PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL3VqLWtvbmEtZWxlY3RyaWMvIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvdWota29uYS1lbGVjdHJpYy8nLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTYwMHg1MDBweC5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA0L2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtZXZ6b2xkYXV0b2phYmFubmVyLTE5NDB4NTAwcHguanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNC9oeXUtZWd5ZWItb25saW5lLWV2em9sZGF1dG9qYWJhbm5lci0xOTQweDUwMHB4LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+
auto
2024. 04. 17. szerda

Több naperőművet kellene a szántóföldekre telepítenünk

energia

„Miért a szántóföldekre telepítik a napelemeket?” – kérdezik sokan, pedig a termőföldön nem csak élelem és takarmány terem, hanem ipari alapanyagok is. Magyarország a bioetanol gyártásában nagyhatalomnak számít, az évi 640 millió literes termelésünkkel Európában a harmadik helyen állunk Franciaország és Németország mögött, így még azt is megengedhetjük magunknak, hogy az évi 150 millió literes hazai felhasználás mellett az előállított mennyiség nagyobb részét exportáljuk. A bioetanol fő felhasználási területét a belsőégésű motorok jelentik – vagyis hozzákeverjük a benzinhez, hogy kevesebb kőolajra legyen szükségünk. Egyes tanulmányok szerint az etanolnak nagyobb a karbonlábnyoma, mint magának a benzinnek, ezért klímavédelmi szempontból minimum kérdéses az alkalmazása, de az tény, hogy csökkenti az importfüggőséget, és ezáltal jót tesz a külkereskedelmi mérlegünknek.

Az etanoltermelés tehát alapvetően a kőlajfelhasználásunk csökkentését szolgálja, a mezőgazdasági földterületek hasznosításának szempontjából azonban létezik erre egy nagyságrendekkel hatékonyabb módszer is, amely ráadásul az élelmiszerbiztonságot is jobban szolgálja.

A bioetanol előállításának mérlege valahogy úgy néz ki, hogy bemegy a magyarországi gyárakba évi 1,5 millió tonna kukorica, és kijön félmillió tonna állati takarmány (illetve más hasznos termékek, például kukoricaolaj), félmillió tonna etanol (a hazánkban évente előállított 640 millió liter etanol tömege 500 ezer tonna. ), miközben félmillió tonna szén-dioxid keletkezik. Ez utóbbi klímasemleges folyamat, hiszen csak az a CO2 kerül vissza légkörbe, amit a kukorica korábban kivont belőle. A félmillió tonna takarmányra úgy tekintünk, hogy azt mindenképpen meg kellett volna termelni valamilyen takarmánynövény formájában, így azzal nem foglalkozunk. Végeredményként tehát azt mondhatjuk, hogy évi egymillió tonna kukorica válik „füstté”, amikor a bioetanolt előállítják, vagy amikor elégetik a belsőégésű motorokban, ami egyébként a teljes kukoricatermésünk közel egyötöde.

Az éves termésátlagok Magyarországon 8 tonna körül szoktak alakulni, már ha nincs aszály (2022-ban 3,4 tonna termett hektáronként), vagyis körülbelül 120 ezer hektáron (1200 km2) termelünk bioetanolt, ami a duplája a Balaton területének.

Az etanol energiasűrűsége csak alig kétharmada a benzin energiasűrűségének, így a 640 millió liter bioetanol 400 millió liter benzint képes kiváltani, ami az ország 2 milliárd literes benzinfogyasztásának az ötöde. Dízelből viszont sokkal többet fogyasztunk, körülbelül 4,5 milliárd litert évente, így a teljes üzemanyag-felhasználásunk évi 6,5 milliárd liter, a 400 millió liternyi etanol ennek a 6%-a.

Jöjjenek a napelemek

Azon a bizonyos 120 ezer hektáron elférne 60 gigawattnyi napelem, amely egytengelyes napkövető technológiával felszerelve könnyedén képes lenne évi 90 TWh villamos energia előállítására – ami jócskán meghaladja a jelenlegi teljes éves felhasználásunkat. Persze a valóságban a napelemeket szélturbinákkal vegyesen lenne érdemes telepíteni, hogy télen is legyen értelmezhető mennyiségű termelés, és a szélerőművek helyigénye jóval kisebb, tehát akár kevesebb terület is elég lenne – vagy adott területen több energiát tudnánk előállítani. A folyamatos energiaellátás biztosítása érdekében szükség lenne egy bizonyos mértékű energiatárolásra is (pl. hidrogén), ami veszteséggel járna, de ezzel együtt is legalább évi 70-80 TWh hasznos, és szabályozható megújuló energiáról beszélhetünk.

Egy liter dízel energiatartalma 10,7 kWh, egy liter benziné pedig 9,7 kWh, ami azt jelenti, hogy 2019-ben hozzávetőleg 68 terawattórányi üzemanyagot használtunk fel. Az elektromotorok ugyanakkor két és félszer hatékonyabbak a belsőégésű motoroknál, így a 68 TWh kiváltható lenne mindössze 27 TWh villamos energiával, ha minden járművünk elektromos lenne.

Összefoglalva az eddigieket: minden évben két Balatonnyi területen termelünk kukoricát csak azért, hogy abból annyi bioüzemanyagot állítsunk elő, ami a teljes éves üzemanyag-felhasználásunk 6%-ával egyenlő. Ugyanezen a területen annyi megújuló energiát termelhetnénk, ami az üzemanyag-felhasználásunk 300%-ának felel meg.

A napelemek és szélturbinák között pedig akár birkák is legelhetnének, így egy adott terület energia mellett tejet, húst és gyapjút is képes lenne biztosítani.

Ráadásul a kukoricatermelés kimeríti a talajt (ezért műtrágyázni kell), ami a napelemek alatt képes lenne regenerálódni, és humusz formájában szén-dioxidot megkötni. Arról már nem is beszélve, hogy a vegyszerezés is megszűnne az érintett területeken.

A közlekedési szektor napenergiával történő zöldítése tehát nem veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot – éppen ellenkezőleg, napelemes birkalegelők révén még növeli is azt-, miközben jót tesz a biodiverzitásnak, és képes csökkenteni a már kibocsátott szén-dioxid mennyiségét is.

Energiatárolás fehérjében, avagy szükségünk van-e még egyáltalán termőföldre?

Címlapkép: Oleksandr Ryzhkov on Freepik

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.