PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL2lvbmlxLTUtZmFjZWxpZnQvIiBvbmNsaWNrPSJqYXZhc2NyaXB0OndpbmRvdy5vcGVuKCdodHRwczovL2h5dW5kYWkuaHUvbW9kZWxsZWsvaW9uaXEtNS1mYWNlbGlmdC8nLCAnX2JsYW5rJywgJ25vb3BlbmVyJyk7IHJldHVybiBmYWxzZTsiPjxwaWN0dXJlPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA5L2h5dS1rYW1wYW55b2staW9uaXE1ZmwtYmFubmVyZWstNjAweDUwMC12Mi5wbmciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA5L2h5dS1rYW1wYW55b2staW9uaXE1ZmwtYmFubmVyZWstMTk0MHg1MDAtdjIucG5nIiBtZWRpYT0iKG1pbi13aWR0aDogNzAwcHgpIj48aW1nIHNyYz0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wOS9oeXUta2FtcGFueW9rLWlvbmlxNWZsLWJhbm5lcmVrLTE5NDB4NTAwLXYyLnBuZyIgYWx0PSIiPjwvcGljdHVyZT48L2E+
auto
2024. 09. 08. vasárnap

Jelentősen csökken a CATL debreceni akkugyárának kibocsátása

elektromosautó-akkumulátor

A többek között a gyógyszer, festék és vegyszergyártásban, valamint az olajiparban is használt NMP a ma elterjedt nedves akkugyártás egyik legproblémásabb anyaga.

Szerencsére a tiltakozások után most a CATL bejelentette, hogy a határérték töredéke lesz csak a debreceni kibocsátás.

Módosítás

Minimális szintre csökkenti az NMP nevű oldószer kibocsátását a Debrecenben most épülő CATL kínai akkumulátorgyár, a vállalat a módosítási kérelmét pénteken nyújtotta be a hajdú-bihari kormányhivatalhoz – derül ki a debreceni önkormányzat MTI-nek eljuttatott közleményéből.

Az NMP (N-Metil-2-pirrolidon) egy évtizedek óta használt oldószer, amelyet többek között az olajipar, a festék és gyógyszergyártás is használ, de az agrárium által alkalmazott vegyszerek egyik alapanyaga is lehet. Kedvező tulajdonságai miatt korábban gépsorok tisztítására is gyakran használták.

Ám ma már tudjuk, hogy – bizonyos mennyiség felett – az emberekre fokozottan veszélyes anyagról beszélünk, amely károsíthatja a reproduktív szerveket és más egyéb egészségügyi problémákat is okozhat.

A NMP az akkumulátorgyártás kapcsán került most a figyelem középpontjába, ugyanis a katód nedves alapanyagainak oldószere, amelyet az elektródagyártáshoz használnak, majd a gyártás során elpárologtatnak. Elméletben az így felszabaduló oldószert teljesen visszanyerik, majd újra felhasználják, a környezetbe nem kerülhet, ám Gödön láttuk, hogy komoly szennyezések is előfordulhatnak.

A CATL épülő debreceni gyára kapcsán a magas vízhasználat és az NMP oldószer esetleges környezetbe jutása okozták a legtöbb aggodalmat a projekt bejelentése óta.

Előbbi kapcsán a világ legnagyobb akkugyártója néhány héttel ezelőtt bejelentette, hogy hűtéstechnológiát vált, jelentős mértékben csökkenti a vízfelhasználását és nagyobb részben használ fel tisztított szennyvizet.

Most a vállalat az NMP kapcsán változtat a technológián, és ennek megfelelően a múlt pénteken módosítási kérelmet nyújtott be a kormányhivatalhoz, amelynek eredményeként az oldószer kibocsátását minimális szintre csökkenti.

A három pontforrás közül az elsőn a jogszabály által engedélyezhető 150 mg/m3 helyett 2 mg/m3-re, a másodikon engedélyezhető 20 mgC/m3-ről 1,21 mgC/m3-re, a harmadik pontforráson 1 mg/m3-re csökkenti a maximális kibocsátást – írja az MTI.

A vállalat azt is bejelentette, hogy az energiahatékonyság jegyében, az általuk bérelt ingatlanukban nem lesz gázfelhasználás, sem az ott végzett tevékenységhez, sem az épület fűtéséhez – zárja a közleményt a hírügynökség.

Milyen érdekes

Az akkugyártás kapcsán oldalunkon, illetve a Villanyóra podcastban is többször beszéltünk arról, ahogy az akkumulátorgyártás nem kell, hogy eredendően környezetszennyező legyen. Ahogy bármely vegyi üzemeben, gyógyszergyárban vagy finomítóban, úgy ebben az iparágban is használnak veszélyes anyagokat, de a megfelelő technológia alkalmazásával ezek a gyár zárt rendszerein belül maradnak.

A hazánkba települő akkugyárak kapcsán azonban a transzparencia hiánya, a titkosított engedélyek, a nevetségesen alacsony büntetési tételek, és a gödi szennyezések kapcsán jogosan élünk a gyanúperrel, amikor attól tartunk,

talán azért jönnek ilyen szívesen ezek a cégek hozzánk, mert így úgy kerülhetnek az EU vámhatárain belülre, hogy nem kell a hatóságok szigorától tartaniuk.

Nem mindegy, hogy egy gépsor 100 millió, vagy 1 milliárd forintba kerül, és ha tudják, hogy a potenciális büntetés 10 percnyi üzemidő bevételének felel meg, akkor nem fognak megszakadni, hogy a lehető legkevesebb szennyezéssel gyártsanak a magyar gyárakban.

Ezt látszik alátámasztani, hogy ha elég nagy a felháborodás egy üzem építése körül, akkor tudnak ők olyan technológiát is hozni, amivel a határértékek töredékére csökkenthető a kibocsátás.

Hogy ez tényleg így is legyen, ahhoz azonban elengedhetetlen lenne a független, és az interneten keresztül mindenki által ellenőrizhető mérőpontok üzemeltetése nem csak az akkugyárak, de minden veszélyes anyaggal operáló üzem körül.

Biró Balázs

A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.