PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9oeXVuZGFpLmh1L21vZGVsbGVrL2lvbmlxLTUtbi8iIG9uY2xpY2s9ImphdmFzY3JpcHQ6d2luZG93Lm9wZW4oJ2h0dHBzOi8vaHl1bmRhaS5odS9tb2RlbGxlay9pb25pcS01LW4vJywgJ19ibGFuaycsICdub29wZW5lcicpOyByZXR1cm4gZmFsc2U7Ij48cGljdHVyZT48c291cmNlIHNyY3NldD0iaHR0cHM6Ly92aWxsYW55YXV0b3Nvay5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyNC8wNS9oeXUta2FtcGFueW9rLWlvbmlxNW4tYmFubmVyZWstNjAweDUwMC0wMS5wbmciIG1lZGlhPSIobWF4LXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxzb3VyY2Ugc3Jjc2V0PSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA1L2h5dS1rYW1wYW55b2staW9uaXE1bi1iYW5uZXJlay0xOTQweDUwMC0wMS5wbmciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA1L2h5dS1rYW1wYW55b2staW9uaXE1bi1iYW5uZXJlay0xOTQweDUwMC0wMS5wbmciIGFsdD0iIj48L3BpY3R1cmU+PC9hPg==
auto
2024. 07. 17. szerda

Öt óra kőkemény szívás: Budapest-Ljubljana villanyautóval

villanyautózás a gyakorlatban
2024. 07. 08 - Antalóczy Tibor - 0
PGEgaHJlZj0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCIgb25jbGljaz0iamF2YXNjcmlwdDp3aW5kb3cub3BlbignaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL2hpdHJlZGlyL2lkPWJRMHdSSWJvaTRmZVE4ZGxYb2dReFpkUy5Ca2dGcGkxTUVpa2oydWNlazMuZjcvZmFzdGlkPW1ndmhlY2RodnVuZGVsZGFsandrbHZiamNoamcvc3RwYXJhbT1ybWtzb3VnbnpyL25jPTAvZ2Rwcj0wL2dkcHJfY29uc2VudD0vdXJsPWh0dHBzOi8vd3d3Lm9wZWwuaHUvYWphbmxhdG9rL29zc3plcy9vcGVsZWxla3Ryb21vc3RhbW9nYXRhcy5odG1sP3V0bV9zb3VyY2U9dmlsbGFueWF1dG9zb2smdXRtX21lZGl1bT1iYW5uZXImdXRtX2NhbXBhaWduPUFzdHJhLWFsd2F5c29uLVZOLUFzdHJhLVBST01PLURJUy1SRVMtUkUmdXRtX3Rlcm09MjAyNC0wNS0wNiZ1dG1fY29udGVudD0xMzAweDYwMCcsICdfYmxhbmsnLCAnbm9vcGVuZXInKTsgcmV0dXJuIGZhbHNlOyI+PHBpY3R1cmU+PHNvdXJjZSBzcmNzZXQ9Imh0dHBzOi8vdmlsbGFueWF1dG9zb2suaHUvd3AtY29udGVudC91cGxvYWRzLzIwMjQvMDcvb3BlbC1hc3RyYS1zdC0yNDA0MzAtMTMwMHg2MDAtMS5qcGciIG1lZGlhPSIobWluLXdpZHRoOiA3MDBweCkiPjxpbWcgc3JjPSJodHRwczovL3ZpbGxhbnlhdXRvc29rLmh1L3dwLWNvbnRlbnQvdXBsb2Fkcy8yMDI0LzA3L29wZWwtYXN0cmEtc3QtMjQwNDMwLTEzMDB4NjAwLTEuanBnIiBhbHQ9IiI+PC9waWN0dXJlPjwvYT48SU1HIFNSQz0iaHR0cHM6Ly9nZGVodS5oaXQuZ2VtaXVzLnBsL19bVElNRVNUQU1QXS9yZWRvdC5naWY/aWQ9YlEwd1JJYm9pNGZlUThkbFhvZ1F4WmRTLkJrZ0ZwaTFNRWlrajJ1Y2VrMy5mNy9mYXN0aWQ9a25hamhrbm5ob2ZweXlpanVtcHhsbmhxZWhseC9zdHBhcmFtPXhrbWZpa2R1Z3gvbmM9MC9nZHByPTAvZ2Rwcl9jb25zZW50PSIgc3R5bGU9IndpZHRoOjFweCFpbXBvcnRhbnQ7IiAvPg==

Egyre biztosabb vagyok benne, hogy az embereket nem lehet meggyőzni arról, hogy a villanyautóval is el lehet menni hosszú útra. Aki nyitott rá és kipróbálja, az talán megérti, és őt nem kell meggyőzni. Feltéve, hogy olyan autóval indult útnak, ami tényleg alkalmas erre, illetve megfelelő információval felvértezve vágott bele a kalandba. Aki rossz autót választ, vagy nem készült fel az első ilyen útjára, az örökre elkönyveli, hogy a kétkedőknek volt igazuk. Ha a kedves olvasó is úgy gondolja, hogy az elektromos autó csak városban jó, és hosszabb utakra nem igazán alkalmas, akkor javaslom, hogy ne is pazaroljon több időt erre a cikkre. Semmiképp sem akarom megingatni ebben a hitében.

Ahogy azt az elektromos Ford Explorer villámtesztjében is említettem, a ljubljanai programra Budapestről természetesen autóval mentünk. A többi újságíró a Ford által biztosított hibrid Kugákkal, én egy elektromos Mustang Mach-e-vel. Délre kellett a szlovén főváros repterére érkezzünk – a távolabbi országokból jövők oda érkeztek repülővel –, ezért a hazai képviselet sajtósa hajnal hatra hirdette meg a közös indulást a BAH-csomópontnál lévő benzinkútról, hogy tuti időben odaérjünk. A táv onnan nagyjából 470 km.

Villámteszt: Ford Explorer

Kell-e tervezni?

Gyakori kritika az elektromos autókkal szemben, hogy a hosszabb utakat alaposan meg kell tervezni. Ezt a legtöbb modern villanyautóban – így a Mustang Mach-e-ben is – a navigáció megteszi helyettünk, így a töltés miatt sokat nem kell gondolkodnunk. Ez persze feltételezi, hogy már egy ideje ilyen autóval járunk, és a népszerűbb szolgáltatókhoz van előfizetésünk vagy regisztrációnk. A Ford esetén a Ford Pass például egy nagyon kényelmes megoldás, amivel Európa-szerte több százezer töltőt lehet egy érintéssel elindítani.

Ennek fényében én mindössze arra figyeltem, hogy a reggeli indulásra legyen feltöltve az autó. Bár Mach-e-vel még nem jártam ilyen hosszú úton, azt az Adria szimulációinkból tudtam, hogy Balatonkeresztúrig biztosan, de nagy valószínűséggel Sormásig is gond nélkül el fog menni egy töltéssel. Ha ott 20-25 percet töltök, akkor azzal el kell jussak Ljubljanába. Ha valamiért ez nem lenne elég, akkor Szlovéniában szinte minden autópálya-pihenőben akad olyan töltő, amivel néhány perc alatt rá tudok tölteni annyit, hogy időben Ljubljanába érjek. Az autó navigációja egyébként a magyar-szlovén határon lévő benzinkútra tervezte az egyetlen töltést. Ezt én azért bíráltam felül, mert ha nem muszáj, akkor nem tervezem a töltést olyan helyre, ahol csak 1-2 töltőoszlop van. Ha ezek foglaltak vagy meghibásodtak, akkor könnyű bajba kerülni. Ezért preferálom inkább a nagyobb töltőállomásokat, ahol több szolgáltató több oszlopa közül is választhatok.

Na de, mi a helyzet hibridekkel? Azokkal természetesen még ennyit sem kell tervezni. Elég az autót elvinni előző este tankolni, vagy néhány perccel korábban érkezni a találkozási pontra, és máris fel van tankolva az autó a teljes útra. Legalábbis egy irányba. Persze a helyzetet bonyolítja, ha az autó céges, és csak a magyarországi tankolás költsége számolható el (egyszerűen). Ilyenkor tervezni kell a határ előtt egy tankolást. A helyzetet bonyolítja, ha a cégnek egy konkrét kúthálózattal van szerződése, mert akkor meg kell keresni a határ előtti utolsó helyszínt is a tankoláshoz. Elméletileg ugyan nem kell tervezni a hibriddel, de a gyakorlatban előfordul, hogy valahogy mégis szükség van erre.

Azt megbeszéltük, hogy mivel a fordosok által kinézett benzinkúton nincs villanyautó töltő, én nem megyek velük oda, helyette a legközelebbi állomáson, Sormáson állok meg tölteni. Az útra egyébként a Ford sajtósától mindenki szendvicset, jeges kávét, gyümölcslevet, vizet és proteinszeletet kapott, ami mellett nem igazán van szükség megállásra. A BAH-csomópontról meglepően pontosan, 6 óra 2 perckor sikerült elinduljunk.

Meddig tart egy töltés / tankolás?

Nagykanizsa közeléig nagyjából együtt haladtak az autók. Az egyik hibrid elhúzott, mert az egyik utazónkat Budaörsön vette fel, de az első bő kétszáz km-t együtt tettük meg. Volt forgalom, így nem lehetett mindenütt 130-cal menni, de többnyire tartottuk az adott szakaszon engedélyezett legmagasabb sebességet. A hibridek jóval Nagykanizsa előtt, már Zalakomárnál lekanyarodtak a pályáról, aminek okát egészen addig nem értettem, amíg meg nem láttam, hogy a nagykanizsai lehajtó le van zárva. Így a kiválasztott kúthoz menet az M7-es helyett a 7-es főútra kényszerültek.

A sormási István Parkhotelnél lévő töltőállomás két autópálya-lehajtóról is megközelíthető. Budapest felől a navigációk a 74-es út keresztezésénél lévőt preferálják, ami távolságban biztosan nyerő, de jó néhány km-t a 7-es úton kell megtenni. Ha eggyel később térünk le a pályáról akkor tovább mehetünk nagyobb tempóval, de kb. 2 km-t visszafelé kell menni a töltőkhöz. Bár nem volt kritikus a távolság, engedtem a navigáció nyomásának és az első lehajtón hagytam el az M7-est.

Töltés szempontjából nem volt ideális választás Sormás, az autó által javasolt határmenti állomás jobb lett volna. 247 km megtétele után (Veresegyházról indultam) 40% töltöttséggel érkeztem, ami az autó rendszere szerint még 152 km-re lett volna elegendő. A magas töltöttség ellenére 160 kW-ra futott fel a teljesítmény. A hotel éttermében terveztem meginni egy kávét, de az induláskor kapott batyu miatt ez feleslegessé vált. A mosdó használata után készítettem egy-két fotót és rövid videót, de a szendvicsemet már csak félig tudtam megenni. Így is eltelt 20 perc, az autó pedig 78%-ra töltött, ideje volt indulni. A másik csapat ekkor már egy ideje a benzinkúton állt, és úgy látták, hogy még 10 percre van szükségük, hogy tovább induljanak.

A hibridekkel kapcsolatosan ritkán említett dolog, hogy az extra akkumulátort többnyire az üzemanyagtank kárára építik be, így teli tankkal sem nagyobb az autópályás hatótávjuk 450-500 km-nél (típusonként persze lehetnek komolyabb eltérések is). Így ha valaki nem akarja kicentizni, akkor egy Budapest-Ljubljana úton a hibriddel is meg kell állni egy tankolásra. Az üzemanyag természetesen belefolyhat a tankba 2-3 perc alatt, de fizetni csak ezután lehet a shopban. Ez lehet 1-2 perctől 5-10 percig bármennyi, attól függően, hogy mennyire forgalmas a kút. Bár az utasok ezalatt el tudnak menni a mosdóba, a sofőr (vagy aki a tankolást intézi), csak ezután mehet. Elvben tehát megúszható 5-10 perc alatt egy ilyen tankolás, a gyakorlatban ritkán tudható le ennyire rövid idő alatt.

Mennyit kell várni a villanyautósra?

Ljubljanáig már nem kellett megálljak, és csak arra kellett odafigyelnem, hogy betartsam a sebességkorlátozásokat. Szlovéniában már minden autópálya-pihenőnél kihelyezték a villanyautó töltőket mutató előjelző táblákat, de ahol nincs még működő oszlop, ott ezek egyelőre át vannak húzva. Ez egy nagyon jó megközelítés, hiszen nemcsak az tudható meg egy pillanat alatt, hogy van-e az adott helyen töltő, hanem az is, ha biztosan nincs. Így ott nem kezd el az autós feleslegesen töltőt keresni, ahol tudható, hogy nincs ilyen. Szlovénia egyébként töltőkkel elég jól ellátott ország, a saját szolgáltatójuk mellett remek állomásokat üzemeltet az Ionity és a Tesla is, ráadásul idén nyárra végre megnyitott Slovenska Bistrica bevásárlóközpontjában – közvetlen az autópálya mellett – a legújabb, igaz még V3-as oszlopokkal szerelt Tesla Supercharger is, ami a közeli maribori állomást tehermentesíti.

Persze Maribornál ebédidőben így is borítékolható a teltház, hiszen az állomás közvetlenül egy népszerű gyorsétterem parkolójában található az autópálya-pihenőben. Ez sokak számára még akkor is vonzó lehet, ha ilyenkor a többi autós miatt az étteremben is hosszadalmas a kiszolgálás.

Az eredeti program szerint egyébként a Four Points by Sheraton hotelnél lett volna a találkozónk, amiről tudtam, hogy Tesla Superchargerekkel jól felszerelt állomás, így hazaútra akár másnap reggel a reggeli készülődés ideje alatt is fel tudtam volna tölteni róla a Fordot. De az utolsó pillanatban módosítottak a terven, és az autókat a reptér parkolójában kellett hagynunk.

Szerencsére a reptéren van több lassú és gyors töltő is, így 11:06-kor 11%-os töltöttséggel egy ilyen 150 kW-ra képes töltőhöz álltam be. A kísérőnk ekkor még 40 percre volt a reptértől, így bőven volt időm a hazaútra is feltölteni (84%-ig) az autót.

A csapatunk első hibrid autója 11:41-kor, 35 perccel utánam futott be, az utolsó 11:55-kor érkezett. Érdekesség, hogy ők még megálltak valahol a tankoláson kívül is. Az már csak hab a tortán, hogy míg nekem a feltorlódott autók miatt néhány percet várnom kellett a határon, a többieknek saját állításuk szerint már elég volt csak lassítaniuk.

Na jó-jó, de visszafele biztos szívás volt…

Hazafelé is egyszerre indultunk, de már nem volt előre megbeszélt megálló. Én megálltam még fotózni az új Tesla Superchargert, és természetesen töltöttem is 21 percig – ezúttal is Sormáson. A fordos kísérőnk akkor ért Budapestre a MOM Parkhoz, amikor én lemosva visszaadtam a Mach-e-t Szabolcsnak Halásztelken. Nagyon úgy tűnik, hogy a hazautat sem úszták meg rövidebb idő alatt.

És akkor mi van?

Lehet, hogy elvileg nem kell tervezgetni, ha az ember hagyományos autóval indul el egy távolabbi célponthoz egy olyan útszakaszon, ahol nem jár rendszeresen, de az élet azt mutatja, hogy az emberek egyéb okok miatt igen is terveznek. Sőt, hajlandóak az autópályáról is lehajtani, hogy olcsóbb vagy könnyebben elszámolható üzemanyagot vételezzenek. Ilyenkor természetesen senkit sem zavar az az időveszteség, amit az ideális menetidőhöz képest szednek össze.

Nagyon sokszor halljuk azt is, hogy csak 5-10 percre állnak meg tankolni és a mosdóba elmenni. Azt azonban kevesen veszik észre, hogy ezek a megállók a valóságban nem 5-10, hanem 15-20 percig, vagy akár még tovább is elhúzódnak. Ahogy az ebben a példában is látható, 2,5 óra autózás után 20 perc töltéssel újabb 2,5-3 órára kaptam elegendő energiát, és végül 35 perccel értem be a leggyorsabb hibrid előtt. Odaérhetett volna bármelyik hibrid hamarabb, mint én? Természetesen igen. Technikailag minden lehetősége adott volt hozzá. Pont ez a lényeg, hogy nem az autó, nem a technológia, hanem az egyéb szempontok és igények lassították az utazását.

Még egy dolog mellett nem szabad elmenni szó nélkül. Sokan a hibrideket és plug-in hibrideket látják megoldásnak, mert azokkal nem kell néhány száz kilométerenként megállni tölteni, mint az elektromossal. Azt viszont kevesen veszik figyelembe, hogy az akku miatt ezeknek már nincs 60-70 l-es tankja, így 450-500 km után igenis meg kell állni tankolni. Elvben ez lehet 5 perc, de a gyakorlatban nehéz 10 percnél rövidebb idő alatt megúszni. Így viszont szinte teljesen elolvad az a nagyon pici előnye is az elektromoshoz képest, ami miatt sokan ezt a technológiát látják használhatóbbnak.

A néhány száz kilométernél hosszabb utazások során tehát sokkal inkább a forgalom, az emberi szükségletek és egyéb szempontok határozzák meg a menetidőt, nem pedig a technológia. Ez az utazás nagyon jól demonstrálta, hogy az elektromos autó a gyakorlatban nem jelent hátrányt a menetidőt tekintve, és ha nem teljesen kezdőként állunk hozzá, akkor több macerát sem jelent.

Antalóczy Tibor

A Villanyautósok.hu alapítója és főszerkesztője, e-mobilitás szakértő. 2014 óta elektromos autó használó, és külső tanácsadóként számtalan hazai elektromobilitási projekt aktív segítője.