Így lehetne Magyarországnak is tengeri szélenergiája

A tengeri szélerőművek, amelyek száma évente közel 20%-kal növekszik a világban, a kibocsátáscsökkentés egyik kulcsfontosságú elemének számítanak, mivel a Föld népességének nagy része a tengerpartok közelében él. Az EU hosszútávú éghajlat-változási stratégiája szerint 2050-re a szélenergia lesz a vezető energiatermelési technológiánk, és az előrejelzések szerint akár 450 GW tengeri szélenergia-kapacitás is telepíthető kontinensünk partjai mentén.

Annak érdekében, hogy az EU elérhesse az éghajlatvédelmi célkitűzéseit, az Európai Bizottság 2020-ban elkészítette az Unió tengeri megújuló energiaforrásokról szóló stratégiáját, amely azt javasolja, hogy 2030-ig 12 GW-ról legalább 60 GW-ra növeljük a tengeri szélenergia-kapacitást, 2050-re pedig 300 GW-ra (az Egyesült Királyságot ide nem értve).

A tengeri szélerőművek teljes európai kapacitása körülbelül 30 GW. Öt ország továbbra is vezető szerepet tölt be (Egyesült Királyság, Németország, Dánia, Belgium, Hollandia), amelyek az egész kontinensen a telepített kapacitás 99%-át birtokolják. Az iparág dinamikus fejlődése szembetűnő, az építés alatt álló szélerőművek átlagos mérete egy évtized alatt megduplázódott.

A közép-európai régióban, azaz Lengyelországban, Észtországban, Litvániában, Lettországban, Romániában, Horvátországban és Bulgáriában jelenleg nem működnek tengeri szélfarmok, de ma már a fenti országokban is megkezdődött a beruházások előkészítése. Ennek a régiónak a lehetőségeit vizsgálta meg a Central Europe Energy Partners (CEEP) egy tanulmány keretében, amelynek a legfontosabb megállapításait szeretnénk bemutatni a következőkben.

Lengyelország

Az Északi-tengerhez képest a Balti-tengeren olcsóbban telepíthetőek szélerőművek a kisebb mélység és a rövidebb távolságok miatt, emellett a Balti-tenger szélviszonyait stabilabb (bár gyengébb) szelek jellemzik. Az átlagos éves szélsebesség ezen a területen 100 méteres magasságban 9 m/s és 9,75 m/s között mozog. A WindEurope forgatókönyvei alapján a Balti-tengeren a tengeri szélerőművek kapacitása 2050-re várhatóan 85 GW lesz.

Az Európai Bizottság a Balti-tenger energiapotenciálját 93,5 GW-ra becsüli, így a térség az Északi-tenger után a második legnagyobb szélenergia-termelő területté válhat. A Balti-tenger összesített termelési potenciálja 325 TWh/év, amely a balti országok teljes energiafogyasztásának mintegy 30%-át fedezhetné.

Ezen belül Lengyelország becsült potenciálja legalább 10-12 GW, azaz évi 50 TWh, ami az éves villamosenergia-igényének körülbelül egyharmadát teszi ki. A Bizottság becslésével szemben a Lengyel Szélenergia Szövetség szerint az ország 2050-ben 28 GW tengeri szélerőműparkkal rendelkezhet, ami a várható éves villamosenergia-szükséglet 60%-át is fedezhetné.

Lengyelország 2040-ig szóló energiastratégiája a megújuló energiaforrások arányának növelését irányozza elő minden ágazatban, amit elsősorban a napenergia és a tengeri szélerőművek fejlesztése tesz lehetővé. A dokumentum egyik legfontosabb feltételezése, hogy a tengeri szélfarmok 2025-től kezdődően fokozatosan belépnek a termelésbe, és a beépített kapacitás 2030-ra eléri a 5,9 GW-ot, 2040-re pedig a 8-11 GW-ot. Ehhez képest a jelenleg futó, az előkészítés különböző fázisaiban lévő projektek kapacitása meghaladja a 10 GW-ot, és az első turbinák 2026-ban kezdhetik meg a termelést.

Kép: : Baltic InteGrid

Románia

A Világbank becslései alapján a Fekete-tenger szélenergiás potenciálja elérheti a 435 GW-ot. A Fekete-tenger partvonala összesen mintegy 3400 km hosszú, és az északnyugati területet kivéve keskeny talapzat jellemzi. A hosszútávú megfigyelések megerősítik, hogy a Fekete-tenger nyugati, Romániához és Bulgáriához tartozó részei a legalkalmasabbak a tengeri szélerőművek megvalósítására, amelyek diverzifikálhatják a regionális energiaportfóliót. A bolgár és román partokhoz közeli tengeri területek éves átlagos szélsebessége 6,50 m/s és 7,75 m/s között mozog 100 méteres magasságban.

A 435 GW-ból 76 GW esik Romániára, ami az Északi-tenger potenciáljánál jóval csekélyebb, de a régióban így is hatalmas energiamennyiséget jelenthet. Kedvező természeti adottságok, amelyek lehetőséget nyújtanak a nagymennyiségű szélenergia kiaknázására, felkeltette a befektetők érdeklődését a régióban, az egyik ilyen potenciális beruházó a romániai energetikai vállalat, a Hidroelectrica már kifejezte arra irányuló szándékát, hogy tengeri szélfarmokat építsen a Fekete-tengeren. A legnagyobb kihívást az energia hálózatba integrálása jelenti, mivel a tengerparti régió már így is bővelkedik a nukleáris és a megújulós termelőkapacitásokban, miközben a fogyasztás az ország középső részére koncentrálódik. A kormány már megkezdte a tengeri szélenergia kiaknázásához szükséges jogszabályok kidolgozását, ám a törvényhozási folyamat a vártnál lassabban halad.

Kép: World Bank

Horvátország

A CEEP jelentése szerint Horvátországban túl csekély a tengeri szélenergiában rejlő potenciál, ezért valószínűtlen annak kiaknázása. A Global Wind Energy Council adatai szerint ugyanakkor az partvonalától számított 200 kilométeres körzetben 17 gigawattnyi szélerőmű lenne megvalósítható, ebből 13 gigawatt úszó szélturbinák formájában. Az INA, a horvát olaj- és gázipari vállalat az Isztriai régióban található tengeri platformjain mindenesetre tavaly megkezdte a szélsebesség mérését, ami arra utal, hogy van befektetői érdeklődés, így az eredmények és az energiaárak alakulásának függvényében nem zárható ki, hogy mégis épülnek majd szélerőművek az Adrián.

Kép: Global Wind Energy Council

Magyarországot a Balti- és a Fekete tengertől körülbelül 7-800 km, a horvát tengerparttól pedig 3-400 km-es távolság választja el, ami a villamos energia szállítása szempontjából nem tekinthető jelentősnek, különösen, ha a tervezett azeri távvezetékkel vetjük össze őket, így tehát amennyiben a régió országaiban kiépülnek a termelőkapacitások, a magyar villamosenergia-rendszerben is meg fog jelenni a tengeri szélenergia, hiszen az érintett országokkal már ma is rendszeresen kereskedünk az összekapcsolt hálózatainknak köszönhetően. Az energia Magyarországra történő eljuttatásához természetesen komoly hálózatfejlesztésre is szükség lesz még, de erre a célra alighanem könnyen lehet majd uniós forrásokat lehívni.

Nincs időd naponta 8-10 hírt elolvasni? Iratkozz fel a heti hírlevelünkre, és mi minden szombat reggel megküldjük azt a 10-12-t, ami az adott héten a legfontosabb, legérdekesebb volt. Feliratkozás »

dr. Papp László (Sol Invictus)

Technológiai elemző, és a Villanyautosok.hu csapatának megújuló energiákkal, energiatárolással, illetve piaci trendekkel foglalkozó szakértője. Célja, hogy minél többek számára tegye egyértelművé, hogy a fenntartható jövő gazdaságilag is a legracionálisabb választás.