PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtNjUweDMwMC0yLmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMTAvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtMTMwMHg2MDAtMi5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzEwL29wZWwtYXN0cmEtc3QtMjQwNDMwLTEzMDB4NjAwLTIuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48SU1HIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL19bVElNRVNUQU1QXS9yZWRvdC5naWY/aWQ9YlEwd1JJYm9pNGZlUThkbFhvZ1F4WmRTLkJrZ0ZwaTFNRWlrajJ1Y2VrMy5mNy9mYXN0aWQ9a25hamhrbm5ob2ZweXlpanVtcHhsbmhxZWhseC9zdHBhcmFtPXhrbWZpa2R1Z3gvbmM9MC9nZHByPTAvZ2Rwcl9jb25zZW50PSIgc3R5bGU9IndpZHRoOjFweCFpbXBvcnRhbnQ7IiAvPg== Az Európai Unió létrehozott egy helyreállítási alapot, hogy a tagállamok a koronavírus okozta járvány következményeit enyhítsék, és újra növekedési pályára állhassanak, miközben a fenntarthatóság szempontjai is érvényesülnek. Ehhez igazodva Magyarország elkészítette a Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervét, mely a járvány gazdasági és társadalmi hatásaira reagál, emellett a zöld és digitális átállást segíti elő. A terv 9 komponensből áll, a program finanszírozásához szükséges becsült forrásigény 5760 milliárd forint. Az energetika (zöld átállás) komponens célja az energiaszektor dekarbonizálása, így hozzájárulva az EU 2030-as klímavédelmi célkitűzéseinek magyarországi teljesüléséhez. Erre a területre valószínűleg százmilliárdos nagyságrendű forrás fog rendelkezésre állni. A következőkben sorra vesszük, hogy kik és milyen beruházások esetén számíthatnak támogatásra az alapból, amelyek között vannak a lakosságot és a vállalati szektort megcélzó programok is. Fontos azonban hozzátennünk, hogy a terv még nem végleges, arra az Európai Bizottságnak is rá kell bólintania, a részletszabályok kidolgozása pedig csak ezután várható. Lakossági napelemes rendszerek beruházási támogatása A beruházási támogatást tetőszerkezetre helyezett, saját fogyasztás kiváltását célzó napelemes rendszerre lehet majd igényelni a Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld és Észak-Magyarország 5000 fő alatti településein. A jelenlegi szaldós elszámolást bruttó elszámolás váltaná fel, a vissza nem térítendő támogatásból a tervek szerint 70 ezer napelemes rendszer épülne meg. A program egy kedvezményezett háztartásnál az átlagosan évi 132-176 ezer Ft áramköltségéből legalább 66-88 ezer Ft áramszámla megtakarítást és – a bruttó elszámolás bevezetése miatti – bevételt keletkeztet, azaz az éves áramköltség 50%-a kerülhet megtakarításra. A terv stratégiai célként fogalmazza meg, hogy 2035-re legalább 200 ezer háztartás rendelkezzen átlagosan 4 kW teljesítményű, tetőre szerelt napelemmel. Lakossági fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerrel kombinálva A fűtési rendszer elektrifikálása olyan háztartásoknak nyújtana segítséget, ahol jelenleg fosszilis tüzelőanyagokkal és fával fűtenek. A napelemes rendszerek telepítésére és a fűtési, valamint a használati meleg vizet előállító rendszereik elektrifikálására 17 ezer háztartás számára nyújtanának vissza nem térítendő támogatást a fentebb megnevezett régiók 5000 fő alatti településein. Ahogyan a dokumentum fogalmaz: „A lakóépületek fűtésére széles körben használnak szennyező tüzelőanyag-típusokat. A legalacsonyabb jövedelmi kvintilisbe tartozó háztartások mintegy egyharmada – főként a vidéki területeken – nem fér hozzá gázhoz vagy távfűtéshez, ezért drágább és szennyezőbb szilárd fosszilis tüzelőanyagokat és fát használ fűtésre, ami a légszennyezés egyik fő forrása, illetve súlyos egészségügyi és környezeti következményekkel jár. Számos olyan kiaknázatlan lehetőség áll még rendelkezésre a megújuló energiák terén a fűtési ágazatban, amelyekre való átállás a tisztább fűtés mellett ösztönözheti a helyi gazdaságot.” Az egyes lehetséges fejlesztési csomagok, támogatható tevékenységek: Legalább A++ korszerű hűtő-fűtő klímaberendezés (levegő-levegő hőszivattyú) beszerzése és beépítése elektromos fűtőpanelekkel/infrafűtéssel, és ezen gépészeti rendszerre tervezett napelemes rendszerrel (max 4-5 kW), továbbá okosmérővel. A nagyobb terek (nappali) befűtését és hűtését egy 3-4 kW-os klímaberendezés biztosítja, a kisebb terek (hálószoba, fürdőszoba) fűtése elektromos fűtőpanelekkel/infrafűtéssel oldható meg azon ingatlanok esetében, ahol nincs kiépített vízközegű fűtési rendszer. A rendszer villamos energia igényét 4-5 kW-os napelemes rendszer szolgáltatja. A napelemes rendszer hálózatra történő bekötése mellett a kifejezetten csak az új fűtési célú elektromos fogyasztó berendezésekhez kötődő elektromos hálózat kiépítésének biztosítása is szükséges. Villanykazán, és az erre méretezett napelemes rendszer (~5-6 kW), valamint okosmérő. Azon legfeljebb 150 m2 fűtött alapterülettel rendelkező ingatlanok esetében, amelyeknél már létezik kiépített vízközegű fűtési rendszer (vegyes tüzelésű kazánnal, vagy gázkazánnal biztosított központi fűtés), ott – az eredeti kazán megtartása mellett – egy legfeljebb 24 kW-os elektromos kazán beszerelése a megfelelően méretezett napelemes rendszerrel. A szükséges napelemes rendszer kapacitása ebben az esetben legalább 5 kW nagyságú, hogy – a villanykazán mellett – az egyéb szokásos háztartási elektromos fogyasztók áramfelhasználását is fedezze. A napelemes rendszer hálózatra történő bekötéséhez és az elektromos kazán bekötéséhez szükséges elektromos hálózat kiépítése is megvalósítandó. Hőszivattyú és a szükséges napelemes rendszer (~5 kW) okosmérővel A fenti rendszerek kiegészíthetőek a használati meleg víz (HMV) előállítását biztosító 100-150 literes tárolóval, és szükség esetén cekász fűtőpatronnal is, amennyiben a HMV-előállításra elektromos bojler, vagy indirekt HMV tartály még nem áll rendelkezésre. A fenti program által egy kedvezményezett háztartásnál az átlagosan évi 290-410 ezer Ft nagyságú rezsiköltség jelentős része (fele, közel kétharmada villamos energia fogyasztási profiltól függően) a napelemes rendszer termelése által kiváltható a Terv kalkulációja szerint. A szaldó elszámolást itt is bruttó elszámolás váltaná fel. A stratégiai cél, hogy a lakossági hőszivattyúk beépített kapacitása 2030-ra közel 400 MW-ra nőjön a 2017-es 50 MW-ról. Okosmérés elterjesztése Jogszabály alapján 2023 végéig okosmérővel kell ellátni a kisfeszültségen csatlakozó felhasználókat 5000 kWh vagy e fölötti éves felhasználás esetén; 3×32 A-t elérő, de 3×80 A-t nem meghaladó teljesítményigényű új csatlakozás esetén; továbbá a háztartási méretű kiserőművel rendelkező, felhasználóknál. Ezen kívül bárki kérheti okosmérő felszerelését, akkor is, ha nem tartozik a kötelezetti körbe. A mérő felszerelésével együtt a szolgáltató köteles dinamikus árazási ajánlatot nyújtani az okosmérővel ellátott felhasználók részére. A program keretében okosmérők felszerelését támogatnák azok esetében, ahol annak alkalmazása kötelező. Az okos mérők elterjesztésével, rugalmas tarifákkal keresletoldali válaszintézkedések alapozhatóak meg hosszú távon, amely a villamosenergia-rendszer rugalmasságát segíti elő. Átviteli rendszerirányító és elosztók klasszikus és intelligens hálózatfejlesztései A Nemzeti Energiastratégia célja, hogy a szén-dioxid-mentes villamosenergia-termelés aránya a jelenlegi 60%-ról 2030-ra 90%-ra emelkedjen, és a hazai beépített fotovoltaikus kapacitás 2030-ra meghaladja a 6000 MW-ot. A villamos energia szektor dekarbonizációjának fő kihívása a hálózati kapacitások szűk keresztmetszetének megszüntetése, az átviteli- és az elosztóhálózat felkészítése és fejlesztése. A terv keretében új vezetékek kiépítését, a meglévők átviteli kapacitásának bővítését, új alállomások létesítését, transzformátorok cseréjét, vonali feszültségszabályozók létesítés támogatják. De fontos szerep jut a digitalizációs fejlesztéseknek, mint például a transzformátorok monitoring és beavatkozó rendszere, demand side management, smart grid megoldások, stb. Új megújuló energiatermelő fotovoltaikus kapacitások támogatása A háztartási méretűnél nagyobb naperőművek (egészen 50 MW-ig), illetve az energiaközösségek naperőművei is számíthatnak támogatásra valamilyen formában. A beruházás nem csökkentheti a biológiai aktív felületet. A fotovoltaikus erőműveket olyan módon kell kiépíteni, ami megtartja a terület biológiai aktivitását, továbbá a METÁR rendszeren keresztül létrejövő erőművi egységek telepítésénél előnyben kell részesíteni a barnamezős területeket. Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára szerint a magyar terv megvalósítása esetén 1100 megawatt új beépített napelem-kapacitás jön létre, ami 3 százalékkal növeli a magyar megújulóenergia-termelés arányát. PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly93d3cudm9sdGllLmV1Lz91dG1fc291cmNlPXZpbGxhbnlhdXRvc29rJnV0bV9tZWRpdW09ZW5lcmdpYSZ1dG1fY2FtcGFpZ249cm92YXQiIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vd3d3LnZvbHRpZS5ldS8/dXRtX3NvdXJjZT12aWxsYW55YXV0b3NvayZ1dG1fbWVkaXVtPWVuZXJnaWEmdXRtX2NhbXBhaWduPXJvdmF0JywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNS92b2x0aWUtZW5lcmdpYS0yMDI0LTA5LTAyLmpwZyIgbWVkaWE9IihtaW4td2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PGltZyBzcmM9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDUvdm9sdGllLWVuZXJnaWEtMjAyNC0wOS0wMi5qcGciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg== dr. Papp László (Sol Invictus)Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás. Google hírek iratkozz fel! Heti hírlevél iratkozz fel! Kővédő fólia védd az autód!