Minden idők legnagyobb költségvetésű európai infrastruktúra-teremtő beruházása indulhat el, miután a Siemens Energy csatlakozik a TenneT pályázatához – írta meg a hivatalos közlemények kiadása előtt, a mindig jól értesült ReCharge News. Az „Európa legnagyobb” zöld tenderének tartott projekttel kapcsolatban a portál magától a projektgazda holland villamosenergia-hálózat üzemeltető cégtől szerzett értesülésekre hivatkozva írta meg, hogy a német és holland északi-tengeri szélerőművek összekapcsolására kiírt pályázat eredménnyel zárult, miután a TenneT aláírta az utolsó megállapodást is. A holland állam tulajdonában lévő TenneT jelenleg Hollandiában üzemelteti a nagyfeszültségű hálózatot, de a cég felügyelete alatt van a német hálózat nagy része is. A két országban az energiaátmenet biztosítása érdekében hatalmas hálózatbővítési és infrastruktúraépítési és fejlesztési nyomás van a rendszeren – nem utolsó sorban éppen az offshore szélerőművek most induló, újbóli előretörése miatt. Németország is, Hollandia is az európai élmezőnybe tartozik a 2030-as, 2040-es bővítési vállalásaikkal. Felesküdött a szélre a világ JapánbanPGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cucGV0cmFueWlhdXRvLmh1L2pva2VyLTIwMjUvP3V0bV9zb3VyY2U9am9rZXImdXRtX21lZGl1bT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fY2FtcGFpZ249bGVhZCUyMCUyMCUyMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly93d3cucGV0cmFueWlhdXRvLmh1L2pva2VyLTIwMjUvP3V0bV9zb3VyY2U9am9rZXImdXRtX21lZGl1bT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fY2FtcGFpZ249bGVhZCUyMCUyMCUyMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDUvcGVhLTI3LTI1LWtpYS1hamFuZGVra2FydHlhLXByb21vLWpva2VyLTEyMDAteC0xNjAwLTA1LTE1LTE2LnBuZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjUvMDUvcGVhLTI3LTI1LWtpYS1hamFuZGVra2FydHlhLXByb21vLWpva2VyLTEyMDAteC0xNjAwLTA1LTE1LTE2LnBuZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+ Az átviteli berendezések szállításáról és telepítéséről – illetve arról az infrastruktúra megteremtéséről szóló projekt, amely az Északi-tengeren épülő 28 GW teljesítményre képes német és holland szélerőművekből szállítja majd a villamos energiát a partra – eddig annyit lehetett tudni, hogy e zöldenergiás tétel kiemelten fontos szerepet kap majd Európa energiafüggetlenségének kialakításában. A holland hálózatüzemeltető korábban már jelezte, hogy hatalmas összegű szerződéseket köt a GE/Sembcorp , a Hitachi Energy/Petrofac és a GE/McDermott konzorciumokkal – ezeket a három érintett társulás március 30-án, egyidőben kiadott sajtóközleményben konkretizálta és visszaigazolta. A Tennet ezen túl azt is jelezte, hogy a német Siemens Energy és a spanyol Dragados Offshore partnerségével is számol. Ez most lett hivatalos. A német-spanyol konzorcium szerződésértéke megközelíti a hétmilliárd eurót. Meglehetősen összetett, hogy ki-mit is fog építeni és szolgáltatni, de íme egy ábra, ami elmagyarázza, hogy az offshore szélfarmok termelése hogyan jut ki a partra, és kapcsolódik a szárazföldi (európai) villamosenergia hálózatra: A HVDC rendszer működési sémája (forrás: Power System Operation) „Az eredmény egy olyan tengeri szélenergia átviteli kapacitás lesz a német és holland Északi-tengeren, amely annyi áramot termel majd, mint 28 nagy erőmű” – közölte a Tennet-forrás a ReCharge News-zal, mely korábban megírta azt is, hogy Hollandiában 10 milliárd eurós, Németországban pedig mintegy 15 milliárd eurós költségvonzattal számoltak e projekt kapcsán. Most, hogy kiderült, még legalább 5 milliárd eurót elemészt majd a beruházás Így még inkább igazoltnak látszik, hogy a TenneT „példátlan tőkebefektetések” kihívásával kell megbirkózzon. A három északi-tengeri nagyfeszültségű egyenáramú (HVDC) hálózati csatlakozással számolt beruházás egyenként 2 GW, összesen 6 GW átviteli potenciállal fog működni. HVDC A nagyfeszültségű egyenáramú átviteli hálózat (High voltage direct current power line, HVDC) létjogosultságát az adja, hogy nagytávolságú villamosenergia-átvitel esetén ezek a rendszerek olcsóbbak, mint a váltakozó áramú távvezetékes rendszerek. Leegyszerűsítve: azért olcsóbbak, mert kevesebb alkatrészből megépíthetők, és kisebb a hálózati veszteségük. A víz alatti rendszerek jellemzője az is, hogy HVDC kiküszöböli a kábelek kapacitásának feltöltéséhez és kisütéséhez szükséges nagy áramokat, ám az is előnyt jelenthet, hogy az ilyen rendszerek a nem szinkronizált váltakozó áramú átviteli rendszerek közötti energiaátvitelre is használhatók. Az előnyök azonban csak nagyobb távolságban, többszáz kilométeres távon érvényesülnek, mivel az átalakítók költségesebbek, mint az AC rendszerek esetében. A HVDC-ben rejlő potenciál olyan nagy, hogy az Egyesült Államokban nemrég terv készült egy országos hálózat kiépítésére is. A 400 milliárd dolláros beruházás legfőbb haszna az lehetne, hogy a termelési és fogyasztási helyek közötti, nem ritkán valóban országméretű távolságokat hatékonyan, alacsony költségszinten áthidalhatóvá tegyék. Mit ér a kormány azeri távvezeték álma? Szabó M. István Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!