PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL2lvbmlxLTYvP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2tfY2VnZXMmdXRtX21lZGl1bT12aWxsYW55YXV0b3Nva19jZWdlcyZ1dG1fY2FtcGFpZ249dmlsbGFueWF1dG9zb2tfY2VnZXMmdXRtX2lkPUlPTklRNiZ1dG1fdGVybT12aWxsYW55YXV0b3Nva19jZWdlcyZ1dG1fY29udGVudD12aWxsYW55YXV0b3Nva19jZWdlcyIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL2lvbmlxLTYvP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2tfY2VnZXMmdXRtX21lZGl1bT12aWxsYW55YXV0b3Nva19jZWdlcyZ1dG1fY2FtcGFpZ249dmlsbGFueWF1dG9zb2tfY2VnZXMmdXRtX2lkPUlPTklRNiZ1dG1fdGVybT12aWxsYW55YXV0b3Nva19jZWdlcyZ1dG1fY29udGVudD12aWxsYW55YXV0b3Nva19jZWdlcycsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDEvaHl1LWVneWViLW9ubGluZS12aWxsYW55YXV0b3Nvay1pb25pcTYtY2VnZXMtNjAweDUwMC0xLmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDEvaHl1LWVneWViLW9ubGluZS12aWxsYW55YXV0b3Nvay1pb25pcTYtY2VnZXMtMTk0MHg1MDAtMS5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzAxL2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtdmlsbGFueWF1dG9zb2staW9uaXE2LWNlZ2VzLTE5NDB4NTAwLTEuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4=
PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL2lvbmlxLTYvP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2tfbWFnYW4mdXRtX21lZGl1bT12aWxsYW55YXV0b3Nva19tYWdhbiZ1dG1fY2FtcGFpZ249dmlsbGFueWF1dG9zb2tfbWFnYW4mdXRtX2lkPUlPTklRNiZ1dG1fdGVybT12aWxsYW55YXV0b3Nva19tYWdhbiZ1dG1fY29udGVudD12aWxsYW55YXV0b3Nva19tYWdhbiIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL2lvbmlxLTYvP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2tfbWFnYW4mdXRtX21lZGl1bT12aWxsYW55YXV0b3Nva19tYWdhbiZ1dG1fY2FtcGFpZ249dmlsbGFueWF1dG9zb2tfbWFnYW4mdXRtX2lkPUlPTklRNiZ1dG1fdGVybT12aWxsYW55YXV0b3Nva19tYWdhbiZ1dG1fY29udGVudD12aWxsYW55YXV0b3Nva19tYWdhbicsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDEvaHl1LWVneWViLW9ubGluZS12aWxsYW55YXV0b3Nvay1pb25pcTYtbWFnYW4tNjAweDUwMC0xLmpwZyIgbWVkaWE9IihtYXgtd2lkdGg6IDcwMHB4KSI+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjYvMDEvaHl1LWVneWViLW9ubGluZS12aWxsYW55YXV0b3Nvay1pb25pcTYtbWFnYW4tMTk0MHg1MDAtMS5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzAxL2h5dS1lZ3llYi1vbmxpbmUtdmlsbGFueWF1dG9zb2staW9uaXE2LW1hZ2FuLTE5NDB4NTAwLTEuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT4=
auto

Így termelhetünk megújuló energiát télen – decemberi kiadás

energia
PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS9yb3ZpZGVuLzIxMzM1Ml9lOTAxYTFmMWQ2IiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3JvdmlkZW4vMjEzMzUyX2U5MDFhMWYxZDYnLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzAzL2xlYWQtcHY1LWNhcmdvLTYwMHg1MDAtMjAyNi0wMy0xNi5qcGciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI2LzAzL2xlYWQtcHY1LWNhcmdvLTEzMDB4NjAwLTIwMjYtMDMtMTYuanBnIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNi8wMy9sZWFkLXB2NS1jYXJnby0xMzAweDYwMC0yMDI2LTAzLTE2LmpwZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+PElGUkFNRSBTUkM9Imh0dHBzOi8vYWQuZG91YmxlY2xpY2submV0L2RkbS90cmFja2ltcGkvTjQwMjIuMTU2OTU5UElYSU5GTy5IVS9CMzQ5Nzc5MzQuNDQyNTcxODExO2RjX3Rya19haWQ9NjM1NjY3MjI0O2RjX3Rya19jaWQ9MjQ5NTU5NDY3O29yZD1bdGltZXN0YW1wXTtkY19sYXQ9O2RjX3JkaWQ9O3RhZ19mb3JfY2hpbGRfZGlyZWN0ZWRfdHJlYXRtZW50PTt0ZnVhPTtnZHByPSR7R0RQUn07Z2Rwcl9jb25zZW50PSR7R0RQUl9DT05TRU5UXzc1NX07bHRkPTtkY190ZHY9MT8iIFdJRFRIPTEgSEVJR0hUPTEgTUFSR0lOV0lEVEg9MCBNQVJHSU5IRUlHSFQ9MCBIU1BBQ0U9MCBWU1BBQ0U9MCBGUkFNRUJPUkRFUj0wIFNDUk9MTElORz1ubyBCT1JERVJDT0xPUj0nIzAwMDAwMCc+PC9JRlJBTUU+

A tisztán megújuló energián alapuló rendszerekkel szemben gyakran hangzik el az az ellenérv, hogy a téli időszakban nincs elég hasznosítható napfény. Hogyan akarjuk magunkat ellátni megújuló energiával télen, ha ilyenkor a nyárinak csak ötöde a napelemes termelés? Mi van olyankor, amikor két hétig szürkeség és szélcsend van?

Ezekre a problémákra a közvélekedés szerint a szezonális tárolás lenne a megoldás: a nyári túltermelést valahogyan át kellene vinni télre. Csakhogy ez olyan mennyiségű akkumulátort igényelne, ami irracionálisan drága.

Valójában azonban nincs feltétlenül szükség a szezonális tárolásra, mert az év minden hónapjában van elegendő megújuló energiánk. A megfelelő mértékben túlméretezett termelési oldal, és a hozzá társított, 1-2 hét áthidalására képes energiatárolás együttesen képes lehet a folyamatos és megbízható energiaellátás biztosítására.

Ennek a cikksorozatnak az a célja, hogy bemutassuk, mekkora napelemes és szélerőműves kapacitás lenne képes kielégíteni az év 3 legsötétebb hónapjának, a novembernek, a decembernek és a januárnak az áramigényét.

Az elvünk az, hogy a fogyasztásunknak meg kell egyeznie az adott havi nap- és szélenergiás termeléssel. A MAVIR adataiból tudható, hogy egy-egy hónapban mekkora volt a naperőművek és a szélerőművek állománya, és ezeknek mekkora volt a termelése, így már könnyen kiszámítható, hogy mekkorára kellene növelni a termelőkapacitásokat a cél eléréséhez. A háztartási napelemes rendszerek termelését nem ismerjük, de mivel a téli időszakban egyébként sincs olyan óriási hatásuk a hálózati terhelésre, ezért a figyelmen kívül hagyásuk nem torzítja el számottevően a végeredményt.

A 2021-es nap- és szélenergiás termelés Magyarországon havi bontásban. Kép: energy-charts.info

Az egyszerűség kedvéért sem importtal, sem egyéb megújuló energiával nem számolunk a mixben. Ugyanígy nem vesszük figyelembe az áramfogyasztás várható növekedését sem. Ez utóbbihoz azonban könnyen adaptálható a modell: a végeredményt olyan arányban kell növelni, amilyen arányban nő a fogyasztásunk.

A nap- és a szélenergia arányának, végtelen számú variációja lehetséges. Ez a nagyon leegyszerűsített modell nem fogja tudni megmondani, hogy mi lenne az optimális arány, hiszen az sok tényezőtől függ, például attól, hogy hogyan fog egymáshoz aránylani a két technológia ára. Ugyanígy azt sem fogjuk tudni megmondani, hogy pontosan mennyi tárolásra lenne szükség a modellben. Egyetlen dologra fogunk tudni rámutatni: nincs szükség szezonális tárolásra. Nem kell a nyári túltermelést átvinni télre, legfeljebb napokat, heteket, nem pedig hónapokat kell áthidalni, ha van egy kellően túlméretezett termelési portfóliónk.

A modellel kapcsolatban két visszatérő kérdés szokott felmerülni. Az egyik arra vonatkozik, hogy mihez kezdünk a nyári túltermeléssel. Ezzel a témával az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Energiatárolás fehérjében, avagy szükségünk van-e még egyáltalán termőföldre?

A másik kérdés a fűtés energiaigényének figyelembevétele. Azt feltételezhetjük ugyanis, hogy az elektrifikáció miatt a téli áramfogyasztás növekedni fog. Itt azonban számtalan bizonytalansági tényező adódik.

Hőszigetelés: egy kiterjedt szigetelési program megvalósításával radikálisan csökkenthető lenne a téli hőszükséglet. Nem tudható azonban előre, hogy ha lesznek ilyen programok, azok milyen mértékű megtakarítást eredményeznek majd.

Fával történő fűtés: nem igazán hiszem, hogy belátható időn belül meg fog szűnni, különösen az alacsonyabb jövedelmű háztartások esetében.

Geotermia: a kontinentális Európa legnagyobb geotermikus fűtési rendszere Szegeden épült ki. A geotermikus energia távfűtési célú hasznosítása várhatóan tovább fog erősödni a jövőben.

Gázfűtés: elképzelhető, hogy a jelenleg meglévő gázfűtéses rendszerek egy része továbbra is megmarad, de a megújuló energia nyári túltermeléséből származó szintetikus gázt használ majd.

Mindezek fényében nem vállalkoznék arra, hogy egy jövőbeli hipotetikus téli áramigényt megbecsüljek, ugyanakkor a modell egyszerűen módosítható, és bármilyen fogyasztási profilhoz hozzáigazítható.

Ezek után térjünk rá a decemberi adatokra (a novemberről szóló cikk itt olvasható).

A MAVIR adatai szerint idén decemberben 4338 GWh áramot használt fel Magyarország, ekkora fogyasztást kellene fedezni a decemberben megtermelt megújuló energiának.

A szélerőművek kapacitása évek óta változatlan, körülbelül 320 MW, és decemberben 68 GWh-val járultak hozzá az ország áramtermeléséhez. Ez azt jelenti, hogy a tél első hónapjában közel 29%-os volt a szélturbinák átlagos kihasználtsága, ami valamivel magasabb a 21-26%-os éves átlagnál.

Az 1800 megawattnyi naperőmű szintén 68 GWh-t termelt decemberben, ami 5%-os kihasználtságnak felelt meg. Ez az egyharmada az éves átlagnak, ami a naperőművek esetében 15% körül szokott alakulni.

Összesen tehát 136 GWh megújuló energiát termeltünk az elmúlt hónapban, amit 32-szeresére növelve megkapnánk a fogyasztásunknak megfelelő mennyiséget.

A decemberi nap- és szélenergiás termelés Magyarországon napi bontásban. Kép: energy-charts.info

Ha egy olyan portfóliót állítanánk össze, ahol a szél- és a napenergia 50-50%-os arányban elégítette volna ki a decemberi igényeket, akkor 10,2 GW szélerőműves, és 57,4 GW naperőműves kapacitásra lett volna szükség. Amennyiben inkább egy 80%-ban napenergiára támaszkodó portfóliót nézünk, akkor a szélerőművekből 4,1 GW-os, a naperőművekből pedig 92 GW-os kapacitásra lett volna szükség.

Egy hónap múlva jelentkezünk a januári adatokkal, megnézzük, hogy miből gazdálkodhatunk a tél középső hónapjában, és meg fogjuk keresni az elmúlt 5 év leggyengébb hónapját, készítünk rá néhány lehetséges modellt, megvizsgáljuk a műszaki lehetőségeket, a területigényt, és a nyári túltermelést. Érdemes lesz tehát velünk tartani.

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.
Összehasonlítás