Az ukrán szélenergia fejlődését még a háború sem tudta megtörni

Széleskörű egyetértés van abban, hogy Ukrajna továbbra is vonzó terep lehet a zöldenergiába befektetni kívánó cégek számára. Oroszország múlt évi támadása előtt Ukrajna magabiztosan haladt a zöld átállás útján, hogy felzárkózzon a globális trendekhez. Az ország energiastratégiája célul tűzte ki, hogy 2035-re a teljes energiamix 25 százalékát megújuló energiaforrásokból fedezze. Mykola Kolisnyk, Ukrajna energiaügyi miniszterhelyettese pedig nem kételkedett abban, hogy ezt el is érik, hiszen az előfeltételek már megvoltak: 2022 elejére az ország teljes megújuló energiás kapacitása elérte a 9,5 GW-ot, a zöldenergiába történő beruházásokat pedig 12 milliárd dollár körülire becsülték.

A decemberben megrendezett Budapesti Klímacsúcson tartott beszédében a miniszterhelyettes megjegyezte, hogy Ukrajna a tíz évvel korábbi mintegy 4 százalékról 2021-re közel 14 százalékra tudta növelni a megújuló energiaforrások arányát az energiamixében. „Ez a mutató még magasabb lehetne, ha nem lenne a háború” – mondta.

Ezt a kijelentést támasztja alá az Ukrán Szélenergia Szövetség (UWEA) 2021 végén készített előrejelzése is, amely szerint 2022-ben legalább 1000 MW új szélenergiás kapacitás épülhetett volna ki az országban.

„Az Oroszország által kirobbantott háború azonban a már a fejlesztési és építési fázisban lévő szélerőmű-projektek többségét leállította” – ismertette a helyzetet Andrij Konecsenkov, az UWEA elnöke a Ceenergynews.com-nak a Budapesti Klímacsúcs alkalmával. „Ráadásul az orosz csapatok által ideiglenesen megszállt területeken található szélerőműparkok működését is le kellett állítani. Így az 1703 MW szélerőművi kapacitásból mintegy 1315 MW (a teljes kapacitás 77 százaléka) nem működik. Tudomásunk van arról, hogy a háború során 7 szélturbinát ért találat, de a valós szám ennél magasabb lehet. Jelenleg a szélerőművek üzemeltetői nem férnek hozzá az oroszok által ellenőrzött területeken lévő erőművekhez.”

Kép: UWEA

A miniszterhelyettes szavai szerint az energetikai átállás az orosz agresszió egyik újabb túsza lett. A vállalkozások, a befektetők, a nemzetközi szervezetek és az ukrán állampolgárok azonban nem ezt a jövőt képzelik el. A jövő zöld, és ebben a szél fontos szerepet fog játszani.

„Annak ellenére, hogy Ukrajna egész területét rendszeresen bombázzák, a szélerőművek építése tovább folyik a Mikolajivi, Odesszai és Lvivi területeken” – folytatja Konecsenkov. „Így idén [2022 decemberéig] már mintegy 71 MW-ot helyeztek üzembe az országban, és várhatóan az év végéig további mintegy 40 MW szélerőművi kapacitás épül, továbbiak üzembe helyezése pedig 2023 első negyedévében várható. Az új szélenergiás kapacitások építése ezekben a nehéz időkben jelzi, hogy mennyire életképes a technológia.”

A DTEK Renewables, egy ukrán energetikai cég 2023 márciusában befejezte a 114 MW-os Tyligulska szélerőmű háború előtt indított, de a harcok miatt félbeszakadt építését. A Mikolajiv régiójában található szélfarm néhány hónapon belül meg fogja kezdeni a kereskedelmi működését, és megújuló energiát fog biztosítani a térség számára. Eközben Magyarországon, ahol az elmúlt tíz évben egyetlen új beruházás sem valósult meg, azon megy a huzavona, hogy egyáltalán engedélyezzék-e a szélerőművek építését.

Kép: Dtek.

Az UWEA és a Lett Szélenergia Szövetség (LWEA) között decemberben létrejött együttműködési megállapodás még tovább fogja erősíteni az iparág fejlődését.

„A két szövetség közötti együttműködés lehetőséget biztosít a szélenergia fejlesztésével kapcsolatos tudás- és tapasztalatcserére, amely hozzájárulhat országaink új, orosz gáz nélküli energetikai rendszerének kialakításához” – mondta Andrij Konecsenkov. „Ez kulcsfontosságú országaink energiafüggetlenségre, dekarbonizációra és békére irányuló erőfeszítéseihez. Első lépésként már a télen találkozókat tervezünk egyesületeink tagjai között.”

Nem Lettország az egyetlen ország, amellyel Ukrajna együttműködik. Október végén Törökország, Ukrajna, Bulgária és Georgia iparági szövetségei kezdeményezték a Fekete-tengeri Tengeri Szélenergia Szövetség létrehozását.

„Ukrajna 2032-ig szóló helyreállítási terve nem határoz meg konkrét célokat a tengeri szélenergia fejlesztésére” – hangsúlyozza az UWEA elnöke. „Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a Világbank becslései szerint Ukrajna rendelkezik az egyik legnagyobb technikai potenciállal a tengeri szélenergia terén a régió országai közül, melynek nagysága akár 250 GW is lehet.”

Az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Megújuló Energetikai Intézete által végzett kutatások szerint a tengeri szélenergia potenciális 984 TWh-s éves áramtermelésével Ukrajna évi 19,5 millió tonna zöldhidrogén előállítását tudná biztosítani elektrolízissel, miközben az EU jelenlegi felhasználása csupán 10 millió tonna.

Kép: World Bank

A REPowerEU célkitűzései szerint az Unió teljes szélenergia-kapacitását a jelenlegi 190 GW-ról 2030-ra 510 GW-ra kell növelni.

„Ukrajnának, mint az európai energiarendszer részének, az európai energetikai trendekkel összhangban kell növelnie a szélturbinák telepítését. Nincs más lehetőségünk” – nyilatkozta Konecsenkov a Ceenergynews.com-nak. „A szél- és napenergia gyors elterjedése kulcsfontosságú Ukrajna energiabiztonságának növeléséhez” – tette hozzá.

Ahogyan azt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyszer már hangsúlyozta: „Ukrajna képes arra, hogy az Európai Unió kulcsfontosságú partnerévé váljon a dekarbonizáció terén. A zöldhidrogén és a megújuló energia egyik fő szállítójává válunk az EU-ban.”

Andrij Konecsenkov emlékeztetett arra, hogy az ukrán kormány által bemutatott, 2032-ig szóló gazdaságélénkítési terv 5-7 GW szél- és napenergia, valamint további 30 GW zöldenergiás kapacitás kiépítését irányozza elő 2032-ig a megújuló hidrogén előállítására.

Gatis Galviņš, az LWEA elnöke is támogatásáról biztosítja ezeket a törekvéseket.

„Látjuk, hogy Ukrajna hatalmas szélenergia-potenciállal rendelkezik. Az, hogy energiaexportőr országgá válik-e, a politikai döntéshozóktól és az általuk kitűzött céloktól függ. Elméletileg lehetséges lenne? Szerintem biztosan” – mondta el újságírói kérdésre a véleményét, ugyanakkor a nehézségeket is megemlítette. „Az új kapacitások telepítésének szükségessége és a természeti értékek közötti egyensúly megtalálása bizonyosan problémává válhat. Az elégtelen hálózati kapacitások, és egyéb tipikus iparági problémák itt is jelen vannak. De biztosan megoldódnak, és ha szükség lesz a segítségünkre, akkor azt meg fogjuk adni.”

Oroszország inváziója rávilágított arra, hogy egész Európának sürgősen csökkentenie kell a fosszilis energiahordozóktól való függőségét. Az „építsük vissza jobban” már egy ideje az EU mottója, és ez még inkább igaz Ukrajnára.

„Meg kell ragadnunk ezt a tragikus lehetőséget a megújuló energiaforrásokból származó zöld, hazai fenntartható energiára való átállásra” – zárja gondolatait Konecsenkov. „Két fő célt, az ország energiafüggetlenségét és a szén-dioxid-mentesítést szem előtt tartva kell helyreállítanunk az energiarendszerünket. Ukrajna háború utáni helyreállításának a megújuló energiaforrásokra kell épülnie, amelynek középpontjában a szélenergia áll. Fontos, hogy a háború utáni energiarendszer teljesen új struktúrájának kiépítésére koncentráljunk, ahelyett, hogy megpróbálnánk újjáépíteni a lerombolt rendszert.”

Így lehetne Magyarországnak is tengeri szélenergiája

Címlapkép: Európai Bizottság

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.