Jön a pénzeső: ezekre az energetikai beruházásokra fog támogatást adni az állam

Az Európai Unió létrehozott egy helyreállítási alapot, hogy a tagállamok a koronavírus okozta járvány következményeit enyhítsék, és újra növekedési pályára állhassanak, miközben a fenntarthatóság szempontjai is érvényesülnek. Ehhez igazodva Magyarország elkészítette a Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervét, mely a járvány gazdasági és társadalmi hatásaira reagál, emellett a zöld és digitális átállást segíti elő. A terv 9 komponensből áll, a program finanszírozásához szükséges becsült forrásigény 5760 milliárd forint. Az energetika (zöld átállás) komponens célja az energiaszektor dekarbonizálása, így hozzájárulva az EU 2030-as klímavédelmi célkitűzéseinek magyarországi teljesüléséhez. Erre a területre valószínűleg százmilliárdos nagyságrendű forrás fog rendelkezésre állni. A következőkben sorra vesszük, hogy kik és milyen beruházások esetén számíthatnak támogatásra az alapból, amelyek között vannak a lakosságot és a vállalati szektort megcélzó programok is. Fontos azonban hozzátennünk, hogy a terv még nem végleges, arra az Európai Bizottságnak is rá kell bólintania, a részletszabályok kidolgozása pedig csak ezután várható.

Lakossági napelemes rendszerek beruházási támogatása

A beruházási támogatást tetőszerkezetre helyezett, saját fogyasztás kiváltását célzó napelemes rendszerre lehet majd igényelni a Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld és Észak-Magyarország 5000 fő alatti településein. A jelenlegi szaldós elszámolást bruttó elszámolás váltaná fel, a vissza nem térítendő támogatásból a tervek szerint 70 ezer napelemes rendszer épülne meg. A program egy kedvezményezett háztartásnál az átlagosan évi 132-176 ezer Ft áramköltségéből legalább 66-88 ezer Ft áramszámla megtakarítást és – a bruttó elszámolás bevezetése miatti – bevételt keletkeztet, azaz az éves áramköltség 50%-a kerülhet megtakarításra. A terv stratégiai célként fogalmazza meg, hogy 2035-re legalább 200 ezer háztartás rendelkezzen átlagosan 4 kW teljesítményű, tetőre szerelt napelemmel.

Lakossági fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerrel kombinálva

A fűtési rendszer elektrifikálása olyan háztartásoknak nyújtana segítséget, ahol jelenleg fosszilis tüzelőanyagokkal és fával fűtenek. A napelemes rendszerek telepítésére és a fűtési, valamint a használati meleg vizet előállító rendszereik elektrifikálására 17 ezer háztartás számára nyújtanának vissza nem térítendő támogatást a fentebb megnevezett régiók 5000 fő alatti településein.

Ahogyan a dokumentum fogalmaz: „A lakóépületek fűtésére széles körben használnak szennyező tüzelőanyag-típusokat. A legalacsonyabb jövedelmi kvintilisbe tartozó háztartások mintegy egyharmada – főként a vidéki területeken – nem fér hozzá gázhoz vagy távfűtéshez, ezért drágább és szennyezőbb szilárd fosszilis tüzelőanyagokat és fát használ fűtésre, ami a légszennyezés egyik fő forrása, illetve súlyos egészségügyi és környezeti következményekkel jár. Számos olyan kiaknázatlan lehetőség áll még rendelkezésre a megújuló energiák terén a fűtési ágazatban, amelyekre való átállás a tisztább fűtés mellett ösztönözheti a helyi gazdaságot.”

Az egyes lehetséges fejlesztési csomagok, támogatható tevékenységek:

• Legalább A++ korszerű hűtő-fűtő klímaberendezés (levegő-levegő hőszivattyú) beszerzése és beépítése elektromos fűtőpanelekkel/infrafűtéssel, és ezen gépészeti rendszerre tervezett napelemes rendszerrel (max 4-5 kW), továbbá okosmérővel. A nagyobb terek (nappali) befűtését és hűtését egy 3-4 kW-os klímaberendezés biztosítja, a kisebb terek (hálószoba, fürdőszoba) fűtése elektromos fűtőpanelekkel/infrafűtéssel oldható meg azon ingatlanok esetében, ahol nincs kiépített vízközegű fűtési rendszer. A rendszer villamos energia igényét 4-5 kW-os napelemes rendszer szolgáltatja. A napelemes rendszer hálózatra történő bekötése mellett a kifejezetten csak az új fűtési célú elektromos fogyasztó berendezésekhez kötődő elektromos hálózat kiépítésének biztosítása is szükséges.
• Villanykazán, és az erre méretezett napelemes rendszer (~5-6 kW), valamint okosmérő. Azon legfeljebb 150 m² fűtött alapterülettel rendelkező ingatlanok esetében, amelyeknél már létezik kiépített vízközegű fűtési rendszer (vegyes tüzelésű kazánnal, vagy gázkazánnal biztosított központi fűtés), ott – az eredeti kazán megtartása mellett – egy legfeljebb 24 kW-os elektromos kazán beszerelése a megfelelően méretezett napelemes rendszerrel. A szükséges napelemes rendszer kapacitása ebben az esetben legalább 5 kW nagyságú, hogy – a villanykazán mellett – az egyéb szokásos háztartási elektromos fogyasztók áramfelhasználását is fedezze. A napelemes rendszer hálózatra történő bekötéséhez és az elektromos kazán bekötéséhez szükséges elektromos hálózat kiépítése is megvalósítandó.
• Hőszivattyú és a szükséges napelemes rendszer (~5 kW) okosmérővel
• A fenti rendszerek kiegészíthetőek a használati meleg víz (HMV) előállítását biztosító 100-150 literes tárolóval, és szükség esetén cekász fűtőpatronnal is, amennyiben a HMV-előállításra elektromos bojler, vagy indirekt HMV tartály még nem áll rendelkezésre.

A fenti program által egy kedvezményezett háztartásnál az átlagosan évi 290-410 ezer Ft nagyságú rezsiköltség jelentős része (fele, közel kétharmada villamos energia fogyasztási profiltól függően) a napelemes rendszer termelése által kiváltható a Terv kalkulációja szerint. A szaldó elszámolást itt is bruttó elszámolás váltaná fel. A stratégiai cél, hogy a lakossági hőszivattyúk beépített kapacitása 2030-ra közel 400 MW-ra nőjön a 2017-es 50 MW-ról.

Okosmérés elterjesztése 

Jogszabály alapján 2023 végéig okosmérővel kell ellátni a kisfeszültségen csatlakozó felhasználókat 5000 kWh vagy e fölötti éves felhasználás esetén; 3×32 A-t elérő, de 3×80 A-t nem meghaladó teljesítményigényű új csatlakozás esetén; továbbá a háztartási méretű kiserőművel rendelkező, felhasználóknál. Ezen kívül bárki kérheti okosmérő felszerelését, akkor is, ha nem tartozik a kötelezetti körbe. A mérő felszerelésével együtt a szolgáltató köteles dinamikus árazási ajánlatot nyújtani az okosmérővel ellátott felhasználók részére.

A program keretében okosmérők felszerelését támogatnák azok esetében, ahol annak alkalmazása kötelező. Az okos mérők elterjesztésével, rugalmas tarifákkal keresletoldali válaszintézkedések alapozhatóak meg hosszú távon, amely a villamosenergia-rendszer rugalmasságát segíti elő.

Átviteli rendszerirányító és elosztók klasszikus és intelligens hálózatfejlesztései 

A Nemzeti Energiastratégia célja, hogy a szén-dioxid-mentes villamosenergia-termelés aránya a jelenlegi 60%-ról 2030-ra 90%-ra emelkedjen, és a hazai beépített fotovoltaikus kapacitás 2030-ra
meghaladja a 6000 MW-ot. A villamos energia szektor dekarbonizációjának fő kihívása a hálózati kapacitások szűk keresztmetszetének megszüntetése, az átviteli- és az elosztóhálózat felkészítése és fejlesztése.

A terv keretében új vezetékek kiépítését, a meglévők átviteli kapacitásának bővítését, új alállomások létesítését, transzformátorok cseréjét, vonali feszültségszabályozók létesítés támogatják. De fontos szerep jut a digitalizációs fejlesztéseknek, mint például a transzformátorok monitoring és beavatkozó rendszere, demand side management, smart grid megoldások, stb.

Új megújuló energiatermelő fotovoltaikus kapacitások támogatása

A háztartási méretűnél nagyobb naperőművek (egészen 50 MW-ig), illetve az energiaközösségek naperőművei is számíthatnak támogatásra valamilyen formában. A beruházás nem csökkentheti a biológiai aktív felületet. A fotovoltaikus erőműveket olyan módon kell kiépíteni, ami megtartja a terület biológiai aktivitását, továbbá a METÁR rendszeren keresztül létrejövő erőművi egységek telepítésénél előnyben kell részesíteni a barnamezős területeket.

Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára szerint a magyar terv megvalósítása esetén 1100 megawatt új beépített napelem-kapacitás jön létre, ami 3 százalékkal növeli a magyar megújulóenergia-termelés arányát.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.