Sapporoban azt fogadták meg a világ hét meghatározó gazdaságának (G7) éghajlat-, energia- és környezetvédelmi miniszterei, hogy drasztikusan többet és nagyobbat vállalnak eztán a megújuló energiás projektből. A japán energiaügyi miniszter meghívására érkezett amerikai, francia, kanadai, német, olasz és brit energiaügyi miniszterek április 15-én és 16-án készítették elő a jövő hónapban tartandó, hirosimai G7-es csúcstalálkozót. A G7 országok által felvázolt, konkrét intézkedések között szerepel, hogy fel kell gyorsítani a megújuló energiával kapcsolatos projektek kiépítését, valamint az is, hogy a G7 országok elkötelezték magukat az innovatív technológiák fejlesztésének előmozdítása mellett. Konkrét célszámokat is meghatároztak: a napelemes potenciálnak 2030-ra e szerint el kell érnie az 1 TW méretet, a tengeri szélenergia-kapacitásnak pedig a 150 GW-ot. Összeálltak mind a G7 miiniszterek, egy képpé (fotó: Japán Energiaügyi Minisztérium, MOE) „Fel fogjuk gyorsítani a megújuló energiaforrások, például a napenergia, a szárazföldi és a tengeri szélenergia, a vízenergia, a geotermikus energia, a fenntartható biomassza, a biometán, az árapály és más modern energiatermelő technológiák elterjesztését és használatát” – ígérték a G7 energiaminiszterek. Hozzátéve, felkérik a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökséget (IRENA), hogy az készítsen elemzést az úszó és lebegő tengeri szélenergia termelés innovációjáról és a fenntarthatóságáról. A megállapodásról kiadott hivatalos közlemény azonban azért is fontos, mert jól mutatja azt a sebességváltási kényszert, amivel a világ e témakörben globálisan szembesül. A 150 GW a napos 1000 GW-hoz képest talán nem tűnik soknak, de az aláírók többsége eddig nem, vagy alig-alig engedett teret az energetikai szektorában az offshore szélerőműveknek. Hát: majd most! Eddig csak szerénykedtek Azt, hogy milyen nagy is az a 150 GW, jól mutatja, hogy a G7 jelenleg ennek töredékével rendelkezik csupán. Az amerikaiak 2021 májusában kezdtek bele az egészbe: a Biden-kormányzat ekkor hagyta jóvá az első nagyszabású tengeri amerikai szélerőműpark építésének megkezdését. A Vineyard Wind 1 szélerőműpark Massachusetts partjainál épül majd fel, a tervek szerint 2024-ben éri el a teljes, 800 MW-os méretét. Az első lépést még jó pár követi, mert az amerikai kormány offshore programja az évtized végére eddig is 30 GW megépítését írta elő. Japán tavaly decemberben jelentette be, hogy megkezdi a működését a szigetország első tengeri szélfarmja. Az Akita prefektúrában, Noshiro Port közelében lévő erőmű 13 darab 4,2 MW teljesítményű szélturbinát működtet, így japán tengeri „flotta” mérete jelenleg igen kicsi. A noshiroi beruházás végére 33 Vestas torony dolgozik majd a hálózatra, ami majd 140 MW termelőerőt jelent. Ez már valami, de azért eltörpül a 2030-ra tervezett, 10 GW kiépítése mellett. Franciaország nem sokkal jár Japán előtt: 2022 novemberében adták át az első kereskedelmi méretű offshore szélerőművet. Az ország nyugati szélén található Saint-Nazaire partjainál üzembe állt 80 turbina – 480 MW teljesítményre képes. 2030-ra 18 GW a francia terv, 2050-re 40 GW. Menetkész és munkára jelentkezett a Siemens óriása Ami Olaszországban zajlik, arról nemrég mi is írtunk: jelenleg ugyan csak egyetlen apró, 30 MW-os méretű offshore erőmű működik, az is csupán tavaly április óta. De itt is átbillent a kapcsoló; zöld jelzést kaptak az első olyan beruházási projektek, amelyek 1 GW feletti termelésnövelést ígérnek. A kormány friss energiastratégiájában pedig bár 2030-ig 3500 MW offshore tengeri erőmű hálózatba tétele szerepel, de van arra is hajlandóság, hogy ezt 5 GW feletti szintre húzzák föl. Kanadában tavaly szeptemberben kezdődött el a versenyfutás: az észak-amerikai országban egyelőre jobban hisznek a kis atomerőművek (SMR) teremtette jövőben, mint a kiaknázható szélben. Így bár a már „csőre töltött” nagy szélerőműves beruházások Top5-jében ugyan három is tengeri platformként épül majd, de ezek egyike sem vetekszik sem a déli szomszédnál letervezett méretekkel, sem a G7 többi országában a tervekbe írt offshore elképzelésekkel. A Windstream Wolfe Island Shoals projektje 300 MW-os lesz, a Queen Charlotte-szigeteknél épülő tengeri szélfarm eléri a majdnem 400 MW-ot, az új-skóciai Yarmouth Offshore Wind Farm pedig az akár 1 GW-ot is. Azt, hogy Kanadában mik a tervek a továbbiakra nézve, azt nagyban befolyásolják, hogy módosul-e az energiamix jövőjével kapcsolatos elképzelés. Németországban az eddig felsorolt országokban realizált offshore méreten már most messze túljutottak. Valamivel több, mint 8 GW offshore termelőkapacitással rendelkeznek. Az ő problémájuk az, hogy évek óta alig-alig tud ez a méret növekedni, mert a német szabályozás korlátozásainál a beruházók például az Egyesült Királyságban, Dániában és Ázsia-szerte sokkal kedvezőbb körülményeket találnak és választanak. Az Angela Merkel után érkezett új kormányzati garnitúra azonban ezen a téren is radikális változást akar: idén januárban az került be a hivatalos tervekbe, hogy az eredetileg, 2030-ra meghatározott 20 GW helyett 30 GW kell legyen a célszám, ami 2035-re 40 GW-ra, 2040-re pedig 70 GW-ra változik. A tengeren vág vissza a Siemens Kínának Igazából egyetlen ország, az Egyesült Királyság mondhatja el magáról a G7-ben, hogy évek óta, folyamatosan és élénken bővíti a tengeri szélenergiás potenciálját. Sokkal később kezdtek e területen, mint a németek, de a 2022-es évbe 11,3 GW mérettel fordultak, amit decemberig 3,2 GW-tal sikerült növelni. További 13,6 GW új kapacitás pedig már építés alatt van. Ebből még az is kijöhet, hogy 2030-ra az Egyesült Királyság 50 GW-ig szeretne eljutni. Mindezekre persze lehet, és most könnyű is rámondani, hogy ezek az országok (sem) csináltak eddig semmit, és most, a nagy ígéretek után se biztos, hogy sokat fognak. De ez most már hamarosan kiderül – 2030 már egyáltalán nincs olyan nagyon messze, és ha a célszámokból bármit is el akarnak érni, akkor ma, holnap már a látható változást előidéző döntéseket is meg kell hozni. Referenciának is jó, ahogy az Amazon leszerződött Szabó M. István Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!