meg ezt a sztereotípiát, amikor azt mondják, hogy teljesen feleslegesek a mi zöldítésre irányuló erőfeszítéseink, amikor ott van Kína, amely nem törődik ezzel a problémával, márpedig nélkülük hiábavaló minden igyekezetünk, jobban tesszük tehát, ha mi is a fosszilis energiánál maradunk.

Valójában azonban ez egy fals kép. Hannah Ritchie, az Oxfordi Egyetem kutatója, és az Ourworldindata.org nevű oldal oszlopos tagja a személyes honlapján közölt egy rövid, ám lényegre törő helyzetjelentést a megújuló energia Kínai fejlődéséről, amely segít rávilágítani arra, hogy miért mondom ezt.

Lássuk a számokat

A tavalyi évben 269 TWh-val növekedett a nap- és a szélenergiás áramtermelés Kínában, ami nagyságrendileg Ausztrália vagy Spanyolország teljes éves áramszükségletének felel meg. Az idei évre várt növekedés 359 TWh  – ennyi energia képes lenne ellátni az Egyesült Királyságot és Írországot. Még egyszer kiemelném, hogy ez csak az éves növekmény.

Az országban tavaly összesen 1252 TWh nap- és szélenergiát termeltek  – ez a mennyiség az Egyesült Államokat és Indiát leszámítva a Föld bármely más országának villamosenergia-igényét ki tudná elégíteni.

Ha más országok helyett Kína saját felhasználásával akarjuk összevetni ezeket a számokat, akkor azt mondhatjuk, hogy tavaly már kevés híján annyi energiát termeltek időjárásfüggő megújulók segítségével, ami képes lenne a teljes lakossági áramfogyasztást (1350 TWh) fedezni.

Ez az eredmény annak köszönhető, hogy tavaly 87,4 Gigawattnyi új napelemes kapacitás létesült az országban, ami 60 százalékos növekedés az előző évhez képest, ráadásul ez több, mint amennyit 2016-ban az egész világon telepítettek. Bár tavaly a szélenergia nem könyvelhetett el új telepítési rekordot, az ország szeles termelési kapacitásai azért így is megduplázódtak 2018 óta.

A kínai áramtermelésnek csupán kevesebb, mint a 20 százaléka volt karbonmentes az ezredfordulón, de ez az arány tavaly már 35 százalékra nőtt, ezen belül a nap-és a szélenergiás termelés részesedése 14 százalékra rúgott, ami kicsit magasabb, mint a globális átlag, és gyorsan növekszik. Külön érdekesség, hogy bár a világon talán Kínában gondolják a legkomolyabban az atomenergia fejlesztését, az mégis elmarad a naperőművek és a szélerőművek termelésétől.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.