2021 volt az európai napenergia eddigi legjobb éve

A tavalyi évben 25,9 GW-tal nőtt az európai naperőművek beépített kapacitása, ami egy évtizedes rekord megdőlését is jelentette, hiszen utoljára 2011-ben telepítettünk 20 GW-nál többet, egészen pontosan 21,1 gigawattot.

A Solar Power Europe legfrissebb jelentése szerint tavaly az európai naperőművek névleges összteljesítménye 164,9 GW-ot ért el, ami 19%-os növekedés az előző évhez képest. Ez némileg jobb eredmény, mint a 2020-as 16%-os bővülés, és valószínűleg még ennél is magasabb eredményt láthatnánk, ha 2021-ben nem sújtották volna ellátási problémák az iparágat. Az elmúlt 10 évet jellemző lassabb tempó után azonban még így is képes volt gyorsabb növekedésre kapcsolni Európa, és míg a 2000-es években az állami támogatások jelentették a felhajtóerőt az iparág számára, mostanra már egyre nagyobb szerep jut a piaci alapú projekteknek is.

Kép: SolarPower Europe

Európa 5 legnagyobb piacának erősorrendjében nem történt változás az előző évhez képest. Az első helyen ezúttal is Németország végzett 5,3 GW-tal, ami mérsékelt növekedést jelent a 2020-as 4,9 GW-hoz képest.

A második helyezését őrző Spanyolország 2020-ban 3 GW-ot, tavaly pedig 3,5 GW-ot telepített, amelyből 3 GW épült piaci alapon, állami támogatások nélkül. Ezen a téren egyértelmű az ibériai ország vezető szerepe a kontinensen, melyet a földrajzi adottságok mellett a piacbarát jogi-gazdaságnak környezetnek is köszönhet. További pozitív fejleményt jelent, hogy hosszú idő után tavaly már a tetőre szerelt rendszerek iránt is elkezdett nőni az érdeklődés.

A harmadik legnagyobb piac tavaly is Hollandia volt 3,2 GW-tal, melynek legnagyobb szeletét a céges szektor tetőre telepített rendszerei adták, de a háztartási méretű kiserőművek szegmense is nagyon erős volt.

Lengyelország tavaly – alig lemaradva Hollandiától – 3,1 GW-tal növelte napelemes kapacitását, ezzel megelőzve a franciákat, akik 2,5 GW-os növekedést értek el a múlt évben. Ez utóbbi viszont így is jelentős előrelépés a 2020-as 0,8 GW-hoz képest.

Ha az első 5 helyen nem is, de a top 10-ben már történt némi változás. A kieső Belgiumot és Portugáliát ugyanis két északi ország, Dánia és Svédország váltotta. A hatodik helyen Görögország végzett 1,6 GW-tal, Dánia a hetedik helyre ugrott 1,2 GW-tal, a nyolcadik és kilencedik Olaszország és Magyarország egyaránt 0,8-0,8 GW-tal, a tizedik helyezett Svédország pedig 0,7 GW-ot telepített tavaly.

Kép: SolarPower Europe

Ha a meglévő összkapacitásokat nézzük, akkor Németország utcahosszal vezet a maga közel 60 GW-os állományával. A második helyen álló Olaszország 22 GW-tal rendelkezik, így a két ország együttesen az európai állomány felét adja, de ez a kimagasló arány az utóbbi években csökkenésnek indult, ahogyan egyre több országban indult növekedésnek a szektor. A harmadik legnagyobb kapacitással Spanyolország rendelkezik (18 GW), majd Franciaország és Hollandia következik 13-13 GW-tal.

Lakosságarányosan Hollandia rendelkezik a legtöbb napelemmel (765W/fő), a második Németország (715 W/fő), a harmadik pedig Belgium (596 W/fő).

Tavaly már két ország, Észtország és Lettország is elérte a 2030-ra célul kitűzött napelemes kapacitásait, idén pedig három további ország fog csatlakozni hozzájuk: Lengyelország, Írország és Svédország. Ez egyrészt örvendetes, mert azt mutatja, hogy a vártnál sokkal gyorsabb ütemben képes növekedni a technológia, és már az északi országokban is életképes, másrészt viszont csalódást keltő azt látni, hogy az egyes országok vezetése milyen fantáziátlan, ha a jövő lehetőségeit kell számításba venniük.

Címlapkép: ITM

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.