Magyarország villamos energia termelése és felhasználása 2018-ban

A Magyar Energetikai és Közmű szabályozási Hivatal (MEKH) már 10 éve minden évben megjelentet egy kiadványt az előző évi adatokkal az ország erőműveiről, elektromos energia termeléséről, fogyasztásról, az export és import arányáról, az erőművek környezetszennyezéséről. A 2018. évi adatok néhány napja jelentek meg, ebből szemezgetünk nektek néhány fontos és érdekes információt.

Primer Energiamérleg

Magyarország Primer Energiamérlegéből megtudhatjuk, hogy országunk mekkora importra szorul. 2018-ban a hazai primer energiatermelés 459,8 PJ volt, amihez további 1008 PJ energiát importáltunk. A haza termelésnek több mint harmada nukleáris energia (172,3 PJ), a megújuló energia pedig bár jelentős (118,1 PJ), annak túlnyomó többsége (90,6 PJ) sajnos kevésbé környezetbarát biomassza. Energiaéhségünk évek óta folyamatosan növekszik, amivel a hazai termelés növekedése nem képes lépést tartani, így egyre nagyobb az importált energia mennyisége is.

Magyarország primer energiamérlege (forrás: MEKH)

Villamos energia

A primer energiának évek óta körülbelül 30%-át, 2018-ban pontosan 29,9%-át fordítottuk villamosenergia előállításra. A villamos energia termelés tekintetében 10 év alatt duplájára, a 2008-as 4,19%-ról 2018-ra 8,48%-ra növekedett a megújuló energia aránya.

Az elektromos energia felhasználásunk 2000 és 2008 között folyamatosan növekedett, majd 2009-re egy jelentős visszaesés után újra növekedésnek indult. Jelenleg több mint 20%-kal magasabb az ország villamos energia szükséglete, mint az ezredfordulón volt.

Csúcsértékek

2018-ban a magyar elektromos hálózat csúcsterhelése 6869 MW (december 19), a legalacsonyabb csúcsterhelése 4502 MW volt (május 20). A hazai erőművek legmagasabb teljesítménye 5196 MW (december 20), a legalacsonyabb csúcsteljesítménye 2198 MW. Az erőművek bruttó beépített teljesítőképessége 8878,5 MW volt. A 2017 december 31-i értékhez képest 261,6 MW-tal nőtt az erőművek beépített teljesítménye. Csúcsidőben az import-export szaldó 1209 és 3392 MW között változott. Az éves csúcs 2015 kivételével mindig téli időszakra esett.

Magyarország elektromos energiafogyasztásának éves csúcsértékei az elmúlt években (forrás: MEKH)

Erőműveink beépített kapacitása

Az ország legjelentősebb erőműve a Paksi Atomerőmű, 2012,8 MW kapacitással rendelkezik. Ezen kívül 22 nagyerőmű vesz részt a rendszerszintű koordinációban (4744,1 MW), melyek közül 16 szénhidrogénnel, 3 szénnel és lignittel, további 3 pedig elsősorban biomassza tüzeléssel üzemel.

Erőművek beépített kapacitása (forrás: MEKH)

A rendszerszintű koordinációban részt vevő kiserőművek közül három biomasszával (114,9 MW), 11 szénhidrognnel (564,3MW) üzemel. Ezek mellett összesen 5 naperemű (77 MW), valamint 4 szélerőmű (53,2 MW) szintén részt vesz a koordinációban.

Erőműveink termelése, import és export

A beépített kapacitásnál lényegesebb adat az erőműveink valós termelése, ugyanis a Paksi Atomerőmű kivételével, melynek kihasználtsága 90% körüli, a többi erőművünk kihasználtsága 40-60% közötti, ezen kívül számos olyan erőmű is van az országban melyek kihasználtsága 1% alatti.

Az alacsony kihasználtság egyik oka, hogy a környező országokból gyakran az itthoni áraknál lényegesen olcsóbban tud Magyarország áramot vásárolni, jó példa erre például 2018 júliusa, amikor a hónap jelentős részében Romániában olcsóbb volt a villamos energia, ezért Magyarország szinte folyamatosan kihasználta a teljes felajánlott import kapacitást.

A környező országokból Horvátország (2026 GWh) felé exportőrként, a többi ország irányába importőrként jelenik meg Magyarország. A legtöbb áramot (6753 GWh) Szlovákiából kaptuk, de jelentős az import Ukrajnából (5050 GWh), Ausztriából (3163 GWh) is. Szerbiából (955 GWh) és Romániából (454 GWh) az előbbiekhez képest jóval kevesebb elektromos energiát importáltunk.

A Magyarország által importált elektromos energia az éves csúcsterhelés pillanatában (forrás: MEKH)

Felhasznált energiahordozók

Örömteli változás, hogy miközben az előző évhez képest kis mértékben csökkent (-9%) a szén, és jelentősen (-35%) csökkent a kőolajszármazékok felhasználása, a napenergia termelés több mint háromszorosára (317%-ra) nőtt. Fontos megemlíteni, hogy a háztartási méretű naperőművek, melyek többsége háztetőkre telepített napelemeket jelent, nincsenek benne ebben a háromszoros növekedésben, mivel az ilyen erőművek pontos termeléséről nincs adat.

A beépített napelemes kapacitás változása Magyarországon (forrás: MEKH)

A HMKE esetében csupán a beépített kapacitásról áll rendelkezésre információ, amely nagyságrendjében azonos a napelemes kiserőművek kapacitásával, így feltételezve, hogy a háztartási erőművek termelése is hasonló, valójában akár hatszoros is lehet a növekedés. A HMKE termelés gyakorlatilag nem jelenik meg az erőművek termelésénél, mivel ezek szaldós rendszerű, AD-VESZ villanyórákon keresztül kapcsolódnak az elektromos hálózathoz, így ezek a gyakorlatban nem a termelést növelik, hanem a fogyasztást csökkentik. Azaz a HMKE kapacitás jelentős növekedése nélkül az ország áramfogyasztása még inkább növekedett volna 2018-ban. A naperőművek éves átlagos kihasználtsága nem változhat jelentős mértékben, érdekes azonban megfigyelni, hogy egyes hónapok között jelentős eltérések fordulhatnak elő a különböző években.

Naperőműveink kihasználtsága (forrás: MEKH)

Szomorú tény, hogy a szélerőműveink kihasználtsága egyértelmű csökkenést mutat, a 2017-es közel 26 %-ról 2018-ra 20,7 %-ra csökkent. Ennek oka valószínűleg nem az, hogy 2018-ban jóval kevesebb volt a szeles idő.

Magyarország szélerőműveinek kihasználtsága (forrás: MEKH)

Mi lenne, ha hirtelen minden autót elektromosra cserélnénk?

Végül végezzünk el egy gondolatkísérletet: gyakran felmerül, hogy ha az autókat elektromosra cserélnénk, akkor letérdelne az elektromos hálózat. 2018 év végén a KSH adatai szerint 3 641 823 db személyautó volt forgalomban Magyarországon. Egy átlagos személyautó évente 18 000 kilométert tesz meg. Egy átlagos elektromos autó fogyasztása 18 kWh/100 km. Tehát, ha egy csapásra elektromos autóra cserélnénk az országban lévő minden személyautót, ezek töltéséhez évente nagyjából 11 800 GWh elektromos energiára lenne szükség. Ezzel a számmal a többségünk önmagában nem tud mit kezdeni, ezért próbáljuk meg összevetni néhány jellemző értékkel.

Az alábbi ábráról szemezgetve megtudhatjuk, hogy ez a szám csupán 3,5-ször nagyobb, mint az elektromos hálózatunk összes vesztesége. Alig több, mint a háztartások által 2018-ban felhasznált elektromos áram. Kevesebb, mint a 2018-ban importált elektromos energia. Magyarország éves bruttó fogyasztása 43 852 GWh, azaz kicsit több, mint negyedével nőne meg az ország elektromos energia igénye, ha az összes személyautó elektromos lenne. Ezt részben tompítja, hogy a csökkenő benzin és gázolaj igény miatt felszabadulna az olajfinomításra felhasznált elektromos áram igény egy része. Fontos hozzátenni, hogy az elektromos autók töltése jelentős részben éjszaka történik, hiszen az autók túlnyomó többsége ilyenkor otthon parkol, amíg a tulajdonos alszik. Ebben az időszakban jelentős kihasználatlan tartalékokkal rendelkezik az ország mind a termelés, mind pedig az elosztóhálózat terén.

Magyarország áramtermelése és felhasználása (forrás: MEKH)

Szűcs Gábor

2017 óta aktív villanyautós, a Villanyautósok Közösségének oszlopos tagja, a miskolci találkozók szervezője. Környezettudatos családapaként nem csak az autó üzemanyagát, de a háztartás fogyasztását is igyekszik otthon, a háztetőn (áram) és a kertben (zöldség, gyümölcs) megtermelni. Mert nem mindegy, hogy mit eszünk meg és milyen levegőt szívunk be.